Megjelenések

„Az antiszemita diskurzus visszaszorult, de helyette muszlimellenesség erősödik”. A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában Breuer-Zehevi Ádám vendége ezúttal Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet szakértője volt. A beszélgetés középpontjában az iszlámellenes érzések európai terjedése, a palesztin migráció, valamint a drúz közösség helyzete állt.

Irak lerohanta Kuvaitot, a világ pedig később tévéképernyőkön keresztül, percről percre követte a Sivatagi Vihar hadművelet bombázásait. A háború gyorsan véget ért – de a következményei máig érezhetők. Miért robbant ki egyáltalán ez a fegyveres konfliktus? Hogyan lett belőle újabb amerikai invázió? És mi történt Szaddám Husszein bukása után? Sayfo Omar nyilatkozott a Fókusznak.

Törökországnak fegyverei vannak, Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emirátusoknak pénze. Ankara ezért, gazdasági és geopolitikai érdekeit szem előtt tartva, fokozná együttműködését a két arab országgal. Vajon az Egyesült Államok tétlenül nézi, ahogy veszít közel-keleti befolyásából? Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina elemzése.

Podcast Dánia uniós soros elnökségéről, kül- és biztonságpolitikai fordulatáról, különutas migrációs stratégiájáról. Kiderül, hogyan lett az egykor EU-szkeptikus Dánia mára a közös védelempolitika és a bővítés egyik élharcosa, és miként vált Mette Frederiksen kormánya a „szigorú, de hatékony” migrációkezelés uniós mintapéldájává. A beszélgetésből kiderül: Dánia nem csupán követi, de alakítja is az európai irányokat.

Franciaország és az Egyesült Királyság után Kanada is jelezte, hogy ha Izrael nem segíti elő hatékonyabban a Gázai övezetben élők élelmiszerrel való ellátását, akkor elismeri a palesztin államot. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője szerint a bejelentések fontos politikai gesztusok, de nincsenek hosszú távon következményei, és nem kötelezik aktív cselekvésre az adott államokat Palesztina irányában.

Példátlan gyorsasággal és egységesen reagáltak a skandináv országok az ukrajnai háború menekülthullámára – állapítja meg Kovács Emese, a Migrációkutató Intézet elemzője. A Szolidaritás korlátok között című tanulmány szerzője a Magyar Nemzetnek adott interjúban hangsúlyozta: a fogadó országokban ideiglenes státuszt kaptak az ukrán menekültek, ám a hosszú távú letelepedéshez vezető úton számos akadállyal kell szembenézniük.

A bűnözők és elutasított menedékkérők haza­szállítása – ez lett a német kormány új beván­dorláspolitikájának egyik sarokköve. Július­ban nyolc szomáliai elítéltet deportáltak Mogadishuba, miközben megkezdődtek a kitoloncolások Afganisztánba is. A Ma Reggel vendége volt Dócza Edit Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Legalább három év börtönbüntetés és pénzbírság várhat azokra a migránsokra, akik engedély nélkül tartózkodnak Görögországban, és a hatóságok felszólítására sem hajlandók távozni. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélt arról (is) az InfoRádióban, hogy ez elég-e.

Irak újjáépítése az Iszlám Állam pusztítása után most már kézzelfogható eredményeket mutat. Több kormányzati, nemzetközi és civil szereplő részvételével indultak meg azok a programok, amelyek célja az alapvető közszolgáltatások helyreállítása és a gazdasági-társadalmi stabilitás megteremtése. Vezető kutatónk, Tárik Meszár elemzése.

Nagy belpolitikai hullámokat vetett Lengyel­országban, hogy egy nyugalmazott püspök élesen bírálta a kormány migrációs politikáját. Számos jel utal arra, hogy a vitába ezúttal kül­földi erők is beszálltak – mutatott rá legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

„Azt látjuk, hogy immár a fősodor is gyakorlatilag szigorítana bevándorláspolitikáján, amit most jól mutat, hogy gyakorlatilag minden európai ország üdvözölte Dániának a szigorú javaslatait, és Friedrich Merz német kancellár is nagyon határozott támogatását fejezte ki az általános uniós szigorítás érdekében” – mondta Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az Unió27 magazinnak.

