Megjelenések

Magyarország sikeresen vette fel a harcot az illegális migrációval szemben, de ezt nem az EU támogatásával, hanem annak akadályozásával együtt tudta megtenni, mert az ügyben a brüsszeli vezetőkben nincs meg a szükséges politikai akarat – hangzott el a Migrációkutató Intézet és az MCC Európai Tanulmányok Műhely rendezvényénének megnyitóján, ahol bemutatták Az irányítás visszavétele Brüsszeltől  – […]

Szigorúbb migrációs és menekültügyi stratégiát kíván bevezetni az Európai Bizottság. Februárban mutatják be a tervet, amely célja, hogy előkészítse a júniusban életbe lépő migrációs paktumot, és nyújtson hozzá kiegészítő támpontot. Az egyik legfőbb pont a külső határbiztonság fokozása, a másik pedig pedig a visszatérések, illetve a kitoloncolások végrehajtása érdekében a harmadik országokkal való partnerségek mélyítése.

Új, szigorúbb migrációs és menekültügyi straté­giát kíván bevezetni az Európai Bizottság. A tervezetben kulcsszerepet kap a harmadik orszá­gokkal való migrációs együttműködés kiépítése, a digitalizált határrendészet, a hazatérések támo­gatása, valamint az elutasított migránsok kitolon­colása. Kérdés azonban, hogy az ötéves terv mennyire lesz hatékony a már kialakult migrációs helyzet kezelésében.

Az európai országok által bevezetett szigorúbb ellenőrzések nem szorították vissza a drogok beáramlását, hanem Törökország felé terelték azt, amely így mára az Európába irányuló kábítószerkereskedelem legfontosabb kapujává vált. Közben Európában a kábítószerhasználat történelmi csúcs közelébe ért – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében.

Donald Trump meghívta Orbán Viktort a gázai béketestületbe, amelynek fontos szerep lesz a terület demilitarizációjában és újjáépítésében. Orbán Viktor meghívása a tanácsba a diplomácia szempontjából egyfajta garanciát jelenthet, mert Magyarországnak van egy presztízse az arab világon belül is, és Izraellel is van egy jó munkakapcsolata és baráti viszonya a magyar kormányzatnak.

Afganisztán évtizedek óta a világ egyik leghosszabb ideje tartó menekültválságának középpontjában áll – 2026-ra pedig egyszerre kibocsátó és „visszafogadó” országgá vált. Miért maradt Irán és Pakisztán a fő cél- és tranzitország, milyen biztonsági, gazdasági és társadalmi okok állnak a kitoloncolási hullámok mögött, és mi történik azokkal, akik iratok és vagyon nélkül kerülnek vissza Afganisztánba?

A Migrációkutató Intézet elemzője szerint válságban van az európai migrációs rendszer: a párhuzamos társadalmak, a radikalizáció és a kitoloncolások elmaradása miatt a kontinens biztonsága napról napra romlik. Több tízezer olyan ember tartózkodik az EU területén, akit már rég ki kellett volna toloncolni – de az uniós jogrendszer és a politikai korlátok miatt ez szinte lehetetlen.

A szigorúbb ellenőrzések nem szüntették meg a kábítószer problémát, csupán Törökország felé terelték az útvonalakat. 2024-ben 34 tonna metamfetamint foglaltak le a török hatóságok, ami 2018 óta több mint 50-szeres növekedés is. Ráadásul Törökország nem csupán tranzitútvonal lett, hanem fogyasztó- és termelőpiac is. Minek köszönhető ez a gyökeres változás? Gönczi Róbert elemző a Napindító vendége.

Örömmel fogadta az Egyesült Államokban élő venezuelaiak nagy része Maduro elnök elfogását – hiszen legtöbben a szocialista típusú diktatúra és a szegénység elől menekültek az USA-ba. Azonban a Trump-kormány intézkedéseinek következtében a venezuelaiak egy részének megszűnt a legális tartózkodási státusza, sokakat deportáltak, még többen tartanak attól, hogy rájuk is sor kerül. Mennyi venezuelai fog hazatérni?

A Brexit elég nagy meglepetésre megvalósult, 2020 január végén ütötték le végleg, és hogy azóta mi van az Egyesült Királyságban, hogy hatott mindez a gazdaságukra, illetve a migrációra, erről beszélgettünk Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával.

Több mint 10 éve kezdődött migrációs válság alapjaiban változtatta meg Európa több nagyvárosának társadalmi és kulturális arculatát. Azóta a szilveszteri ünnepléseken gyakori a nők elleni erőszak, az utcai zavargások és a rendbontások. Szakértők szerint teljes kudarcot vallott az illegális bevándorlók integrációja. A problémát a nemzetállamok saját hatáskörben, bevándorláspolitikájuk szigorításával és ideiglenes határzárral próbálják orvosolni.

