Megjelenések

2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra. A közterületi rendezvények védelme egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra, különösen Németországban, ahol az ilyen események biztosítására fordított kiadások három év alatt közel 44 százalékkal emelkedtek.

A Hit Rádió vendége Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és az NKE kutatója, akivel a nigériai és szudáni keresztényüldözésekről, népirtásról és a humanitárius válságokról beszélgettek. A szakértő részletesen elemezte a térségek etnikai és vallási konfliktusait, valamint felhívta a figyelmet az afrikai keresztény közösségek védelmének fontosságára.

Fokozott biztonsági intézkedések mellett tartják meg az idei adventi és karácsonyi vásárokat a nyugat-európai városokban. A megnövekedett biztonsági költségek azonban több kisebb településen már vállalhatatlan terhet jelentenek, ezért több helyen elmaradnak ezek a vásárok.

Oroszország a Vörös-tenger partján építene ki egy haditengerészeti támaszpontot. Marsai Viktor elmondta, hogy ez a szudáni polgárháború egy proxi háború, Oroszország mellett számos más szereplő is jelen van, akik nem nézik jó szemmel Oroszország Vörös-tengeri terjeszkedését. Közben az oroszok mind a két felet, tehát a szudáni kormányt és a felkelőket is támogatják.

Három marokkói, egy szíriai és egy egyiptomi iszlamistának az volt a terve, hogy minél több embert gázoljon halálra egy vásárban. A merénylet előtt azonban elkapták őket. Egy másik német városban egy 15 éves iraki késelt meg egy 16 éves fiút, szintén egy karácsonyi vásárban. Németországban a 2015-ös migrációs válság óta egy karácsonyi vásár sincs biztonságban.

A Horizont podcast legújabb adása áttekinti, miként válik a klímaváltozás közvetlen és közvetett módon a migráció egyik kulcstényezőjévé – Afrikától Dél-Ázsián át egészen Európáig. Szó esik klímamigránsokról és környezeti elvándorlásról, belső és nemzetközi mozgásokról, „csapdába esett” társadalmakról, valamint arról is, milyen kihívásokkal kell szembenéznie Európának és Magyarországnak a következő évtizedekben.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője emlékeztetett rá, hogy Európában továbbra is fennáll a migrációs nyomás, mégis legalább 21 ezer bevándorló szétosztását tervezik a brüsszeli vezetők. A kormány nem hajtja végre a brüsszeli migrációs paktumot, és leszögezte, hogy Magyarország egyetlen illegális bevándorlót sem fogad be.

Az ír kormány az uniós migrációs paktumhoz igazítja az ország bevándorláspolitikáját, ugyanakkor egy sor nemzetállami hatáskörű szigorítást is bejelentett. Dublin a jövőben szigorúbb jövedelmi és lakhatási feltételekhez köti a családegyesítést, továbbá lakbér-hozzájárulást kell fizetniük az állami lakhatást igénybe vevő, dolgozó menedékkérőknek – mutatott rá csütörtöki Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Az Európában tartózkodó irreguláris migránsok egy jelentős részét a hatóságok nem tudják visszatoloncolni hazájukba, még menedékkérelmük elutasítását követően sem. Sok esetben az anyaország nem hajlandó visszafogadni az érintett személyt. Más esetekben a menedékkérelem elbírálásának többszintű bírósági folyamata elhúzódhat, mely idő alatt a migráns olyan státuszra válhat jogosulttá, amely alapján már nem lehet őt erőszakkal kiutasítani.

A görög kormány Németországgal közösen létesítene repatriálási központokat Afrikában, jelentette be a görög bevándorlási miniszter. Thanos Plevris nyilatkozata szerint már zajlanak a tárgyalások olyan biztonságos afrikai országokkal, amelyek befogadnák az illegális bevándorlókat.

Az elmúlt egy évben gyökeres külpolitikai irányváltás következett be, az eddig a keleti blokkhoz tartozó Szíria tulajdonképpen a nyugati blokk részévé vált. Ugyanakkor az olcsó orosz gabona és a technológiai függés miatt a Moszkvával való jó kapcsolat is fontos marad az új szíriai vezetés számára. Kérdés, hogy várható-e nagy hazatérési hullám a szíriai menekültek körében.

Kereken egy éve új korszak kezdődött Szíriában. Az Aszad család több mint fél évszázados, Bassár al-Aszad pedig csaknem huszonöt éves uralma kártyavárként omlott össze, amikor az északnyugati Idlib tartományból előretörtek az iszlamista lázadók. Noha Aszad éveken át a dzsihadisták rémével riogatta a lakosságot, fejlevágásokat és vallási diktatúrát jósolva, az elmúlt év eseményei nem igazolták félelmeit.