Legkevesebb három év börtönbüntetés és pénzbírság várhat azokra a migránsokra, akik engedély nélkül tartózkodnak Görögországban, és a hatóságok felszólítására sem hajlandók távozni. Athén magas fokozatra kapcsolja az irreguláris migráció elleni küzdelmet.

Az Európai Unió megváltoztatta azokat a fejlesztési és támogatási politikákat, amik mentén pénzt tudnának szerezni az uniós partnerállamok. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője nyilatkozott az EU változó migrációs politikájáról, a humanitárius szemponttal szemben megjelenő „készpénz a védelemért” költségvetési logikáról, amely a Bizottság reakciója az európai jobboldal megerősödésére.

Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen bemutatta a legújabb, hét éves költségvetési tervezetet, mely szerint akkor adnának afrikai és déli országoknak támogatásokat, hogyha azok együttműködnének és visszaszorítanák az illegális migrációt. Az ezzel kapcsolatos részletekről Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője számolt be a Napindítóban.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikái szerint jelentősen visszaesett az irreguláris migráció a nyugat-balkáni útvonalon. Az útvonal egyik fő végpontja a szerb–magyar országhatár, amely schengeni külső határként az Európai Unióba történő belépés egyik kiemelt helyszínének számít. Az aktuális illegális migrációs folyamatokról vezető kutatónk Tárik Meszár nyilatkozott.

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható visszaesés ellenére a szerb–magyar határon továbbra is tömegesen próbálkoznak átkeléssel az illegális bevándorlók. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok stratégiát váltottak: rejtőzködve, kis létszámú csoportokban közlekednek, miközben az embercsempész-hálózatok is újraéledtek a térségben. A hatóságok tapasztalatai helyenként szervezetlenségről, másutt fokozódó aktivitásról árulkodnak.

Bár megoldódni látszik a legújabb közel-keleti háborúskodás, azért sok, egymásnak ellentmondó értesülés lát napvilágot. A konfliktus a meglehetősen ingatag politikai lábakon álló új szíriai vezetés és az ország déli részén élő drúz kisebbség, valamint beduin törzsek között pattant ki a múlt hét végén. Vezető kutatónk, Tárik Meszár nyilatkozott az Indexnek.

Erőre kapó terroristák és nélkülöző százmilliók határozzák meg a Száhelövezetet, Ruanda és Kongó között pedig az amerikai vezetés igyekszik békét teremteni. „A strukturális kiváltó okok, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és az erőforrás-szűkösség régóta jelen vannak, de önmagukban nem elegendők a harcok fenntartásához” – mondja Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Az afganisztáni tálibok már négy éve küzdenek kormányuk nemzetközi elismeréséért. Oroszország most elsőként adta be a derekát. A Kreml különösen nagy reményeket fűz ez energetika, az infrastruktúra, valamint a biztonság területén kialakuló együttműködésekhez. Vajon más országok is követhetik Oroszország példáját?

Irán súlyosan fenyegetést küldött Amerikának. Geopolitikai versengés zajlik Szíria újjáépítéséért. Gázában humanitárius város létrehozását fontolgatják, miközben zajlanak a tűzszüneti tárgyalások.

A déli határzár kerítés építésének 10. évfordulójának kapcsán beszélt a Híradóban az elmúlt évtized migraációs tapasztalatairól Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A Horizont podcast epizódjában Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elemzi a Közel-Kelet átalakuló geopolitikai viszonyait, különös tekintettel az arab országok és Izrael kapcsolataira. Szó esik Jordánia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Egyiptom szerepéről, valamint a szaúdi és iráni dinamika jövőjéről az izraeli-arab kapcsolatok tükrében.

Július 1-től Dánia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Vajon sikerül-e a közösség szintjén is érvényesíteni a híresen szigorú dán migrációs politikát? A Hír TV vendége volt kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

De vajon elegendő lesz a kínai kapcsolat ahhoz, hogy Irán a nemzetközi nyomás ellenére a felszínen maradjon? Vezető kutatónk, Tárik Meszár elemzése.