Megjelenések

Trump kéthetes tűzszünetet kötött Iránnal. A politikai akarat úgy tűnik, hogy mindkét fél részéről megvan arra, hogy szüneteltessék a harcokat, ezzel nyitva hagyva a lehetőséget arra, hogy majd egy megállapodás születni fog valamikor a jövőben. De nagyon törékeny a tűzszünet. Egyelőre most egy várakozó álláspont következik, Pakisztánban fognak a felek tárgyalóasztalhoz ülni a hétvégén.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra figyelmeztet, hogy a közel-keleti háború miatt újabb migrációs hullám indulhat el Európa irányába. Ma már új hírekre ébredtünk, egész pontosan tűzszünetre. Hogy ez visszatartja-e az indulni készülőket, arról Dócza Edith Krisztinával, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgetünk.

Egy Iránból induló, tömeges migrációs hullám elviselhetetlen nyomás alá helyezheti Európát. A folyamat fő mozgatórugója nem csupán az esetleges fegyveres konfliktus. A közel-keleti ország katasztrofális gazdasági helyzete miatt az elszegényedő egykori középosztály milliói indulhatnak útnak egy jobb élet reményében. Menekültként a 90 milliós iráni lakosság tíz százaléka is drasztikusan túlterhelné a szomszédos államokat és Európát.

Irán legnagyobb etnikai kisebbségi közösségét az azeriek alkotják, akik az iráni háború következtében egyszerre válhatnak a katonai eszkaláció, a belpolitikai szigor és a regionális hatalmi játszmák vesztesévé. A konfliktus hatása a Kaukázusra is átterjedhet – ezt jelezte a március eleji nahicseváni dróntámadás. Milyen hatást gyakorolhat az iráni háború az azeri közösségre?

A svéd kormány szerint a százezret is meghaladhatja az árnyéktársadalom tagjainak a száma, azoké az embereké, akik párhuzamos társadalmi struktúrákba rendeződve, különböző no-go zónákban élve, amelyekből most már 61 van szerte az országban. Ezekben a városnegyedekben olyan jelentős erőszak van jelen, hogy a rendőrség nem tud érdemben mit kezdeni a kialakult helyzettel – mondta Gönczi Róbert.

Az „Újabb migrációs hullám közepén?” című konferencián Dezső Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy sem az oroszok, sem Kína nem fog befogadni migránsokat, ahogy India sem. Az egyetlen szelep Európa felé nyílik. Marsai Viktor a migrációt kiváltó veszélyek sorolása után azt mondta: „kulcselem a határvédelem, a migráció nem olyan mint az időjárás, meg lehet állítani”.

A svéd kormány szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekült státuszt. Két másik elfogadott törvényjavaslatból az egyik előírná a becsületes életvitel bizonyításának kötelezettségét, a másik pedig arra kötelezne több állami szolgálatot is, hogy jelentsék az illegális tartózkodókat.

IOM adatok szerint több mint 130 000 ember lépte át a határt, és több mint 1 millióan menekültek el a régióból a térségben eszkalálódó konfliktus miatt. Ez jelzi, hogy a háború nem csupán helyi mozgásokat generál, hanem már határokon átívelő migrációs nyomást is eredményez. A témáról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a Napindítóban.

Újabb migrációs hullám fenyeget. Magyarország kitart döntése mellett, Brüsszelben nem szólhatnak bele abba, hogy ki lakhat Magyarországon, és nem telepíthetnek be erőszakkal illegális migránsokat. 2015-ben Magyarország a déli határkerítés felállításával megakadályozta, hogy ellenőrizetlenül lépjenek be a nem csupán háborús övezetből érkező emberek az országba. A magyar kormány döntése mögött statisztikák és biztonságpolitikai megfontolások álltak.

A Pentagon hetekig tartó szárazföldi hadműveletet készít elő Iránban, a térségébe érkezett az amerikai haderő USS Tripoli hadihajója 3500 tengerészgyalogossal a fedélzetén. Közben Pakisztánban kerülhet sor az Egyesült Államok és Irán közti béketárgyalásokra, jelentette be az ország külügyminisztere, miután egyeztetett Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom külügyminisztereivel.

A Migrációkutató Intézet legfrissebb adásában a globális olajpiac és az iráni konfliktus drámai összefüggéseit tárjuk fel. Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával járjuk körbe, miért vált a Hormuzi-szoros a világ legveszélyesebb geopolitikai fojtópontjává, és hogyan rántja magával Irán válaszlépése az egész világgazdaságot.

Az EU egyre több megállapodást köt, amiért cserébe az afrikai országok visszafogadják a kiutasított állampolgáraikat. A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése szerint a kibocsátó országok támogatásért, beruházásokért és fejlesztési programokért cserébe vállalják határvédelmük megerősítését, az embercsempészet elleni fellépést, valamint saját állampolgáraik – és esetenként területükön áthaladó egyéb migránsok – visszafogadását.

