Megjelenések

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint az elmúlt években Németországban és az Egyesült Királyságban is növekedett a tömeges késes támadások száma, különösen a fiatal, migrációs hátterű férfiak körében. Az InfoRádió a témáról Dócza Edith Krisztinát, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjét kérdezte.

Nehéz helyzetben van az iráni vezetés, hiszen Donald Trump követelései alapján csupa olyan projektről kellene lemondani, amibe az elmúlt években rengeteg pénzt és energiát öltek. Ha elfogadnák Donald Trump feltételeit, akkor még nagyobb belpolitikai válságba kerülnének, ezért most megpróbálnak békülékeny hangnemet felvenni és időt húzni.

Napról napra egyre többen halnak meg a tüntetők és a rendfenntartók összecsapásaiban, de a halálos áldozatok számáról pontos információ nincs. Reális esély van arra, hogy Donald Trump támadást intéz az iráni rezsim célpontjai ellen, viszont ez kevés ahhoz, hogy rezsimváltás legyen a perzsa államban, mert nem látszik egy másik politikai erő, amely átvehetné a hatalmat.

Az etnikai tisztogatásokkal kísért délszláv háborúnak egyes becslések szerint több, mint 130 ezer áldozata volt, míg több mint egymillióan kényszerültek elhagyni hazájukat. Ráadásul az elvándorlás azóta sem állt meg. De visszafordítható-e ez a folyamat? Rendkívül sok a hasonlóság a kilencvenes évek délszláv mozgásai és az ukrán menekültek között.  

A 2020-as BLM-tüntetésekhez hasonló, robbanásközeli helyzet alakult ki több amerikai városban, miután az illegális bevándorlókat üldöző hivatal (ICE) akciója közben lelőttek egy aktivistát. Az ICE megítélése rendkívül átpolitizált. A Trump-adminisztráció kommunikációja szerint Renee Good belföldi terrorista, miközben a baloldalon látható a törekvés, hogy mártírként állítsák be; kérdés, mennyire lesz ez sikeres.

Egy Törökországban 2025 végén megjelent nemzeti kábítószerjelentés szerint a török kikötőkben és szárazföldi határokon a hatóságok már több drogot foglalnak le, mint az európai országokban összesen. Az OECD jelentése szerint az EU-ban 90 millió ember életében már legalább egyszer használt illegális kábítószert. Az unióban évente több mint 6 ezer ember hal meg kábítószer-túladagolás következtében.

Sok brit úgy érzi, a Brexit óta nagyobb a migrációs nyomás, csak más összetételben. Végigvesszük, hogyan alakult át a migráció profilja az EU-tagság utáni időszaktól a Brexit utáni pontrendszerig. A brit multikulturalizmus és integráció kérdése is fókuszba kerül: siker és elitbe jutás – vagy párhuzamos társadalmak és növekvő feszültségek?

Európa csak akkor találhat kiutat a migráció zsákutcájából, ha visszaveszi az irányítást Brüsszeltől – ez a konklúziója annak a jelentésnek, amit a Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelye készített. A jelentés szerint az elmúlt 3 évtizedben az unió migrációs és menekültügyi politikája teljes kudarcot vallott. A migrációs válság biztonsági következményeivel, pénzügyi […]

Magyarország sikeresen vette fel a harcot az illegális migrációval szemben, de ezt nem az EU támogatásával, hanem annak akadályozásával együtt tudta megtenni, mert az ügyben a brüsszeli vezetőkben nincs meg a szükséges politikai akarat – hangzott el a Migrációkutató Intézet és az MCC Európai Tanulmányok Műhely rendezvényénének megnyitóján, ahol bemutatták Az irányítás visszavétele Brüsszeltől  – […]

Szigorúbb migrációs és menekültügyi stratégiát kíván bevezetni az Európai Bizottság. Februárban mutatják be a tervet, amely célja, hogy előkészítse a júniusban életbe lépő migrációs paktumot, és nyújtson hozzá kiegészítő támpontot. Az egyik legfőbb pont a külső határbiztonság fokozása, a másik pedig pedig a visszatérések, illetve a kitoloncolások végrehajtása érdekében a harmadik országokkal való partnerségek mélyítése.

Új, szigorúbb migrációs és menekültügyi straté­giát kíván bevezetni az Európai Bizottság. A tervezetben kulcsszerepet kap a harmadik orszá­gokkal való migrációs együttműködés kiépítése, a digitalizált határrendészet, a hazatérések támo­gatása, valamint az elutasított migránsok kitolon­colása. Kérdés azonban, hogy az ötéves terv mennyire lesz hatékony a már kialakult migrációs helyzet kezelésében.

Az európai országok által bevezetett szigorúbb ellenőrzések nem szorították vissza a drogok beáramlását, hanem Törökország felé terelték azt, amely így mára az Európába irányuló kábítószerkereskedelem legfontosabb kapujává vált. Közben Európában a kábítószerhasználat történelmi csúcs közelébe ért – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében.

