Megjelenések

Zöld utat kaphat az az elképzelés, amely szerint Olaszország a migrációkezelésének egy részét Albániába szervezné ki. Az Európai Unió Bírósá­gának főtanácsnoka szerint ugyanis az európai jog elvben nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy területükön kívül visszaküldési és fogvatartási központokat hozzanak létre.

A felszínen április végén Krétán már minden a közelgő nyári szezonról szól: nyitnak a tavernák, feldíszített kis kápolnák az utak mentén, felújítási munkálatok a főbb csomópontokon, nyüzsgő egyetemi kampusz, munkába siető helyiek. Csakhogy a sziget déli peremén egy másik forgalom is sűrűsödik: Kelet-Líbiából csónakok érkeznek Gavdosz és Kréta felé.

Történelmi pillanatnak tűnik, de még messze a béke: Izrael és Libanon évtizedek óta először tárgyal közvetlenül egymással, miközben a háttérben továbbra is a Hezbollah, az iráni befolyás és a dél-libanoni katonai patthelyzet szabja meg a mozgásteret. A Hezbollah meggyengült, de továbbra is jelentős fegyveres erővel, társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, ami mellett szemét Teheránra veti.

A magyar–kazah kapcsolatok ma már többdimenziós partnerségek: nemcsak politikai párbeszédről van szó, hanem együttműködésről az energetika, az oktatás és a kultúra területén – nyilatkozta Aidar Kurmasev, a kazah KazISS szakértője. A két ország április 2-án ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok felvételének 34. évfordulóját.

Gyorsan eszkalálódhat a konfliktus: az amerikai hadsereg fontolgatja, hogy csapást mér iráni célpontokra a Hormuzi-szoros, az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl déli részén. Washington a világ bármely pontján nyomon követi és megállíthatja az Iránhoz köthető hajókat. Közben Pakisztán megkezdte a csapattelepítést Szaúd-Arábia katonai bázisaira.

Van pár pozitív kezdeményezés az Európai Unió és a Bizottság részéről. Ilyen a biztonságos harmadik országok listája, ahonnan nem fogadnak be az európai országok menekülteket, és a frissen elfogadott visszatérési központok rendszere. Ez tenné lehetővé, hogy EU-s megállapodások alapján legyenek olyan központok az Unió területén kívüli harmadik országokban, ahova vissza lehetne küldeni a kiutasított embereket.

2025 márciusában állt elő az Európai Bizottság a kezdeményezéssel, hogy a tagállamok hozzanak létre visszatérési központokat Európán kívüli, harmadik országokban. Azok a migránsok, akik Európába szeretnének bejutni és menedékkérelmet igényelni, ezekben a központokban fogják tudni ezt megtenni, illetve itt helyeznék el azokat a bevándorlókat is, akiknek valamilyen oknál fogva nincs joguk az EU területén maradni.

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok, olyan afgánokat, akik jogellenesen tartózkodtak az említett országokban. Az ENSZ becslései szerint 2023 októbere óta csaknem 5,5 millió embert toloncoltak vissza. A múlt szombaton több mint 5 ezer menekült afgánt küldtek el Pakisztánból. Kérdés, hogy mi vár ezekre az afgánokra Afganisztánban.

A Trump kontra Barbara ügy középpontjában a ius soli elve áll. Egy több mint 150 éves gyakorlatról van szó, amely szerint aki az Egyesült Államok területén születik, automatikusan amerikai állampolgárrá válik. Az ügy nemcsak több millió ember jogállását érintheti, hanem az amerikaiak önképét is, és felveti a kérdést, hogy mit is jelent ma „amerikainak lenni”.

Az elmúlt két hónapban több mint 11 ezren próbáltak bejutni az EU területére, zömében afgánok, bangladesiek és algériaiak. Noha a szigorodó európai határvédelem és a harmadik országokkal kötött migrációs megállapodások következtében csökkent az illegális határátlépések száma, az embercsempészek alkalmazkodnak az új helyzethez.

Geopolitikai mélyfúrás Közép-Ázsiáról. Hogyan vált Kazahsztán 2024-re hivatalosan is középhatalommá, és miként lavírozik sikeresen az amerikai-orosz-kínai háromszögben? Mik az iráni konfliktus gazdasági hatásai? Vajon Afganisztán puskaporos hordója lángba borítja a térséget, vagy a gazdasági prosperitás győz a terror felett? 

Donald Trump 2025-ös beiktatása óta az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) jelentős átalakuláson ment keresztül. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Napindítóban beszélt arról, hogyan történt az intézményi megerősítés a gyakorlatban, hogyan változtatta meg az ICE szerepét, és ez milyen politikai következményekkel járt.

