Megjelenések

Az Egyesült Államok húsz évig próbálta megnyerni az afganisztáni háborút, majd öt évvel ezelőtt néhány hét alatt elveszítette. Azonban Washington jóval korábban elbukta a háború stratégiai irányát: a terrorizmus elleni hadműveletből fokozatosan államépítési projekt lett, amely végül amerikai támogatás nélkül összeomlott.

Az elmúlt hetek egyik legfontosabb külpolitikai híre a ceutai migrációs válság volt, amit többen próbáltak jól-rosszul értelmezni. A Migrációkutató Intézet vezetőjének az eddigieknél átfogóbb értelmezésében a ceutai válság mögött több, egymással lazán vagy egyáltalán nem összefüggő tényező áll, ami aztán elvezetett ahhoz a ,,tökéletes viharhoz”, amelynek felvételei bejárták a globális médiát.

Példátlan migránsroham indult július 30-án és 31-én Európába, a spanyol kormánynak az illegális bevándorlók kiutasítását korlátozó új intézkedése nyomán. A spanyol miniszterelnök azóta megnyugtatta a kedélyeket: a migránsok majdnem mind visszatértek Marokkóba. A jelenség azonban Európa-szerte ijedelmet keltett, és több országot azonnali reagálásra késztetett, hiszen az esemény nem példa nélküli, és bármikor megismétlődhet.

Sayfo Omar megjegyezte: Spanyolország és Marokkó között egy jól működő együttműködés van, nincs  közvetlen bizonyíték arra, hogy Rabat fegyverként nyúlt volna a migrációhoz, de Pedro Sánchez július 20-án Algériában járt, amely a marokkóiak legnagyobb regionális riválisa abban, hogy egy nagyobb szabású LNG-üzletet kössön. „Marokkó ezúttal is valamiféle politikai üzenetet akarhatott küldeni Madridnak” – mondta Sayfo.

Despite growing criticism, airstrikes against terrorist networks in Africa have come to define U.S. counterterrorism efforts on the continent. Though airstrikes alone cannot obliterate terrorist groups and effectively combating violent extremism requires a comprehensive strategy, airstrikes, when used selectively and judiciously, can contribute to the fight against terrorism and enable achievements on the ground.

Ceutában, a spanyol–marokkói határ egyik legfontosabb pontján újra kiéleződött a migrációs helyzet. A válság közvetlen előzménye a spanyol legfelsőbb bíróság július 8-i precedensértékű ítéletete, amely szerint akik tengeren érkeznek, nem fordíthatók vissza automatikusan. A hír elterjedt a közösségi médiában, megindult az átszivárgás, majd a múlt hét vége felé több tízezren ostromolták meg Ceutát.

A globális energiabiztonság veszélyeztetésére figyelmeztetett Kazahsztán, miután júliusban legalább öt olyan olajszállító tankert ért támadás, amelyek a kazah nyersolaj felvételére érkeztek a Fekete-tengerre. Kazahsztán a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumon keresztül exportálja olajának több mint 80 százalékát, és a globális kínálat közel két százalékát adja. Veszélybe kerülhet a Kaszpi-térség olajának világpiacra jutása?

A német hatóságok Libanonból hozták vissza az Iszlám Állam szíriai kiképzésére igyekvő fiatalembert, letartóztatták terrorcselekmény előkészülete miatt – majd a berlini bíróság szabadon engedte. Egy nappal később vérengzést rendezett a berlini Pride-rendezvényen. A város queer-biztosa a jobboldalt kezdte hibáztatni.

Zelenszkijjel az amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról beszéltek, míg Netanjahuval az iráni háborúban tervezett amerikai lépésekről. A Fehér Ház mindkét megbeszélést „pozitívnak és produktívnak” értékelte. Eközben a Közel-Keleten egy egyelőre kontroll alatt tartott eszkaláció zajlik.

A menedékkérők jogi tanácsadását ezentúl államilag kijelölt ügyvédek végzik, akik 250 eurós bónuszt kaphatnak, ha a kérelmező két hónapon belül önkéntesen hazatér – áll a 2026 júliusában bemutatott új görög szabályozásban. A törvény célja az irreguláris migráció visszaszorítása, amely továbbra is súlyos nyomást helyez Görögországra.

Tálibellenes erők meglepetésszerű rajtaütést hajtottak végre az északkelet-afganisztáni Badahsán tartományban – így jelentette be megalakulását a Haza Katonái nevű csoport. A 2021-es tálib hatalomátvétel óta ritkán fordult elő, hogy egy ellenzéki csoport akár átmenetileg is elfoglaljon egy járási közigazgatási központot. Kérdés, hogy egy új fegyveres ellenállási hullám bontakozik-e ki.

Az Ultrahang és a Migrációkutató Intézet legfrissebb adásában Pászkán Zsolt, a Külügyi Intézet szakértője volt a vendégünk, akivel a román kormányválság kapcsán beszélgettünk. Hogyan jutott idáig az ország? Mik a tanulságok? Kik a szereplők? Mi várható a következő időszakban?