Donald Trump meghívta Orbán Viktort a gázai béketestületbe, amelynek fontos szerep lesz a terület demilitarizációjában és újjáépítésében. Orbán Viktor meghívása a tanácsba a diplomácia szempontjából egyfajta garanciát jelenthet, mert Magyarországnak van egy presztízse az arab világon belül is, és Izraellel is van egy jó munkakapcsolata és baráti viszonya a magyar kormányzatnak.

Afganisztán évtizedek óta a világ egyik leghosszabb ideje tartó menekültválságának középpontjában áll – 2026-ra pedig egyszerre kibocsátó és „visszafogadó” országgá vált. Miért maradt Irán és Pakisztán a fő cél- és tranzitország, milyen biztonsági, gazdasági és társadalmi okok állnak a kitoloncolási hullámok mögött, és mi történik azokkal, akik iratok és vagyon nélkül kerülnek vissza Afganisztánba?

A Migrációkutató Intézet elemzője szerint válságban van az európai migrációs rendszer: a párhuzamos társadalmak, a radikalizáció és a kitoloncolások elmaradása miatt a kontinens biztonsága napról napra romlik. Több tízezer olyan ember tartózkodik az EU területén, akit már rég ki kellett volna toloncolni – de az uniós jogrendszer és a politikai korlátok miatt ez szinte lehetetlen.

A szigorúbb ellenőrzések nem szüntették meg a kábítószer problémát, csupán Törökország felé terelték az útvonalakat. 2024-ben 34 tonna metamfetamint foglaltak le a török hatóságok, ami 2018 óta több mint 50-szeres növekedés is. Ráadásul Törökország nem csupán tranzitútvonal lett, hanem fogyasztó- és termelőpiac is. Minek köszönhető ez a gyökeres változás? Gönczi Róbert elemző a Napindító vendége.

Örömmel fogadta az Egyesült Államokban élő venezuelaiak nagy része Maduro elnök elfogását – hiszen legtöbben a szocialista típusú diktatúra és a szegénység elől menekültek az USA-ba. Azonban a Trump-kormány intézkedéseinek következtében a venezuelaiak egy részének megszűnt a legális tartózkodási státusza, sokakat deportáltak, még többen tartanak attól, hogy rájuk is sor kerül. Mennyi venezuelai fog hazatérni?

A Brexit elég nagy meglepetésre megvalósult, 2020 január végén ütötték le végleg, és hogy azóta mi van az Egyesült Királyságban, hogy hatott mindez a gazdaságukra, illetve a migrációra, erről beszélgettünk Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával.

Több mint 10 éve kezdődött migrációs válság alapjaiban változtatta meg Európa több nagyvárosának társadalmi és kulturális arculatát. Azóta a szilveszteri ünnepléseken gyakori a nők elleni erőszak, az utcai zavargások és a rendbontások. Szakértők szerint teljes kudarcot vallott az illegális bevándorlók integrációja. A problémát a nemzetállamok saját hatáskörben, bevándorláspolitikájuk szigorításával és ideiglenes határzárral próbálják orvosolni.

2026 a migráció éve lesz Európában — és most már nem csak politikai jelszavak szintjén. A Migrációkutató Intézet igazgatójával tekintünk előre: milyen migrációs trendek várhatók 2026-ban, milyen geopolitikai válságok mozgathatják meg a kibocsátó régiókat, hogyan alakulhat Schengen sorsa az ideiglenes belső határellenőrzések fényében, és miért erősödnek tovább a migrációkritikus politikai erők Európában.

Január 1-je óta Ciprus tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az ország egyik kiemelt célja a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtása, így a következő fél évben politikai harcok sora vár Magyarországra. A ciprusi soros elnökség direktívájában kettősség látszik: szeretnének szigorúbb migrációs politikát, ugyanakkor elkötelezettek a paktum mellett, szeretnének a paktum mentén előrelépni.

Nagyon fontos interjút adott most az unió kábítószerügynökségének leköszönő vezetője a Financial Timesnak: elmondta, hogy úgy tűnik, az elmúlt 10 évben egy óriási kokainbirodalom épülhetett ki Európában, mert miközben az uniós vezetésnek nem nagyon volt ideje figyelni arra, hogy mi zajlik a migrációs útvonalakon, a kereskedők beáramlottak főleg Dél-Amerikából, és kiépítettek itt egy hálózatot.

A Vasárnap.hu-nak nyilatkozó Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője szerint a paktum jó megoldás is lehetne, „ha nem kapcsolódott volna hozzá hátsó szándékú politikai érdek”. Szavaiból kitűnik, Magyarország migrációellenes lépései – így a déli határzár – politikai okok miatt nem tetszik mások mellett éppen Ursula von der Leyennek.

Fontos év az idei migrációs szempontból, júniusban lép ugyanis hatályba az Unió migrációs paktuma, amit Magyarország továbbra is elutasít. A brüsszeli döntés alapján Magyarországnak egy év alatt 23000 menedékkérelmet kellene elbírálnia, amihez egy 10000 fős befogadó tábort kellene létrehozni, emellett 350 bevándorló befogadását írják elő. A Ma reggel vendége Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.