Megjelenések

Németországban megváltozott a közhangulat, és a lakosság kezd egyre elutasítóbb lenni a bevándorlókkal szemben – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője annak kapcsán, hogy a CDU és a CSU szigorítana a katonakorú fiatal ukránok befogadásának szabályain.

A Nagy-Britániában menedékjogot nem kapott migránsokat hamarosan Koszovóba deportálhatják, miután a koszovói miniszterelnök egy londoni csúcstalálkozón bejelentette, hogy Pristina kész segíteni, és fogvatartási központként működni a migránsok számára. Közben az Európai Unió továbbra is ragaszkodik a migrációs paktumhoz, melynek legfontosabb pontja a kvóták szerinti elosztás. Milyen kockázatot jelent ez hazánk számára?

Szigorítanának az ukrán menedékkérők been­gedésének feltételein a német kormánypártok. A nyár óta ugyanis jelentősen megugrott a Né­metországba érkező katonakorú fiatal férfiak száma, akikre a CDU és a CSU szerint inkább otthon lenne szükség – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Az európai migrációs rendszer súlyos válságban van: a párhuzamos társadalmak, a radikalizáció és a kitoloncolások elmaradása miatt a kontinens biztonsága napról napra romlik. Jelenleg több tízezer olyan ember tartózkodik az EU területén, akit már rég ki kellett volna toloncolni – de az uniós jogrendszer és a politikai korlátok miatt ez szinte lehetetlen.

Eddig Olaszországban nyújtották be idén a legtöbb menedékkérelmet – derült ki az Eurostat 2025 legfrissebb adataiból. A Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: azáltal, hogy korábban megjelent újszerű útvonalak – Kanári-szigetek, Baleár-szigetek vagy Kréta – esetében nőtt a szigor, a tradicionálisabb útvonalak – mint például a közép-mediterrán útvonal (Líbiából Olaszországba) – számai jelentősen növekedtek.

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium közleménye szerint a bűnszervezetek 2000 dollárt kínálnak az ügynökökkel kapcsolatos információkért, személyes adatokért, mint például a lakcím vagy személyes fotók, 5-10 ezer dollárt ICE (Immigrations and Customs Enforcement, Bevándorlási és Vámhatóság) tisztviselők elrablásért vagy fizikai bántalmazásáért, és akár 50 ezer dollárt a magasrangú tisztviselők meggyilkolásáért.

A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze két százaléka tér vissza hazájába. Léphetne ugyan az ügyben az EU, de kicsi az esély erre. Jelenleg az uniós agendában a migráció nem a legfőbb megoldandó kihívás, és ha elő is kerül a kérdés, akkor sokkal inkább a 2026 júliusában érvénybe lépő migrációs paktum foglalkoztatja a tagországokat.

A Szomália északi részén található, félig autonóm Szomáliföld régió új diplomáciai kezdeményezést indított az Etiópiával való gazdasági és energetikai együttműködésének megerősítése érdekében. A helyzetet az Afrikából nemrég visszatért Marsai Viktor elemezte a Láncreakció műsorban.

A kiutasított afgánok kitoloncolásának fokozására kérik az uniós tagállamok az Európai Uniót. A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze 2%-a tér vissza hazájába. Arra kérik Brüsszelt, hogy indítsa újra uniós szinten az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) pedig kapjon nagyobb szerepet a visszatérések megszervezésében, valamint a reintegrációs támogatások koordinálásában.

Egy friss felmérés szerint a szíriai menekültek többsége nem akar hazatérni Európából. Közülük sokan sikeresen beilleszkedtek a befogadó ország társadalmába, a többségnek viszont nem sikerült ez. Az amerikai, Donald Trump elnöksége alatt megjelent példa azt mutatja, hogy a tömeges deportálások megkezdése önmagában is önkéntes távozásra késztetheti az országban illegálisan tartózkodó bevándorlókat.

Van abban valami sajátos, hogy Afrika szarvának legjobban működő demokratikus rendszerét és egyik legnagyobb kikötőjét abban az országban találjuk, amit 34 évnyi sikeres működés után sem ismer el senki hivatalosan – miközben egyre többen szeretnének üzletet vagy támaszpontot a stratégiailag kiemelt fekvésű Szomáliföldön.

A Horizont legújabb adásában a 2015-ös migrációs válság óta eltelt egy évtized tanulságairól beszélgetünk Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával – az MKI alapítójával. Szóba kerül, mikor és miért vált a migráció biztonsági kérdésből identitáspolitikai törésvonallá; hogyan formálta a közép-európai nézőpont az európai vitát; miért nem elég a kommunikációs „szigor”, ha közben a jogi és […]

Németország új módszerrel osztaná el a bevándorlókat a tagországok között, amiről viszont a közép-európai országok polgárai hallani sem akarnak. Varsóban október 11-én több mint tízezren vonultak az utcára, hogy tüntessenek az illegális migráció és az uniós migrációs paktum ellen, és az október 3-4. között tartott csehországi választásokat is az illegális bevándorlás elleni közhangulat döntötte el.

