Megjelenések

Hét országot nyilvánítana biztonságossá az Európai Bizottság, még az uniós migrációs paktum érvénybe lépése előtt. A tervezet szerint Koszovóba, Bangladesbe, Kolumbiába, Egyiptomba, Indiába, Marokkóba és Tunéziába is három hónapon belül visszaküldhetnék a tagállamok a menedékkérőket. Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina nyilatkozott az InfoRádiónak.

Tárik Meszár vezető kutatónk a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország” című műsorának adott interjút. Munkatársunk kifejtette, hogy a szerb hatóságok 2023. októberi szigorítása óta jelentősen visszaesett az illegális határátlépések száma. Ettől függetlenül azonban az embercsempészek továbbra is erőszakos cselekményeket követnek el, sok esetben súlyos károkat okozva a magyar hatóságoknak.

Miután régi gyarmatával, Algériával való kapcsolata megromlott, Franciaország 2024 tavaszán a rivális Marokkóhoz való közeledés mellett döntött. Ennek eredményeként a két ország közötti együttműködés számos területen válik egyre szorosabbá, beleértve az irreguláris migráció elleni küzdelmet is.

Miközben Svédország külpolitikájában az Ukrajna melletti szolidaritás élharcosaként lép fel, saját határain belül rideg közönnyel fogadja a háború elől menekülőket. A nemzetközi támogatás ígéretei mögött egyre inkább felsejlik a valóság: a jogok korlátozottak, a szociális ellátásokhoz való hozzáférés szűkös, a jövő bizonytalan. Kutatónk, Kovács Emese elemzése.

Az Európai Bizottság Bangladessel, Kolumbiával, Egyiptommal, Indiával, Koszovóval, Marokkóval és Tunéziával bővítené  a biztonságos származási országok listáját. A hét országból érkező, nemzetközi védelemre nem jogosuló irreguláris migránsokat három hónapon belül lefuttatott, gyorsított eljárás alá vonnák, majd visszaküldenék őket hazájukba. Interjú Dócza Edith Krisztina vezető elemzővel.

Az iszlám világ egyes vezetőinek nyilatkozatai Ferenc pápa haláláról mutatják, hogy a muszlim társadalmak nem ellenségként tekintenek a kereszténységre, és a vallások közötti kapcsolatok nem kizárólag feszültségekről szólnak, hanem léteznek együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyok is. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójának elemzése.

Hét országot nyilvánítana biztonságossá az Európai Bizottság, még az uniós migrációs paktum érvénybe lépése előtt. Ezekbe az or­szágokba három hónapon belül visszaküldhet­nék a tagállamok a menedékkérőket. A Migrációkutató Intézet elemző írása.

Több milliárd dollár értékű nyugati fegyver került a tálibok és más fegyveres csoportok kezére az amerikaiak 2021-es afganisztáni kivonulását követően. Donald Trump most visszakérné a fegyvereket, miközben a szomszédos országok, így Pakisztán attól tart, hogy ezeket idővel ellenük fordítják. De mekkora arzenált hagytak az amerikaiak a tálibokra? Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása.

A radikális iszlamizmus felől érkező új szíriai elnök, Ahmed el-Saraa egyensúlyozni próbál a külső befolyásszerzési kísérletek, nyomásgyakorlások és fenyegetések, valamint a polgárháború és zsarnokság évtizedei eredményeként előállt súlyos belső problémák megoldása között. A témában kutatásvezetőnk, Sayfo Omar nyilatkozott.

Hiába termel nagy mennyiségű kőolajat az Egyesült Államok, még mindig nem tud meglenni az iraki export nélkül. Az arab ország mezői majd száz évre elegendő tartalékot tartalmaznak. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójának elemzése.