Az Egyesült Államok egy 15 pontos feltételrendszert vázolt fel Iránnak a háború lezárására, a feltételek lényegében lefedik az USA és Izrael összes háborús célját, ám Izrael mégis kritizálja. Izrael miért nem ért egyet a béke feltételeivel, és egyáltalán kivel tud a két ország Iránban a béke feltételeiről egyeztetni?

Most analyses about the Somali community in the U.S. present the current situation as a homogenous group facing deportation by immigration enforcement. In fact, Somalis are far from united: the diasporas are divided along the clan system that in many cases serves as a solid base for political manipulation and inciting hatred between Somali groups.

A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NCA) szerint 2025 júliusában vettek őrizetbe két ukrán állampolgárt, miután jachtjukat feltartóztatták. A fedélzeten a kétfős személyzet mellett öt migráns − négy albán férfi és egy vietnámi nő − tartózkodott, akiket irregulárisan próbáltak az országba juttatni. A hatóságok szerint a csempészek egyfajta „VIP-kompszolgáltatást” nyújtottak, amiért szabadságvesztésre ítélték őket.

Donald Trump amerikai elnök szombaton azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti Irán erőműveit, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg a Hormuzi-szorost. Az iráni rezsim számára most a saját pozíciójának belföldi megerősítése a legfontosabb. Összességében a szoros megnyitása egy megállapodás nélkül lehetetlen.

Bár az olajárak emelkedése rövid távon kedvező lehet Kazahsztánnak, a hosszabb távú kilátásokat már jóval óvatosabban látják, elsősorban a gazdasági bizonytalanság és a kereskedelmi útvonalak sérülékenysége miatt.

Trump elnök a 2024. november 6-i választás éjszakáján tartott győzelmi beszédében azt mondta: „Nem fogok háborút indítani. Be fogom fejezni a háborúkat.” Nem meglepő hát, hogy az Irán ellen indított katonai beavatkozás mély törésvonalakat nyitott meg a megválasztását lehetővé tévő MAGA- (Make America Great Again, Tegyük újra naggyá Amerikát) -koalíción belül.

Közel-Keleten egy új háború zajlik, amely nemcsak Izrael és Irán között formálhatja át az erőviszonyokat, hanem a globális gazdaságot és a nagyhatalmi politikát is. Mai vendégem Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, akivel azt vizsgáljuk meg, mennyire volt elkerülhetetlen ez a konfliktus, és milyen geopolitikai, katonai és társadalmi következményekkel járhat.

Az MCC Migrációkutató Intézet igazgatója tartott előadást a Paksi közéleti estek rendezvénysorozat keretében március 18-án. Az előadás Afrikára, mint egyre jelentősebb kibocsátó régióra fókuszált, és szó esett az integráció kihívásairól, valamint a határvédelem fontosságáról is. Hamar lehet olyan döntéseket hozni, amelyek alapvetően mágnesként hatnak a migrációra, nyilatkozta az előadó a Finnországba telepített szomáliai közösség példájáról.

2025-ben mintegy nyolcezer migráns vesztette életét világszerte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése szerint. A szám csak óvatos becslés, hiszen az utazás közben meghalt menekültek pontos regisztrációja szinte lehetetlen, valódi számuk ennek a többszöröse is lehet.

Zhovárali sme sa o tom, prečo je pre Európu masová migrácia problém, ako jej čeliť a prečo sú stredoeurópske národy voči imigrantom otvorenejšie ako tie západoeurópske. Rozhovor vznikol pri príležitosti festivalu Ružomberské Hanusove dni, na ktorých Omar Sayfo vystúpil s prednáškou o migrácii, integrácii a spoločenskej súdržnosti v Európe.

Megtudhatják, miért tekint az egyház kiemelt feladataként a diaszpóra lelki gondozására. Szóba kerülnek a dél-amerikai missziók megrázó és felemelő pillanatai, az argentínai magyar közösségek hite, valamint az a hatalmas munka, amellyel az egyház próbálja megkeresni és megtartani az újabb generációkat a világ legtávolabbi pontjain is. Vajon képesek vagyunk-e intézményesíteni a magyarságunkat a tengerentúlon is?

Az illegális migráció ellen létezik hatékony fellépés, ami komplex megközelítéssel és kellő politikai akarattal működőképes. És még ha ezt nem is ismerik el, a magyar gyakorlat egyes elemeit egyre több ország veszi át. Melyek a hatékony magyar recept összetevői? Miként jelennek meg ezek más országok gyakorlatában? És lehetséges-e, hogy egyszer ez lesz az uniós norma?