Megjelenések

Az ukrajnai háború elhúzódásával Oroszország nemcsak a fronton, hanem a munkaerőpiacon is egyre agresszívebben keresi az utánpótlást. Az afrikai fiataloknak kínált állások egy része nem a meghirdetett munkahelyre, hanem a hadigazdaságba vagy egyenesen a frontra vezet – miközben a toborzás a közösségi médiától a félhivatalos ügynökségekig több csatornán is fut.

Elemezzük a lengyel belpolitikai földrengést. Megvizsgáljuk, miért nyílt tízszázalékosra az olló a kormányzó Polgári Koalíció és a Jog és Igazságosság (PiS) között, miközben a konzervatív tábort belső hatalmi harcok feszítik szét. Szóba kerül a drasztikusan átalakuló társadalom, a kétmillió külföldi munkavállaló megjelenése, valamint a belorusz határon zajló hibrid háború elleni sikeres védekezés módszertana.

Mintegy 800 ezer család vált belső menekültté Iránban a háború következtében. A kivándorlás egyelőre mérsékelt, a legtöbben Pakisztán, Örményország és Azerbajdzsán felé veszik az irányt. Ugyanakkor az iráni háború gazdasági következményei miatt középtávon reális a migráció növekedése.

A Migrációkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy rendkívül bonyolult a helyzet Maliban, és még ha az etnikai alapon megosztott felkelőknek sikerül is az államcsínnyel hatalomra jutott katonai kormányzat megbuktatása és elűzése, akkor sem várható nyugalom a térségben, és tovább nőhet a menekültek száma.

Az iráni külügyminiszter zsákutcának nevezte az amerikai Szabadság projektet. A téma kapcsán Sayfo Omar mesélt a Mokkában.

Tuareg felkelőszervezetek a helyi dzsihádista csoportokkal közösen Mali egész területén koordinált támadásokat hajtottak végre a kormányerők és orosz szövetségeseik ellen. A szélsőségesek töretlen előretörése az ország összeomlásával fenyeget. A mali válság komoly humanitárius krízist okoz: a 2026 februárját magába foglaló 12 hónap alatt a mali menekültügyi kérelmek száma 18%-kal nőtt az EU-ban.

2025 eleje óta az amerikai kormány csaknem 50 országgal tárgyalt az Egyesült Államokból kitoloncolt migránsok átvételéről, megállapodást pedig erről végül tucatnyival kötött. A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint ugyan alacsony a harmadik országba deportáltak száma, de az intézkedésnek komoly visszatartó ereje lehet.

A krétai migrációs krízis geopolitikai hátterét és az Európára leselkedő újabb veszélyeket elemezzük. Lerántjuk a leplet arról, hogyan működik együtt a kelet-líbiai vezetés és az orosz zsoldosokhoz köthető Afrika-hadtest az embercsempészekkel, szándékosan destabilizálva Görögországot. Kiderül, miért válhat Kréta a következő drámai belépési ponttá, és hogyan fenyegeti a 11 millió fős szudáni menekültválság a balkáni útvonalat.

Szemben más sorstársaival, Krétát eddig elkerülték a menedékkérőkkel túlzsúfolt csónakok. Európa ötödik legnagyobb területű, mintegy 620 ezer lakosú szigete ugyanis földrajzilag messze esett a fő kelet-mediterrán útvonalaktól, hiszen mintegy 300 kilométerre délkeletre fekszik az anatóliai partoktól. A migrációs mozgások kapcsán azonban csak a növekvő igény állandó, és pillanatokon belül kialakulhatnak új útvonalak.

2023-ban még csak 798 fő érkezett Líbia felől Kréta szigetére, 2025-ben már 20 ezer fölé emelkedett számuk. 200 kilométer választja el Kréta szigetét Kelet-Líbiától. Ennek következtében folyamatosan látható beáramlás az egyébként oroszbarát erők által uralt területről. Az embercsempészek főként kis gumicsónakokban indítják útnak a migránsokat, ezek a „lélekvesztők” sokszor elsüllyednek az úton Kréta felé.

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok, miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben. Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban azt mondta, már több uniós tagállam is tömeges kitoloncolást sürget, amit felgyorsíthat a júniusban hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum.

Zöld utat kaphat az az elképzelés, amely szerint Olaszország a migrációkezelésének egy részét Albániába szervezné ki. Az Európai Unió Bírósá­gának főtanácsnoka szerint ugyanis az európai jog elvben nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy területükön kívül visszaküldési és fogvatartási központokat hozzanak létre.