2026 a migráció éve lesz Európában — és most már nem csak politikai jelszavak szintjén. A Migrációkutató Intézet igazgatójával tekintünk előre: milyen migrációs trendek várhatók 2026-ban, milyen geopolitikai válságok mozgathatják meg a kibocsátó régiókat, hogyan alakulhat Schengen sorsa az ideiglenes belső határellenőrzések fényében, és miért erősödnek tovább a migrációkritikus politikai erők Európában.

Január 1-je óta Ciprus tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az ország egyik kiemelt célja a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtása, így a következő fél évben politikai harcok sora vár Magyarországra. A ciprusi soros elnökség direktívájában kettősség látszik: szeretnének szigorúbb migrációs politikát, ugyanakkor elkötelezettek a paktum mellett, szeretnének a paktum mentén előrelépni.

Nagyon fontos interjút adott most az unió kábítószerügynökségének leköszönő vezetője a Financial Timesnak: elmondta, hogy úgy tűnik, az elmúlt 10 évben egy óriási kokainbirodalom épülhetett ki Európában, mert miközben az uniós vezetésnek nem nagyon volt ideje figyelni arra, hogy mi zajlik a migrációs útvonalakon, a kereskedők beáramlottak főleg Dél-Amerikából, és kiépítettek itt egy hálózatot.

A Vasárnap.hu-nak nyilatkozó Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője szerint a paktum jó megoldás is lehetne, „ha nem kapcsolódott volna hozzá hátsó szándékú politikai érdek”. Szavaiból kitűnik, Magyarország migrációellenes lépései – így a déli határzár – politikai okok miatt nem tetszik mások mellett éppen Ursula von der Leyennek.

Fontos év az idei migrációs szempontból, júniusban lép ugyanis hatályba az Unió migrációs paktuma, amit Magyarország továbbra is elutasít. A brüsszeli döntés alapján Magyarországnak egy év alatt 23000 menedékkérelmet kellene elbírálnia, amihez egy 10000 fős befogadó tábort kellene létrehozni, emellett 350 bevándorló befogadását írják elő. A Ma reggel vendége Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Január 1-jétől Ciprus tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Nicosia céljai több ponton megegyeznek a Magyarország által következetesen hangoztatott állásponttal. A ciprusi elnökség azonban elkötelezett a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása mellett, így az elkövetkező fél évben politikai harcok sora várhat hazánkra – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet.

A nyugat-európai nagyvárosokban már állandósult az a helyzet, hogy a szilveszter zavargásokkal jár, amit nagyrészt migrációs hátterű fiatalok okoznak. Az M1-en beszélő Sayfo Omar szerint a hatóságok már annak is örülnek, hogy a több ezer intézkedés mellett idén valamivel kevesebb dolguk volt, mint tavaly.

A brüsszeli vezetés továbbra is dolgozik az illegális bevándorlók szétosztásán Európában. A tervek szerint már idén júliusban bevezetnék a Migrációs Paktumot, amely szerint Magyarországnak több tízezer migránst kellene befogadni, vagy pedig fejenként húszezer euró bírság megfizetésére köteleznék. A magyar kormány jelezte: nem fogja végrehajtani a paktum intézkedéseit.

Az Ádeni-öböl türkizkék hullámai látszólag békések, de a felszín alatt brutális fegyverkereskedelem és embercsempészet zajlik. A Migrációkutató Intézet igazgatója Szomáliföldről, a senki által el nem ismert államból tudósít, ahol drónok és rakéták áramlanak be, miközben a helyiek 34 éve várják a csodát.

Véget ért november végén a kétnapos EU-Afrika-csúcstalálkozó. Marsai Viktor szerint Afrika befektetéseket és pénzügyi támogatásokat vár, az EU pedig a pozícióját próbálja erősíteni, ami egyértelműen látszik a csúcstalálkozó kiemelt témájában, az irreguláris migrációban, amely területen olyan elemeket sikerült áterőltetni az afrikai partnereken, ami 10 évvel ezelőtt nem sikerült volna, például a visszafogadási rendszerek megerősítését.

A párizsi metróban egy kiutasított, de mégis az országban lévő migráns késelt meg nőket. Az Iszlám Állam uszítása és a karácsonyi időszak találkozása, valamint a francia hatóságok tehetetlensége halálos elegyet alkot. A kiutasított migránsok – mint ez a nemi erőszak miatt körözött mali férfi – továbbra is szabadon sétálhatnak és késelhetnek a francia utcákon.

Magyarország a béke szigete, és az is maradhat – vagy csak később jutunk el ugyanoda, ahol ma Nyugat-Európa tart? Itthon még mindig nem vesszük elég komolyan az iszlamizáció veszélyét – miközben a nyugati világ nagyvárosai sorra esnek el. Vallási vagy kulturális összecsapásról van szó? Vagy valami másról? Nagyon izgalmas és fontos téma Sayfo Omarral.

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. A Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.