A Kilátó 2025. október 16-i adásában Kárpáti János Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, valamint Csicsmann László közel-kelet szakértővel, a Corvinus egyetem tanárával beszélgetett.

A Magyar Külügyi Intézet és a Migrációkutató Intézet munkatársai az elmúlt tíz év kutatási tapasztalatait és az új tendenciákat összegzik a kiadványban. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a kiadványbemutatón felidézte, hogy 2015-ben Európa és benne Magyarország váratlan kihívással nézett szembe; emberek százezrei indultak el a Balkánon észak felé és érték el Magyarország határait.

5 ország vezetőjével ünnepelte az izraeli-palesztin békekötést Donald Trump amerikai elnök. A túszok átadása megtörtént, de sor kerülhet-e a tűzszünet második fázisára, azaz a Hamasz lefegyverzésére és a gázai átmeneti kormány megalakulására nemzetközi felügyelettel? Sayfo Omar kutatók és szakértők társaságában beszélgetett a tűzszünet tartósságának esélyeiről, a Palesztin függetlenségről, az Ábrahám-megállapodások folytatódásáról, és Izrael megítéléséről.

Jelenleg a kiutasítottak mindössze egyötöd elhagyja el ténylegesen az Európai Uniót. Ezen az arányon szeretnének javítani egy új törvénytervezettel. A belügyi tanács ülése előtt Rétvári Bence államtitkár azt mondta, a migrációs paktumot nem végrehajtani, hanem elfelejteni kell. A műsor vendége a témával kapcsolatban Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A Heti TV október 13-i Pirkadat című műsorában Breuer Péter vendége Sayfo Omár Ádám, a Migrációs Kutatóintézet kutatásvezetője volt. A beszélgetés középpontjában a Trump-féle közel-keleti békefolyamat, Magyarország nemzetközi szerepe, a zsidó–arab együttélés történelmi háttere, valamint Irán, Törökország és a Közel-Kelet jövője állt.

Az Európai Bíróság újabb döntésével ismét akadályt gördített a tagállamok elé a migrációs politika területén – véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Szerinte a bírósági aktivizmus oda vezet, hogy az Európai Unió gyakorlatilag képtelen lesz hatékony menekültügyi rendszert kialakítani.

A migrációs válság tíz éves jubileuma kapcsán Gönczi Róbert és vendége, Hölvényi György EP képviselő áttekintik az uniós migrációs paktum valódi tétjeit, az EP-ben érzékelhető irányváltásokat, valamint az afrikai fejlesztéspolitika kulcsterületeit. Konkrét példákon keresztül szó esik arról is, hogyan lehet helyben esélyt teremteni, és miért kapott nemzetközi elismerést a Hungary Helps gyakorlati, terepmunkára építő megközelítése.

Október 12-én megkezdte működését az Európai Unió közös digitális határregisztrációs rendszere, amely hozzájárulhat az irreguláris migrá­cióval szembeni fellépéshez. Ám megvannak a korlátai – mondta el az InfoRádiónak a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

2021-ben a tálib hatalomátvétel után milliók menekültek el Afganisztánból, és az embercsempészettel együtt egyre gyakoribbá vált az emberek kizsákmányolása. Eközben a svéd kormány komoly pénzekkel támogatná Szomália kormányát a migránsok visszafogadásáért cserébe, de a svéd pártok szerint a megállapodás korrupciógyanús. Az elmúlt hónapok választási kampányaiban mindenhol felmerült a migráció mint biztonságpolitikai fenyegetés kérdése.

Hatalmas összeget kaptak a szomáliai miniszterelnök köreihez köthető projektek a svéd kormány segélyezési pénzeiből. Cserébe a skandináv ország azt kérte, hogy Szomália fogadja vissza a kiutasított migránsokat. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a svéd vezetés ezzel precedenst teremt arra, hogy az unión kívüli kibocsátó országok jutalmat kaphatnak állampolgáraik visszafogadásáért.

Két éve október 7-én Izraelt modernkori történetének legsúlyosabb terrortámadása érte, amely után a Gázai övezetben az elmúlt évtizedek legpusztítóbb háborúja bontakozott ki. Több mint 300 ezer otthon semmisült meg, 2,3 millió ember vált belső menekültté. A fegyveres harcok véget értek, ugyanakkor a Hamász lefegyverzése és a túszok szabadon engedése még komoly vitapont a felek között.