Megjelenések

A Közel-Keleten eszkalálódó, drámai eseményeket elemezzük Csicsman Lászlóval. Miután az Egyesült Államok és Izrael preventív katonai beavatkozást indított az iráni nukleáris létesítmények ellen, a régió a totális destabilizáció szélére sodródott. De facto lezárult a hajózás a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban, ami máris 100 dollár fölé repítette az olajárat, globális ellátási válsággal fenyegetve.

Trump elnök a 2024. november 6-i választás éjszakáján tartott győzelmi beszédében azt mondta: „Nem fogok háborút indítani. Be fogom fejezni a háborúkat.” Nem meglepő hát, hogy az Irán ellen indított katonai beavatkozás mély törésvonalakat nyitott meg a megválasztását lehetővé tévő MAGA- (Make America Great Again, Tegyük újra naggyá Amerikát) -koalíción belül.

Közel-Keleten egy új háború zajlik, amely nemcsak Izrael és Irán között formálhatja át az erőviszonyokat, hanem a globális gazdaságot és a nagyhatalmi politikát is. Mai vendégem Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, akivel azt vizsgáljuk meg, mennyire volt elkerülhetetlen ez a konfliktus, és milyen geopolitikai, katonai és társadalmi következményekkel járhat.

Az MCC Migrációkutató Intézet igazgatója tartott előadást a Paksi közéleti estek rendezvénysorozat keretében március 18-án. Az előadás Afrikára, mint egyre jelentősebb kibocsátó régióra fókuszált, és szó esett az integráció kihívásairól, valamint a határvédelem fontosságáról is. Hamar lehet olyan döntéseket hozni, amelyek alapvetően mágnesként hatnak a migrációra, nyilatkozta az előadó a Finnországba telepített szomáliai közösség példájáról.

2025-ben mintegy nyolcezer migráns vesztette életét világszerte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése szerint. A szám csak óvatos becslés, hiszen az utazás közben meghalt menekültek pontos regisztrációja szinte lehetetlen, valódi számuk ennek a többszöröse is lehet.

Zhovárali sme sa o tom, prečo je pre Európu masová migrácia problém, ako jej čeliť a prečo sú stredoeurópske národy voči imigrantom otvorenejšie ako tie západoeurópske. Rozhovor vznikol pri príležitosti festivalu Ružomberské Hanusove dni, na ktorých Omar Sayfo vystúpil s prednáškou o migrácii, integrácii a spoločenskej súdržnosti v Európe.

Megtudhatják, miért tekint az egyház kiemelt feladataként a diaszpóra lelki gondozására. Szóba kerülnek a dél-amerikai missziók megrázó és felemelő pillanatai, az argentínai magyar közösségek hite, valamint az a hatalmas munka, amellyel az egyház próbálja megkeresni és megtartani az újabb generációkat a világ legtávolabbi pontjain is. Vajon képesek vagyunk-e intézményesíteni a magyarságunkat a tengerentúlon is?

Az illegális migráció ellen létezik hatékony fellépés, ami komplex megközelítéssel és kellő politikai akarattal működőképes. És még ha ezt nem is ismerik el, a magyar gyakorlat egyes elemeit egyre több ország veszi át. Melyek a hatékony magyar recept összetevői? Miként jelennek meg ezek más országok gyakorlatában? És lehetséges-e, hogy egyszer ez lesz az uniós norma?

Sayfo Omar szerint két értelmezés uralja a médiát: a vágyvezérelt és a félelemvezérelt. „Az egyetlen őszinte válasz arra, hogy mi lesz Iránban, az, hogy senki nem tudja, mert rengeteg személyes, családi, üzleti, egyéb összefonódás van az erős emberek és érdekcsoportok között. Hogy mi lesz, amikor a háború véget ér, azt még senki nem tudja.”

Az Irán elleni katonai művelet és a térség fokozódó feszültsége újabb menekültválság lehetőségét vetíti előre Európával szemben. Marsai Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában közölte: jelenleg az tapasztalható, hogy az irániak jelentős része kivár, bár az iráni-török határon valamelyest megnövekedett a forgalom. Hozzátette, Törökország felkészült egy esetleges nagyobb áramlásra.

Egyre több kínai állampolgár próbál jogtalanul bejutni a balkáni országokon keresztül az EU területére a Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával megkötött vízummentességi megállapodást kihasználva. Szerbiában 30 napot, Bosznia-Hercegovinában pedig 90 napot tartózkodhatnak a kínaiak vízummentesen. Többségük a csökkenő életszínvonal, a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség, valamint a fokozódó digitális állami kontroll miatt hagyja el hazáját.

Irán új legfőbb vezetője Modzstaba Hamenei lett, aki a korábban likvidált első számú vezető fia, így Iránban továbbra is a keményvonalasok kezében marad a hatalom, és nem valószínű, hogy a közel-keleti háború gyorsan befejeződik. Az 56 éves Modzstaba Hamenei egy síita pap, aki élvezi a forradalmi gárda támogatását.