Prof. Dr. Tarrósy Istvánnal beszélgetünk az afrikai migrációról. Miért marad a vándorlások túlnyomó része a kontinensen belül, hogyan alakultak át a fő útvonalak 2015 óta, és mi áll bizonyos kibocsátó országok kiugró számai mögött? Elemezzük az EU Afrika-politikáját, a „root causes” megközelítést, valamint azt is, hogyan használják egyes afrikai államok geopolitikai eszközként a migrációt.

A brutalitásukról ismert tálibok a korábban meghirdetett amnesztia ellenére sem bánnak kesztyűs kézzel az egykori katonákkal. A 2021 augusztusa óta eltelt időszakban több száz veteránt végeztek ki, és nem riadnak vissza az embertelen kínzásoktól sem. Csak tavaly 209 volt katona esett áldozatul a tálibok kegyetlenségeinek, és legalább 145 embert bebörtönöztek.

Az Európai Bizottság továbbra sem megállítani, hanem menedzselni akarja a bevándorlást. Az új paktum erre alapvetően nem lesz képes, nem fogja érdemben csökkenteni az érkezés számokat. Az egyetlen talán előremutató eleme az a harmadik országokkal való együttműködés, de az, hogy mennyire sikerül rávenni őket az elutasított menedékkérők visszafogadására, ez még a jövő kérdése.

Kiújult a feszültség Izrael és Szíria között. Izrael nyitott a Szíriával való megállapodásra, állítja az izraeli miniszterelnök, de biztonságát illetően nem fog kompromisszumot kötni. Október 7-e után eltökéltek, hogy megvédjék a határokat és a közösséget. Donald Trump közösségi oldalon keresztül figyelmeztette az izraeli minisztert, hogy ne destabilizálja Szíriát és új vezetését.

A rendezvények hatalmas kihívás elé állítják a hatóságokat, és hiába fokozott figyelem, sokszor még így sem tudják megelőzni a tragédiákat. A hétvégén például Weimarban egy 29 éves marokkói férfi késsel fenyegette az embereket a karácsonyi vásárban. A műsor vendége Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Ha a demográfiai válság nem lenne elég, Európa több országában csökken az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás. Miközben a menekültek száma nem csökkent, de a visszatérési hajlandóság egyre alacsonyabb, az idei évre becsülhetően 30 százalék körüli értékre csökkent. Ez aggasztó abból a szempontból, hogy mit fog jelenteni az ország újjáépítésénél, ha véget ér a háború.

Körbejárjuk, hogy mi áll az USA rekordmagas bevándorlási számai mögött, miért tört meg 2025-ben az 50 éve tartó növekedési trend, mit hoznak a tömeges deportálások, hogyan alakítják át a változó származási országok az amerikai bevándorlás szerkezetét, és mi várható 2028-ig az USA migrációs politikájában.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint az unió a legkomolyabb befektető a kontinensen, a befolyása mégis csekély, de most megpróbál ezen változtatni. A mostani csúcs kiegyensúlyozottabb és pragmatikusabb volt az előzőekhez képest.

Zohran Mamdani váratlan győzelme alapjaiban rengette meg az amerikai politikai térképet: egy új progresszív modell születik, amely nyíltan szembemegy a Trump-féle nacionalista-populista vonallal. Eközben Washington belső válságok sorával küzd – a menekültügyi konfrontációtól és a rekordhosszú kormányzati leállástól kezdve a Nemzeti Gárda körüli jogi csatározásokon át egészen az Epstein-botrány politikai következményeiig.

A munkáspárti brit kormány a dán modell mintá­jára újraírja a menekültügyi rendszert: megszű­nik a „golden ticket”, vagyis az automatikus lete­lepedés és a családegyesítés lehetősége, a nem együttműködő kibocsátó országokat pedig vízumtilalommal fenyegetik.

Miben állt a V4-ek „migrációs tengelye”, és mitől lett precedens értékű az ukrán menekültek befogadása? Szóba kerül a belorusz hibrid hadviselés, az uniós határkerítések körüli kettős mérce, illetve az is, hogy kiürülhet-e Ukrajna – valamint, hogy van-e esélye a kelet-közép-európai migrációs szemléletnek, hogy egyszer valóban egész Európa politikáját formálja.

Európa vesztésre áll a globális kábítószer-kereskedelemmel szemben. Kiderült: a migrációs útvonalakon szervezik a drogkereskedelmi láncokat. A gyorsan fejlődő globális kábítószer-kereskedelem bővül, és egyre inkább összefonódik a migrációval és a szervezett bűnözéssel.