Megjelenések

Nyolcszor annyian terveznek kivándorolni most, mint májusban egy orosz civil szervezet adatai szerint – írja a Migrációkutató Intézet friss elemzésében. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: néhány szomszédos ország szigorított, de megjelentek új országok is a menekülő oroszok célállomásai között.

Az amerikai elnök az Iránnal folytatott háborút egy radikális választási lehetőségre vezette vissza. „Nagy döntést kell hoznom” – jelentette ki Donald Trump kedden az éves szeptemberi diplomáciai ülésszak megnyitóján. Trump belengette, hogy megsemmisíti Iránt. Az Egyesült Királyság további védelmi katonai támogatást nyújt a Szaúd-Arábiai Királyságnak a húszik újabb támadásai és a régióban eszkalálódó erőszak nyomán.

A campaign of airstrikes in Somalia forced al-Shabaab to limit group communications and shift away from large gatherings of top leaders. In northwest Nigeria, an airstrike against Lakurawa terrorist camps forced fighters to flee to the north. Local sources told researcher Viktor Marsai that many of the terrorists were shocked at being targeted and had previously […]

A svéd szociális rendszer valóban egyre rosszabb állapotban van. A jobboldal azt mondta, hogy azért, mert nagyon sok külföldit kell ellátni, akik nem járulnak hozzá a befizetéseikkel a finanszírozáshoz. A baloldal azt mondta, hogy nem, majd még hozunk friss munkaerőt, és úgy néz ki, hogy a társadalom valahogy jobban rezonált most erre az üzenetre.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője volt a vendégünk, akivel a spanyolországi migrációs helyzet aktuális híreiről, a július végi ceutai betörésről és annak marokkói hátteréről, a Sánchez-kormány magyarázatairól és az 1,2 millió kérelmet hozó regularizációról, valamint a jövő évi spanyol választás előtti erőviszonyokról beszélgettünk.

Újabb toborzástól tartanak Oroszországban, akár nyolcszorosára is nőhetett az emigráció iránti érdeklődés május óta. Miután 2022-ben kitört az ukrajnai háború, tömegek indultak a környező országokba, köztük a közép-ázsiai államokba. Négy és fél évvel később azonban Kazahsztánban és Kirgizisztánban már szigorúbb feltételek várják a hosszabb távra érkezőket, miközben más térségbeli államok továbbra is könnyebben elérhetők.

Az Európai Unió migrációs politikája új sza­kaszba léphet: Ursula von der Leyen olyan vészhelyzeti mechanizmust jelentett be, amely tömeges vagy mesterségesen előidézett migrációs nyomás esetén gyorsabb és rugal­masabb fellépést tenne lehetővé – mutatott rá szerdai Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Svédország demográfiai átalakulását a menekültválság katalizálta, és az átalakulással romlott a közbiztonság: a bevándorlók 2,5-szer nagyobb eséllyel válnak bűncselekmények gyanúsítottjává. A szociokulturális háttérnek azonban meghatározó szerepe van a bűnözési statisztikákban. „A jól képzett, magasabb társadalmi státuszú emberek szocializációjukból adódóan könnyebben integrálódnak a befogadó európai közösségekbe” − mutatott rá Sayfo Omar az eltérő migrációs pályákra.

Sayfo Omár, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójával Szíria mai helyzetéről, friss szíriai tanulmányútjának tapasztalatairól, az SDF megszüntetéséről és a kurdokkal kötött megállapodásról, az Aszad ellen távollétében hozott halálos ítéletről, az izraeli légicsapásokról és a török befolyásról, valamint arról beszélgettünk, hogy a beígért tízmilliárdokból miért érkezett eddig alig 227 millió dollár az országba, és mi kellene […]

Elutasította az amerikai Legfelsőbb Bíróság Donald Trump elnöki rendeletét, amely megszüntette volna az országban jogellenesen tartózkodó bevándorlók gyermekeinek születésük alapján automatikusan járó amerikai állampolgárságot. A Trump v. Barbara ügyben hozott döntésben a testület megerősítette: aki az USA területén születik, amerikai állampolgár. A Kongresszus republikánus képviselői törvénymódosításokkal próbálják megkerülni a döntést.

2001. szeptember 11-én a világnak a hidegháború után egyedül talpon maradt szuperhatalmát, az Egyesült Államokat nemcsak megtámadták, hanem meg is alázták. Ha elfogadjuk a hivatalos narratívát, hogy 19 terrorista pusztító támadást tudott végrehajtani, azzal hatalmas blamázs érte az USA-t. Válaszul George W. Bush elnök meghirdette a terror elleni háborút, és megígérte, hogy győzni fog.

A Németországi Török Közösség (TGD) az AfD szász-anhalti tartományi választásokon elért sikere után elfogadhatatlannak tartja, hogy menedékkérőket küldjenek a tartományba. „A migrációs háttérrel rendelkező embereknek Szász-Anhaltban már nincs idejük elméleti biztonsági vitákra” – mondta Gökay Sofuoğlu, a Közösség szövetségi elnöke a DPA hírügynökségnek. A politikának ezentúl „aktívan meg kell védenie őket a jobboldali szélsőségesektől”.