Donald Trump figyelmeztetést küldött a kelet-afrikai lázadó és terrorista szervezeteknek, és támogatást ígért Szomáliának a terrorizmus elleni küzdelemhez, miközben az RSF milícia menekülttáborokat támadott meg Szudánban, ahol több száz civil vesztette életét. Az Egyesült Államok most összevonhatja az Afrikai és Európai Parancsnokságát. A HírTV vendége volt Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A klimatikus viszonyok globális megváltozása nem tehető felelőssé önmagában az Iránt sújtó vízválságért és a nyomában járó környezeti problémákért. A szűkös vízkészletnél sokkal nagyobb problémát jelent napjainkban a források átgondolatlan, pazarló kiaknázása, ami súlyos társadalmi feszültségekhez vezet és szigorú vízfogyasztási szabályozást eredményez. Kmeczkó Sára kutató elemzése.

Bár a német kormánykoalíció szigorúbb migrációs politikát hirdetett meg, annak végrehajtását jogi és diplomáciai korlátok, valamint túlterhelt közigazgatás akadályozza, miközben politikai ellenfelei szerint a kompromisszumos megoldások nem nyújtanak valódi válaszokat. A Magyar Nemzetnek adott interjút vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina.

A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója kézdivásárhelyi előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszámolt az amerikai kongresszus épületében nemrég tartott konferenciáról, amelyen a kiderült, hogy az amerikaiak a magyar határvédelem számos elemét egy az egyben átvették. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Marsai érintette a nyugat-balkáni migrációs útvonalon virágzó kábítószer-kereskedelmet is, ahol „Az ember, a fegyver, a drog a csempészeknek ugyanolyan árucikk”.  

Although both Syria and Iraq are potential sources of migration waves, little is discussed in European public discourse concerning their importance. To fill this void, The Long Brief asked Migration Research Institute’s Meszár Tárik and Omar Sayfo for help to understand the recent happenings and the background dynamics of the Mezopotamian states.

Bejáratott útvonalakon folyik a csempészet a Balkánon, legyen szó akár drog-, akár embercsempészetről. A két tevékenység sokszor összefonódik, a csempészeknek az illegális migránsok egy újabb árut jelentenek. Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Az ukrán menekültválság volt a fő témája a Kováts Andrással készült Horizont podcast műsornak. A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatójával a Migrációkutató Intézet elemzője, Gönczi Róbert beszélgetett.

A magyar bevándorláspolitika is témája volt az amerikai Kongresszus épületében tartott migrációkritikus nemzetközi konferenciának, amit megelőzőn Washington magyar nagykövetségén panelbeszélgetés keretében mutatták be a magyar migrációs politikát összegző kötetet. A könyvbemutatón és a Kongresszus irodaházában tartott eseményen részt vett Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Milyen hatással lehet Donald Trump elnöksége a globális segélyezési rendszerre? A témáról Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélt a HírTV Napindító című műsorában.

Tovább nő a feszültség Washington és Teherán között, miközben Izrael kiterjeszti katonai hadműveletét a Gázai övezetben, Szíriában pedig inkluzívabb kormányt alakítottak. A folyamatokról beszélgetett a Hír TV Láncreakció című műsorában a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője, Sayfo Omar.

Spanyolország meg akarja erősíteni az EU jelenlétét a Száhel-övezetben, miközben a szudáni béke kilátásai továbbra sem javulnak, Kína és Oroszország pedig egyre inkább megerősíti pozícióit Afrikában. A folyamatokról beszélgetett a Hír TV Láncreakció című műsorában a Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor.

Az illegális határátlépés a magyar–szerb határon nem szűnt meg, csak átalakult: új taktikák, egyre szervezettebb embercsempész-hálózatok és macska-egér harc a határvédők és a migránsok között. Dobó Géza, a Migrációkutató Intézet kutatójának riportja a csongrád-csanádi határszakaszról.

Nagy port kavart az arab médiában az amerikai védelmi miniszter egyik tetoválása. Pete Hegseth egy arab szót varratott magára, a káfirt, ami hitetlent jelent. A katonai múltú miniszternek nem ez az első tetoválása, amelyik címlapokra került. Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina elemzése.