Megjelenések

„A stabilizáció elsősorban a gazdasági helyzeten múlik” – szögezi le a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, aki szerint ugyan Szíria sok tízmilliárd dollárra rúgó befektetési ígéretet kapott, ám ebből eddig alig 300 millió dollár érkezett meg, elsősorban az Öböl menti arab államokból. Az elemző úgy látja, hogy a nemzetközi tőke egyelőre óvatos.

Első számú választói üggyé vált a bevándorlás a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban, ahol 2026. szeptember 6-án tartományi parlamenti választást tartanak – írja a Migrációkutató Intézet legújabb jelentésében. A felmérések az AfD fölényes győzelmét vetítik előre, miközben a kereszténydemokraták is a migrációs politika szigorítását sürgetik.

Egy hónap után újra csapást mértek az amerikai erők Iránra: két iráni indítóállást bombáztak a Hormuzi-szorosban található Larak szigetén. Július vége óta ez volt az első amerikai támadás Irán ellen. Az ATV Start vendége Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Az Egyesült Államok augusztus 20-án megkezdte azon latin-amerikai illegális migránsok átszállítását Afrikába, akiket származási országukba különféle okok miatt nem tudott visszaküldeni. Balogh Máté kifejtette: a drasztikus lépések elsődleges célja a Latin-Amerikából induló migráció elrettentése, ám a rendszer komoly átláthatósági és emberi jogi aggályokat vet fel – miközben az EU is hasonló visszatérési központok létrehozásán dolgozik.

Újabb próbatétel elé állítja a schengeni rendszert Németország döntése, miszerint 2027 márciusáig meghosszabbítaná belső határainak ellenőrzését. Az elmúlt években fél tucat európai ország kapcsán láttuk, hogy visszavezették a schengeni belső határok ideiglenes ellenőrzését. Németország esetében ez már lassan két és fél éve lesz érvényben. Mindez szorosan kapcsolódik a különféle migrációs és biztonsági kihívásokhoz.

Vélhetően újabb próbatétel elé állítja a schengeni rendszert Németország azon döntése, hogy 2027 márciusáig meghosszabbítaná belső határainak ellenőrzését – írja a Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzésében. Berlin kérése ugyanis éles vitát szült Brüsszellel, amely szerint a migrációs nyomás nem indokolja a teljes határszakaszon bevezetett, egységes szigorúságú ellenőrzéseket.

Kazahsztánban először választják meg vasárnap az új, egykamarás parlament, azaz a Kurultáj 145 tagját. A leendő képviselők mandátuma öt évre szól, ez az időszak az új parlamentáris modell első tesztje lesz. Erősíti-e az új rendszer a parlament politikai súlyát és a pártok közötti versenyt, és miként alakítja át a korábbi hatalmi viszonyokat?

Mi különbözteti meg a mostani ceutai eseményeket a 2021-es hasonló válságtól? Milyen szerepet játszhatott Marokkó, Oroszország és a közösségi médián terjedő dezinformáció, valamint hogyan értelmezhető félre egy spanyol bírósági döntés az embercsempészek kommunikációjában? Kitérünk a spanyol migrációs politika sajátosságaira és arra is, miért nem tudott még érdemben életbe lépni az uniós migrációs paktum.

Továbbra sem tért vissza az élet a normális kerékvágásba Ceutában, a töb mint 72 ezer érkezőből több ezer migráns még mindig az enklávéban tartózkodik. Rejtőzködnek, nem szeretnének visszamenni Marokkóba, ami komoly szociális, közbiztonsági és humanitárius problémákat vet fel. A mostani tömeges ceutai beáramlás is azt mutatja, Marokkó politikai nyomásgyakorlásra használja a migrációt Spanyolországgal szemben.

Az Egyesült Államok húsz évig próbálta megnyerni az afganisztáni háborút, majd öt évvel ezelőtt néhány hét alatt elveszítette. Azonban Washington jóval korábban elbukta a háború stratégiai irányát: a terrorizmus elleni hadműveletből fokozatosan államépítési projekt lett, amely végül amerikai támogatás nélkül összeomlott.

Az elmúlt hetek egyik legfontosabb külpolitikai híre a ceutai migrációs válság volt, amit többen próbáltak jól-rosszul értelmezni. A Migrációkutató Intézet vezetőjének az eddigieknél átfogóbb értelmezésében a ceutai válság mögött több, egymással lazán vagy egyáltalán nem összefüggő tényező áll, ami aztán elvezetett ahhoz a ,,tökéletes viharhoz”, amelynek felvételei bejárták a globális médiát.

Példátlan migránsroham indult július 30-án és 31-én Európába, a spanyol kormánynak az illegális bevándorlók kiutasítását korlátozó új intézkedése nyomán. A spanyol miniszterelnök azóta megnyugtatta a kedélyeket: a migránsok majdnem mind visszatértek Marokkóba. A jelenség azonban Európa-szerte ijedelmet keltett, és több országot azonnali reagálásra késztetett, hiszen az esemény nem példa nélküli, és bármikor megismétlődhet.