Az Európai Bizottság elutasította a „Mentsük meg Európát” polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, így a szervezők nem kezdhetik meg a hivatalos aláírásgyűjtést. Brüsszel szerint a nem nyugati bevándorlási csatornák ideiglenes moratóriumára vonatkozó felhívás, amelynek célja az európai őslakosok etnikai és kulturális folytonosságának védelme, faji és etnikai diszkriminációnak minősülne. 2026-ban a világ migránsainak 31%-át Európa fogadja be.

Bár 2026 első felében jelentősen csökkent az Európai Unió külső határain regisztrált irreguláris határátlépések száma, az uniós intézményekben egyre nagyobb figyelmet kap a kérdés: képesek lennének-e a tagállamok kezelni egy újabb tömeges beáramlást? A lehetséges válságforrások között ezúttal az iráni konfliktus és a szudáni polgárháború szerepel – hívja fel rá a figyelmet legújabb elemzésében a […]

A terrorfenyegetettség növekedése miatt magasabb készültségi szintet rendelt el Németország, miután a hírszerzési információk alapján már konkrét támadási tervek is kirajzolódnak. Az uniós migrációs biztos szerint azonban fel kell oldani a belső határellenőrzéseket az unióban. A legnagyobb veszélyt az Afrika felől érkező migránsok jelenthetik, mivel a Száhel Övezetben emelkedett az iszlamista terrorszervezetek tevékenysége.

Breuer Péter Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet főmunkatársával beszélgetett a Közel-Kelet átrendeződéséről, Irán visszaszorulásáról, Törökország növekvő befolyásáról, Szíria új külpolitikai irányáról, Libanon belső feszültségeiről és a térség társadalmi különbségeiről. Sayfo szerint a régióban folyamatosan változnak az erőviszonyok, tartós stabilitás azonban egyelőre nem látszik: „Totálisan pesszimista vagyok a Közel-Kelet jövőjét illetően”, mondta.

A Kubában és Venezuelában kirobbant brutális megélhetési és politikai krízist, valamint a térségből induló drámai elvándorlási hullámot elemezzük. Szóba kerül a Trump-adminisztráció kíméletlen és totális tengeri blokádja az orosz és kínai szállítmányok ellen, valamint az a katasztrofális kubai valóság, ahol a napi 24 órás áramszünetek mellett már gyógyszer és alapvető élelmiszer sincsen.

A Migrációkutató Intézet elemzéséből kiderült, emelkedett 2025-ben a Németországban elkövetett politikailag motivált bűncselekmények száma, és míg a jobboldali szélsőségesség továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti, szintén súlyos fenyegetésként tartják számon a hatóságok az iszlamizmust is.

Hogyan lehetett Orbán Viktor egyszerre az iszlámkritikus európai jobboldal egyik ikonja és a muszlim világ megbecsült partnere? Milyen hasznai és milyen hátulütői voltak a baráti kapcsolatoknak? Miért lett Magyarország Izrael egyik legkövetkezetesebb európai szövetségese, és milyen eredményeket hozott a közel-keleti keresztények megsegítése?

Végleg elveszítjük a biztonságos Európát? Az új uniós migrációs paktum életbe lépésével drámai változások kapujában állunk. Megbukott a sikeres integráció mítosza? Hogyan omlott össze a bevándorláspárti propaganda, és miért fordultak szembe maguk a letelepedett bevándorlók is az új hullámmal? Miért tárgyal az EU a tálibokkal?

Megkezdődött a Hormuzi-szoros blokádja, az USA és Irán is igényt tart a tengeri átjáró ellenőrzésére. Trump nem folytatja a tárgyalást Teheránnal. Izrael súlyos válaszlépéat helyezett kilátásba, ha Irán ismét izraeli célpontokat támad. Teherán bejelentette: lezárja a Vörös-tenger átjáróit is, ha nem sikerül megállapodni az Egyesült Államokkal.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megreformálására készül az EU – írja a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében. Az intézkedések elsősorban az ügynökség hatáskö­rének bővítésére fókuszálnának: céljuk, hogy az EU hatékonyabban tudja végrehajtani a kito­loncolásokat és működtetni az új migrációs rendszert. Mindeközben az Európai Bizottság szankciókat javasolt az embercsempészek ellen.

Azerbajdzsán szerint a békemegállapodás szövege már készen áll, és Baku minden vállalt kötelezettségét teljesítette. Az aláírás egyetlen fennmaradó akadályának azt tartják, hogy az örmény alkotmány még mindig olyan utalásokat tartalmaz, amelyeket Azerbajdzsán területi követelésként értelmez. A hivatalos azeri álláspont szerint, amint Örményország módosítja az alkotmányt, semmilyen érdemi akadály nem marad a békeszerződés aláírása előtt.

Adásunkban az Amerikai Egyesült Államok alapításának 250. évfordulóján kibontakozó brutális alkotmányos és migrációs krízist elemezzük. Szóba kerül Donald Trump születési helyen alapuló állampolgárságot korlátozó rendeletének drámai legfelsőbb bírósági elkasználása, a saját maga által kinevezett bírók megdöbbentő szembefordulása, valamint az ICE minnesotai tisztogatása során kirobbant halálos tragédia háttere.