Szigorodó határvédelem magyar mintákkal: változások a baltikumi migrációs politikában Gönczi Róbert elemzése A belorusz migrációs válságnak, majd az ukrajnai orosz inváziónak köszönhetően jelentős változásokat hoztak a balti államok határvédelmi és bevándorlási politikáikban. Ez annak függvényében is különösen érdekes, hogy a három baltikumi uniós tagország korábban a bevándorlás hangos támogatója volt. Észtország, Lettország és Litvánia a 2015 óta tartó európai migrációs válság során következetesen a bevándorlás támogatásának oldalán álltak, és elfogadtak olyan döntéseket is, mint a migrációs kvóta bevezetése. A 2021-ben…

Kötelező vagy választható befogadás? — Az Európai Unió relokációs egyezményei Párducz Árpád gyorselemzése A 2015-ben tetőző irreguláris migrációs válság közös fellépésre sarkallta az Európai Unió tagállamait. Napjainkra kijelenthető, hogy a közös fellépés sarokpontjait a külső határok védelme és a harmadik országokkal való együttműködés mellett a különböző relokációs megállapodások jelentik. Az első két alapelvvel ellentétben azonban a relokáció kérdése a kezdetektől fogva a politikai viták kereszttüzébe került. Az elemzés célja, hogy bemutassa a 2015 óta elfogadott relokációs megállapodásokat, illetve az azokkal…

Új bort régi tömlőkbe? Az uniós menekült- és migrációs rendelkezések újraszabályozása Dobó Géza és Marsai Viktor gyorselemzése Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsában június 8-án a szakminiszterek az Európai Unió egységes menekültügyi és migrációs rendszerét szabályozó két rendeletről egyeztettek: az egyik rendelet-tervezet a menekültügy és migráció kezelését, míg a másik az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárást szabályozná. 2020 szeptemberében a Bizottság bemutatta a Migrációs és Menekültügyi Paktum tervezetét, ami komoly vitákat váltott ki a tagállamok között. A…