Sayfo Omar megjegyezte: Spanyolország és Marokkó között egy jól működő együttműködés van, nincs  közvetlen bizonyíték arra, hogy Rabat fegyverként nyúlt volna a migrációhoz, de Pedro Sánchez július 20-án Algériában járt, amely a marokkóiak legnagyobb regionális riválisa abban, hogy egy nagyobb szabású LNG-üzletet kössön. „Marokkó ezúttal is valamiféle politikai üzenetet akarhatott küldeni Madridnak” – mondta Sayfo.

Despite growing criticism, airstrikes against terrorist networks in Africa have come to define U.S. counterterrorism efforts on the continent. Though airstrikes alone cannot obliterate terrorist groups and effectively combating violent extremism requires a comprehensive strategy, airstrikes, when used selectively and judiciously, can contribute to the fight against terrorism and enable achievements on the ground.

Ceutában, a spanyol–marokkói határ egyik legfontosabb pontján újra kiéleződött a migrációs helyzet. A válság közvetlen előzménye a spanyol legfelsőbb bíróság július 8-i precedensértékű ítéletete, amely szerint akik tengeren érkeznek, nem fordíthatók vissza automatikusan. A hír elterjedt a közösségi médiában, megindult az átszivárgás, majd a múlt hét vége felé több tízezren ostromolták meg Ceutát.

A globális energiabiztonság veszélyeztetésére figyelmeztetett Kazahsztán, miután júliusban legalább öt olyan olajszállító tankert ért támadás, amelyek a kazah nyersolaj felvételére érkeztek a Fekete-tengerre. Kazahsztán a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorciumon keresztül exportálja olajának több mint 80 százalékát, és a globális kínálat közel két százalékát adja. Veszélybe kerülhet a Kaszpi-térség olajának világpiacra jutása?

A német hatóságok Libanonból hozták vissza az Iszlám Állam szíriai kiképzésére igyekvő fiatalembert, letartóztatták terrorcselekmény előkészülete miatt – majd a berlini bíróság szabadon engedte. Egy nappal később vérengzést rendezett a berlini Pride-rendezvényen. A város queer-biztosa a jobboldalt kezdte hibáztatni.

Zelenszkijjel az amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról beszéltek, míg Netanjahuval az iráni háborúban tervezett amerikai lépésekről. A Fehér Ház mindkét megbeszélést „pozitívnak és produktívnak” értékelte. Eközben a Közel-Keleten egy egyelőre kontroll alatt tartott eszkaláció zajlik.

A menedékkérők jogi tanácsadását ezentúl államilag kijelölt ügyvédek végzik, akik 250 eurós bónuszt kaphatnak, ha a kérelmező két hónapon belül önkéntesen hazatér – áll a 2026 júliusában bemutatott új görög szabályozásban. A törvény célja az irreguláris migráció visszaszorítása, amely továbbra is súlyos nyomást helyez Görögországra.

Tálibellenes erők meglepetésszerű rajtaütést hajtottak végre az északkelet-afganisztáni Badahsán tartományban – így jelentette be megalakulását a Haza Katonái nevű csoport. A 2021-es tálib hatalomátvétel óta ritkán fordult elő, hogy egy ellenzéki csoport akár átmenetileg is elfoglaljon egy járási közigazgatási központot. Kérdés, hogy egy új fegyveres ellenállási hullám bontakozik-e ki.

Az Ultrahang és a Migrációkutató Intézet legfrissebb adásában Pászkán Zsolt, a Külügyi Intézet szakértője volt a vendégünk, akivel a román kormányválság kapcsán beszélgettünk. Hogyan jutott idáig az ország? Mik a tanulságok? Kik a szereplők? Mi várható a következő időszakban?

Az Európai Bizottság elutasította a „Mentsük meg Európát” polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét, így a szervezők nem kezdhetik meg a hivatalos aláírásgyűjtést. Brüsszel szerint a nem nyugati bevándorlási csatornák ideiglenes moratóriumára vonatkozó felhívás, amelynek célja az európai őslakosok etnikai és kulturális folytonosságának védelme, faji és etnikai diszkriminációnak minősülne. 2026-ban a világ migránsainak 31%-át Európa fogadja be.

Bár 2026 első felében jelentősen csökkent az Európai Unió külső határain regisztrált irreguláris határátlépések száma, az uniós intézményekben egyre nagyobb figyelmet kap a kérdés: képesek lennének-e a tagállamok kezelni egy újabb tömeges beáramlást? A lehetséges válságforrások között ezúttal az iráni konfliktus és a szudáni polgárháború szerepel – hívja fel rá a figyelmet legújabb elemzésében a […]

A terrorfenyegetettség növekedése miatt magasabb készültségi szintet rendelt el Németország, miután a hírszerzési információk alapján már konkrét támadási tervek is kirajzolódnak. Az uniós migrációs biztos szerint azonban fel kell oldani a belső határellenőrzéseket az unióban. A legnagyobb veszélyt az Afrika felől érkező migránsok jelenthetik, mivel a Száhel Övezetben emelkedett az iszlamista terrorszervezetek tevékenysége.