A felszínen április végén Krétán már minden a közelgő nyári szezonról szól: nyitnak a tavernák, feldíszített kis kápolnák az utak mentén, felújítási munkálatok a főbb csomópontokon, nyüzsgő egyetemi kampusz, munkába siető helyiek. Csakhogy a sziget déli peremén egy másik forgalom is sűrűsödik: Kelet-Líbiából csónakok érkeznek Gavdosz és Kréta felé.

Történelmi pillanatnak tűnik, de még messze a béke: Izrael és Libanon évtizedek óta először tárgyal közvetlenül egymással, miközben a háttérben továbbra is a Hezbollah, az iráni befolyás és a dél-libanoni katonai patthelyzet szabja meg a mozgásteret. A Hezbollah meggyengült, de továbbra is jelentős fegyveres erővel, társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, ami mellett szemét Teheránra veti.

Az Ultrahang legfrissebb adásában Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője volt a vendégünk, akivel az USA-Izrael-Irán háború következményeiről beszélgettünk. Hogyan alakult át az iráni teokrácia gyakorlatilag egy katonai diktatúrává Khamenei ajatolláh likvidálása után? Mi történik a Hormuzi-szorosnál? Mi lehet Donald Trump válaszlépése? Hogyan jön a képbe Kína és Pakisztán?

A magyar–kazah kapcsolatok ma már többdimenziós partnerségek: nemcsak politikai párbeszédről van szó, hanem együttműködésről az energetika, az oktatás és a kultúra területén – nyilatkozta Aidar Kurmasev, a kazah KazISS szakértője. A két ország április 2-án ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok felvételének 34. évfordulóját.

Gyorsan eszkalálódhat a konfliktus: az amerikai hadsereg fontolgatja, hogy csapást mér iráni célpontokra a Hormuzi-szoros, az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl déli részén. Washington a világ bármely pontján nyomon követi és megállíthatja az Iránhoz köthető hajókat. Közben Pakisztán megkezdte a csapattelepítést Szaúd-Arábia katonai bázisaira.

Van pár pozitív kezdeményezés az Európai Unió és a Bizottság részéről. Ilyen a biztonságos harmadik országok listája, ahonnan nem fogadnak be az európai országok menekülteket, és a frissen elfogadott visszatérési központok rendszere. Ez tenné lehetővé, hogy EU-s megállapodások alapján legyenek olyan központok az Unió területén kívüli harmadik országokban, ahova vissza lehetne küldeni a kiutasított embereket.

2025 márciusában állt elő az Európai Bizottság a kezdeményezéssel, hogy a tagállamok hozzanak létre visszatérési központokat Európán kívüli, harmadik országokban. Azok a migránsok, akik Európába szeretnének bejutni és menedékkérelmet igényelni, ezekben a központokban fogják tudni ezt megtenni, illetve itt helyeznék el azokat a bevándorlókat is, akiknek valamilyen oknál fogva nincs joguk az EU területén maradni.

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok, olyan afgánokat, akik jogellenesen tartózkodtak az említett országokban. Az ENSZ becslései szerint 2023 októbere óta csaknem 5,5 millió embert toloncoltak vissza. A múlt szombaton több mint 5 ezer menekült afgánt küldtek el Pakisztánból. Kérdés, hogy mi vár ezekre az afgánokra Afganisztánban.

A Trump kontra Barbara ügy középpontjában a ius soli elve áll. Egy több mint 150 éves gyakorlatról van szó, amely szerint aki az Egyesült Államok területén születik, automatikusan amerikai állampolgárrá válik. Az ügy nemcsak több millió ember jogállását érintheti, hanem az amerikaiak önképét is, és felveti a kérdést, hogy mit is jelent ma „amerikainak lenni”.

Az elmúlt két hónapban több mint 11 ezren próbáltak bejutni az EU területére, zömében afgánok, bangladesiek és algériaiak. Noha a szigorodó európai határvédelem és a harmadik országokkal kötött migrációs megállapodások következtében csökkent az illegális határátlépések száma, az embercsempészek alkalmazkodnak az új helyzethez.

Geopolitikai mélyfúrás Közép-Ázsiáról. Hogyan vált Kazahsztán 2024-re hivatalosan is középhatalommá, és miként lavírozik sikeresen az amerikai-orosz-kínai háromszögben? Mik az iráni konfliktus gazdasági hatásai? Vajon Afganisztán puskaporos hordója lángba borítja a térséget, vagy a gazdasági prosperitás győz a terror felett? 

Donald Trump 2025-ös beiktatása óta az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) jelentős átalakuláson ment keresztül. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Napindítóban beszélt arról, hogyan történt az intézményi megerősítés a gyakorlatban, hogyan változtatta meg az ICE szerepét, és ez milyen politikai következményekkel járt.