Megjelenések

Joshua Meservey, a Hudson Intézet főmunkatársa beszélt az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi versengésről, az afrikai segélyezésről, valamint az egyre súlyosbodó biztonsági helyzetről. Az interjút vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina készítette.

A háború éveiben a szíriai keresztény közösségek lélekszáma a harmadára csökkent. Bár az új iszlamista rezsim nem tekint rájuk ellenségként, jövőjük bizonytalan – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Hit Rádió műsorában.

Ruanda az elmúlt években reguláris hadsereggé fejlesztette az M23 nevű tuszi milíciát, amely a korábbi súlyos vereségek után az elmúlt hetekben már komoly katonai sikereket ért el Észak-Kivu tartományban – mondta az InfoRádióban igazgatónk, Marsai Viktor.

Milyen állapotban van a gazdaság és milyen a közhangulat Szíriában a hatalomváltás óta? Biztonságban vannak a keresztények? Hogyan viszonyulnak a nagyhatalmak az új damaszkuszi vezetéshez? Erről beszélt kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Demokrata Óra c. podcast műsorában.

A közel-keleti vereségek után az Iszlám Állam egyre inkább Afrika felé tekint, amit nemcsak a terrortámadások növekvő száma, hanem a szervezeti struktúra változásai is jeleznek. Megjelent igazgatónk, Marsai Viktor írása az Index.hu-n.

A kurd autonómia kérdése az elmúlt 100 évben megosztotta a közel-keleti térséget. A helyzet megértéséhez érdemes részletesebben megvizsgálni azon közép- és nagyhatalmi érdekeket, amelyek jelentősen befolyásolják a kurdok lehetőségeit. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Az afgán társadalom több mint fél évszázada válságok sorát éli, sok onnan érkező embernek ezért nehéz beilleszkedni Európában – mondta a Mandinernek adott nyilatkozatában kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Donald Trump terve szerint a Gázai övezetben élő palesztinokat Egyiptomba és Jordániába telepítenék át, majd a területen létrehoznák a Közel-Kelet Riviéráját. Az arab nemzetek és szervezetek határozottan elutasítják az amerikai elnök felvetését. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Corvinák-on.

Donald Trump amerikai elnök nem tesz le arról, hogy kitelepítse a palesztinokat a térségből, amit csak erőszakkal tudna csak meg tenni. A témában vezető kutatónk, Tárik Meszár nyilatkozott a TrendFM-nek.

Zoran Milanovicot úgy választották közel 75 százalékos fölénnyel ismét államfővé, hogy a köztársasági elnökválasztást nyolc hónappal megelőző parlamenti választásokon még a miniszterelnöki széket célozta meg. De kicsoda a horvát politikai élet szókimondó fenegyereke? Erre a kérdésre igyekszik választ adni kutatónk, Dobó Géza.

Franciaország más gyarmatosító hatalmaktól eltérően hosszú ideig fenntartott állandó katonai jelenlétet Afrikában, regionális csendőrként működve, támogatva a veszélybe került kormányokat és visszaverve a dzsihádisták támadásait – mondta igazgatónk, Marsai Viktor a Mandinernek adott nyilatkozatában.

Már közvetlenül a beiktatását követően Donald Trump az USA legnagyobb kereskedelmi partnereivel: Kanadával, Mexikóval és Kínával szembeni kőkemény vámok kiszabását helyezte kilátásba. Sőt, a kereskedelmi háború már Trump választási kampányában is kiemelt helyen szerepelt. Időközben az Egyesült Államok északi és déli szomszédját −legalábbis egyelőre – ugyan mentesítette a megvámolástól, viszont az Európai Unióval szemben is […]

Két hónappal ezelőtt ért véget az Aszad család fél évszázados uralma Szíriában. Az eddigi mérleg felemás – mondta kutatási vezetőnk az Mí műsorában.

Az elmúlt héten az irreguláris bevándorlás megállításáról, valamint az Európai Unió biztonságának növeléséről tárgyaltak Varsóban az uniós belügyminiszterek. Elemzőnk, Gönczi Róbert az InfoRádió vendéga volt. 

Algéria, Marokkóhoz és Tunéziához hasonlóan az irreguláris migrációra, mint súlyos biztonsági kockázatra tekint, ezért 2015 óta a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó migránsokat nagy számban toloncolja ki. Az algériai hatóságok 2024-ben rekordszámú deportálást hajtottak végre. Az Alarme Phone Sahara civil szervezet értesülései szerint több mint 31 ezer embert toloncoltak ki a szomszédos Nigerbe. Megjelent kutatónk, […]

A CDU/CSU uniója fokozná a kitoloncolásokat és a határvédelmet, valamint beutazási tilalmat rendelne el azok számára, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges okmányokkal – mondta vezető elemzőnk, Dócza Edith a Kossuth Rádióban.

Évről évre kevesebb iraki örmény keresztény vesz részt az ortodox karácsonyi szertartásokon. A kirkuki templomban január 6-án a közösségből csupán egy maroknyi ember gyűlt össze, hogy szenteste napján ünnepelje Jézus születését. Az észak-iraki városban mindössze 30-35 család maradt. Megjelent vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

A német szövetségi kormány a képzett menekültek letelepítését megkönnyíti, a többieket pedig kitoloncolná – mondta vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban.

Új korszak kezdődött Szíriában: a jelentős gazdasági reformok bevezetésén túl, diplomáciai nyitással próbálják felszámolni nemzetközi elszigeteltségüket, miközben a belpolitikában konzervatív irányvonalat követnek. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a növekedés.hu-n.  

Egyre több, korábban rendkívül liberális bevándorlási politikával bíró európai tagállam döntött úgy 2024-ben, hogy szigorít – és ez várható Németországban is az előrehozott választásokat követően – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert.

Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalma december elején ért véget, de azóta is potyognak ki a csontvázak a szekrényből. Titkosrendőrség, megtorlások, vegyi támadások és a hírhedt Szednaja börtön. Megjelent vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Az új szíriai vezetés számára kiemelten fontos a gazdasági stabilitásnak a helyreállítása és a maga nemzetközi legitimációjának a megerősítése. Ez komoly adu lehet Európa kezében, ha ráhatással akar lenni a folyamatokra – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a HírTV Láncreakció c. műsorában.

Már idén márciusban bejelentheti az Európai Unió azoknak a „visszatérési csomópontoknak” a tervét, melyek az egykori magyar tranzitzónák elvét alkalmaznák – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert.

Miért ilyen gyors az elfogadása egy olyan lázadócsoportnak, amely egyébként konkrétan a terrorista szervezetek listáján szerepelt mindeddig? Kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Mandinernek adott nyilatkozatában röviden vázolta, miben is más a HTS, mint a többi iszlamista csoport, amely részt vett a polgárháborúba süllyedt országban a vérontásban.