Uniós szövetség alakul a visszatérési központok létesítésére, a kezdeményezés már a tárgyalási hajrában van. Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, illetve Görögország ült össze, hogy ilyen központokat hozzanak létre. Azt még nem tudni, pontosan mely országokban hoznák létre ezeket a létesítményeket, de valószínűsíthető, hogy Európán kívül, és többnyire inkább afrikai országokban indulhatnak meg ezek a kezdeményezések.

Az Ultrahang legfrissebb adásában az Egyesült Államok egyik legválságosabb belső konfliktusát járjuk körül. Gönczi Róbert és Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet szakértői elemzik a „Nagyvárosi Hullám Hadművelet” elnevezésű nagyszabású razziát, amely rávilágított a minnesotai szomáliai közösség körében elterjedt, rendszerszintű visszaélésekre.

A mexikói hadsereg amerikai információkra támaszkodva, összehangolt akcióban fogta el az ország egyik legnagyobb kartelljének vezetőjét, aki belehalt sérüléseibe. Az utódlási harc gondokat okozhat Mexikóban, és ha a kormány nem tudja garantálni a FIFA-nak, hogy biztonságos körülmények között lebonyolítja a nyári vb-mérkőzéseket, akkor elvehetik a rendezési jogot Guadalajarától, ahol a kartell egyik központja van.

Amerikában is nagyon kemény viták vannak a hatodik napja tartó Irán elleni háború lehetséges stratégiai céljairól. Sokan megkérdőjelezik, hogy Trump elnöknek vannak-e tervei, miközben az Egyesült Államok számára különösen érzékeny kérdés lehet az olajárak emelkedése, hisz a dráguló üzemanyagok a félidős választások előtt politikai kockázatot jelentenek Donald Trump számára.

Bemutatták az MCC Európai Tanulmányok Központja és a Migrációkutató Intézet által, az Ordo Iuris Intézettel együttműködésben készített új tanulmányt. A Visszaszerezni az irányítást Brüsszeltől: az EU migrációs és menekültügyi politikáinak újranacionalizálása című elemzés azt vizsgálja, miért nem működik hatékonyan az Európai Unió menekültügyi és migrációs rendszere, és miért vezetnek a jelenlegi intézményi megoldások ismétlődő kudarcokhoz.

Az Öböl-menti országok után a törökök is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy őket is eléri a február végén kirobbant iráni háború hatása. Törökország a világ egyik legtöbb menekültet befogadó országa, ám ha a háború tovább eszkalálódik, újabb menekülthullámmal nézhet szembe.

Folytatódtak az amerikai-izraeli légicsapások Irán ellen. Izrael a Hezbollah állásait támadta Libanonban, és már Cipruson is drón-találat ért egy brit légi-támaszpontot. Az iráni vezetésből 49 ember halt meg. Közben fontos lehetséges fejleményt jelentett be az amerikai elnök: nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy amerikai katonákat küldjön Iránba.

Az Afrikából a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetére irányuló illegális migráció nem új jelenség, ám az utóbbi években a terület egy több országot érintő migrációs útvonal csomópontjává vált. A helyzetre reagálva a párizsi kormány szigorított a születési hely szerinti állampolgárság Mayotte-ra vonatkozó feltételein. Vajon képes lesz-e kezelni az új szabályozás a tömeges beáramlást?

Elemezzük a gázai övezet jövőjét és Donald Trump unorthodox béketerveit. Miért döntött úgy öt muszlim ország, hogy békefenntartókat küld a térségbe, és miért maradt ki Törökország a katonai jelenlétből? Megtudhatják, mi történik a tűzszünet második fázisában, hogyan próbálják lefegyverezni a Hamaszt, és milyen titkos alkuk zajlanak a háttérben a gázai klánok és családok között.

Ismét fel kell készülnie Európának egy súlyos migrációs válságra és egy újabb menekülthullámra az iráni háború miatt. A Migrációkutató Intézetének elemzése szerint, még ha a fegyveres konfliktus el is csitul, a gazdasági és biztonsági helyzet romlása miatt több millió iráni és az Iránban tartózkodó afgán indulhat útnak. Emellett radikális csoportok Európában is akcióba lendülhetnek.

Fokozódik a migrációs nyomás Görögországon, különösen Krétán és a környező térségben nőtt jelentősen az illegálisan érkezők száma – írja a Migrációkutató Intézet. Athén a befogadási kapacitások bővítését tervezi, valamint más uniós tagállamokkal közösen hozna létre befogadóközpontokat harmadik országokban az új migrációs paktum jegyében.

„Irán egyelőre nem hajlandó beadni a derekát, az időhúzás pedig a rezsim túlélését szolgálhatja” – mutatott rá Sayfo Omar az amerikai-iráni tárgyalások legújabb fordulója kapcsán. Bár Donald Trump katonai erőátcsoportosítással próbál nyomást gyakorolni Teheránra, az amerikai elnök elsődleges célja a konfliktus elkerülése, szemben Izraellel, amely a jelenlegi meggyengült állapotában mérne végső csapást az iráni atomlétesítményekre.