Szász-Anhaltban vasárnap a választók közel fele üzente meg Berlinnek, hogy elege van abból, ahogyan az országot kormányozzák. Az Alternative für Deutschland rekordmagas részvétel mellett aratott 43,8 százalékos győzelme után már nehéz a jobboldali párt támogatóit dühös kisebbségként, a keletnémeteket pedig félrevezetett protestszavazókként elintézni.

Sessions and a panel of policy analysts talked about faults in the current immigration system and threats to homeland security at an event on the role immigration played in the September 11th attacks. They also talked about the need to reform the asylum process and crack down on fraud in the U.S. immigration system.

Elsöprő győzelmet aratott az AfD a szász-anhalti tartományi választáson, 43,8 százalékkal. Ez a radikális jobboldali párt eddigi legjobb eredménye. Közben a kancellár, Friedrich Merz pártja, a CDU tartományi támogatottsága történelmi mélypontra került. Az AfD nem szerzett abszolút többséget, így kénytelen lesz koalícióra lépni, ha kormányozni akar. Ez azonban nem lesz súrlódásmentes együttműködés.

„A stabilizáció elsősorban a gazdasági helyzeten múlik” – szögezi le a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, aki szerint ugyan Szíria sok tízmilliárd dollárra rúgó befektetési ígéretet kapott, ám ebből eddig alig 300 millió dollár érkezett meg, elsősorban az Öböl menti arab államokból. Az elemző úgy látja, hogy a nemzetközi tőke egyelőre óvatos.

Első számú választói üggyé vált a bevándorlás a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol 2026. szeptember 6-án tartományi parlamenti választást tartanak – írja a Migrációkutató Intézet legújabb jelentésében. A felmérések az AfD fölényes győzelmét vetítik előre, miközben a kereszténydemokraták is a migrációs politika szigorítását sürgetik.

A kiszivárgott rendőrségi jelentések alapján Pedro Sánchez kormánya pontosan tudott a készülő ceutai rohamról, mégsem intézkedett. A spanyol állam tehetetlensége miatti felháborodásukban a helyi lakosok már saját kezükbe vették az irányítást, és migránstábort is felgyújtottak. Gönczi Róbert kiemelte, hogy Marokkó – más szomszédos államokhoz hasonlóan – nyomásgyakorlási eszközként használja a migrációt.

Egy hónap után újra csapást mértek az amerikai erők Iránra: két iráni indítóállást bombáztak a Hormuzi-szorosban található Larak szigetén. Július vége óta ez volt az első amerikai támadás Irán ellen. Az ATV Start vendége Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Az Egyesült Államok augusztus 20-án megkezdte azon latin-amerikai illegális migránsok átszállítását Afrikába, akiket származási országukba különféle okok miatt nem tudott visszaküldeni. Balogh Máté kifejtette: a drasztikus lépések elsődleges célja a Latin-Amerikából induló migráció elrettentése, ám a rendszer komoly átláthatósági és emberi jogi aggályokat vet fel – miközben az EU is hasonló visszatérési központok létrehozásán dolgozik.

Újabb próbatétel elé állítja a schengeni rendszert Németország döntése, miszerint 2027 márciusáig meghosszabbítaná belső határainak ellenőrzését. Az elmúlt években fél tucat európai ország kapcsán láttuk, hogy visszavezették a schengeni belső határok ideiglenes ellenőrzését. Németország esetében ez már lassan két és fél éve lesz érvényben. Mindez szorosan kapcsolódik a különféle migrációs és biztonsági kihívásokhoz.

Vélhetően újabb próbatétel elé állítja a schengeni rendszert Németország azon döntése, hogy 2027 márciusáig meghosszabbítaná belső határainak ellenőrzését – írja a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzésében. Berlin kérése ugyanis éles vitát szült Brüsszellel, amely szerint a migrációs nyomás nem indokolja a teljes határszakaszon bevezetett, egységes szigorúságú ellenőrzéseket.

Kazahsztánban először választják meg vasárnap az új, egykamarás parlament, azaz a Kurultáj 145 tagját. A leendő képviselők mandátuma öt évre szól, ez az időszak az új parlamentáris modell első tesztje lesz. Erősíti-e az új rendszer a parlament politikai súlyát és a pártok közötti versenyt, és miként alakítja át a korábbi hatalmi viszonyokat?

Mi különbözteti meg a mostani ceutai eseményeket a 2021-es hasonló válságtól? Milyen szerepet játszhatott Marokkó, Oroszország és a közösségi médián terjedő dezinformáció, valamint hogyan értelmezhető félre egy spanyol bírósági döntés az embercsempészek kommunikációjában? Kitérünk a spanyol migrációs politika sajátosságaira és arra is, miért nem tudott még érdemben életbe lépni az uniós migrációs paktum.