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok – miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben, különösen a volt biztonsági és kormányzati alkalmazottakkal szemben. A 2023-ban kezdődött deportálási hullám az iráni háború ellenére is fokozódik – írta legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet.

7-8 millió fő tartózkodhat ma jogosulatlanul az Unióban. Megoldás lehet, ha a tagállamok az EU-n kívül kitoloncolási központokat hozhatnak létre, amiért cserében az érintett országok fejlesztéseket és segélyeket kapnának az Uniótól. „Egyelőre még csak papíron léteznek ezek a visszatérítési központok, return hubok, de egy érdekes és előremutató kezdeményezés ez” – mondta Gönczi Róbert.

Miközben az Egyesült Államokban és Európában is erősödik a társadalmi nyomás az illegális bevándorlás visszaszorítására, a demokratikus államok jogi, intézményi és politikai korlátai rendre megakasztják a deportálások végrehajtását. A Bevándorlás Nemzetközi Hálózata (INIR) április 9-én Washingtonban tartott panelbeszélgetést arról, képesek-e a demokratikus államok a tömeges kitoloncolásra, és milyen reakciókra számíthatnak, ha ténylegesen megpróbálják meglépni ezt?

Nagy erőkkel dolgozik az Európai Unió az első, harmadik országbeli visszatérési központok létrehozásán. Különösen aktív Dánia, Ausztria, Görögország, Németország és Hollandia, amelyek közösen egy 12 országból álló listát írtak össze. A felsorolás persze csak iránymutató jellegű – írta elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Az asztalon van egy terv, ami 10 pontban rendezné a konfliktust Irán és az Egyesült Államok valamit Izrael között, de közben azt látjuk, hogy sok helyen továbbra is harcok dúlnak. A Kilátó eheti adásában a béke lehetőségét járjuk körbe, elemezve azt, hogy kinek mi állna az érdekében és kik szólhatnak még mindebbe bele.

Trump kéthetes tűzszünetet kötött Iránnal. A politikai akarat úgy tűnik, hogy mindkét fél részéről megvan arra, hogy szüneteltessék a harcokat, ezzel nyitva hagyva a lehetőséget arra, hogy majd egy megállapodás születni fog valamikor a jövőben. De nagyon törékeny a tűzszünet. Egyelőre most egy várakozó álláspont következik, Pakisztánban fognak a felek tárgyalóasztalhoz ülni a hétvégén.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra figyelmeztet, hogy a közel-keleti háború miatt újabb migrációs hullám indulhat el Európa irányába. Ma már új hírekre ébredtünk, egész pontosan tűzszünetre. Hogy ez visszatartja-e az indulni készülőket, arról Dócza Edith Krisztinával, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgetünk.

Egy Iránból induló, tömeges migrációs hullám elviselhetetlen nyomás alá helyezheti Európát. A folyamat fő mozgatórugója nem csupán az esetleges fegyveres konfliktus. A közel-keleti ország katasztrofális gazdasági helyzete miatt az elszegényedő egykori középosztály milliói indulhatnak útnak egy jobb élet reményében. Menekültként a 90 milliós iráni lakosság tíz százaléka is drasztikusan túlterhelné a szomszédos államokat és Európát.

Irán legnagyobb etnikai kisebbségi közösségét az azeriek alkotják, akik az iráni háború következtében egyszerre válhatnak a katonai eszkaláció, a belpolitikai szigor és a regionális hatalmi játszmák vesztesévé. A konfliktus hatása a Kaukázusra is átterjedhet – ezt jelezte a március eleji nahicseváni dróntámadás. Milyen hatást gyakorolhat az iráni háború az azeri közösségre?

A svéd kormány szerint a százezret is meghaladhatja az árnyéktársadalom tagjainak a száma, azoké az embereké, akik párhuzamos társadalmi struktúrákba rendeződve, különböző no-go zónákban élve, amelyekből most már 61 van szerte az országban. Ezekben a városnegyedekben olyan jelentős erőszak van jelen, hogy a rendőrség nem tud érdemben mit kezdeni a kialakult helyzettel – mondta Gönczi Róbert.

Az „Újabb migrációs hullám közepén?” című konferencián Dezső Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy sem az oroszok, sem Kína nem fog befogadni migránsokat, ahogy India sem. Az egyetlen szelep Európa felé nyílik. Marsai Viktor a migrációt kiváltó veszélyek sorolása után azt mondta: „kulcselem a határvédelem, a migráció nem olyan mint az időjárás, meg lehet állítani”.

A svéd kormány szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekült státuszt. Két másik elfogadott törvényjavaslatból az egyik előírná a becsületes életvitel bizonyításának kötelezettségét, a másik pedig arra kötelezne több állami szolgálatot is, hogy jelentsék az illegális tartózkodókat.