Megjelenések

Uniós szövetség alakul a visszatérési központok létesítésére, a kezdeményezés már a tárgyalási hajrában van. Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, illetve Görögország ült össze, hogy ilyen központokat hozzanak létre. Azt még nem tudni, pontosan mely országokban hoznák létre ezeket a létesítményeket, de valószínűsíthető, hogy Európán kívül, és többnyire inkább afrikai országokban indulhatnak meg ezek a kezdeményezések.

Az Ultrahang legfrissebb adásában az Egyesült Államok egyik legválságosabb belső konfliktusát járjuk körül. Gönczi Róbert és Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet szakértői elemzik a „Nagyvárosi Hullám Hadművelet” elnevezésű nagyszabású razziát, amely rávilágított a minnesotai szomáliai közösség körében elterjedt, rendszerszintű visszaélésekre.

A mexikói hadsereg amerikai információkra támaszkodva, összehangolt akcióban fogta el az ország egyik legnagyobb kartelljének vezetőjét, aki belehalt sérüléseibe. Az utódlási harc gondokat okozhat Mexikóban, és ha a kormány nem tudja garantálni a FIFA-nak, hogy biztonságos körülmények között lebonyolítja a nyári vb-mérkőzéseket, akkor elvehetik a rendezési jogot Guadalajarától, ahol a kartell egyik központja van.

Amerikában is nagyon kemény viták vannak a hatodik napja tartó Irán elleni háború lehetséges stratégiai céljairól. Sokan megkérdőjelezik, hogy Trump elnöknek vannak-e tervei, miközben az Egyesült Államok számára különösen érzékeny kérdés lehet az olajárak emelkedése, hisz a dráguló üzemanyagok a félidős választások előtt politikai kockázatot jelentenek Donald Trump számára.

Bemutatták az MCC Európai Tanulmányok Központja és a Migrációkutató Intézet által, az Ordo Iuris Intézettel együttműködésben készített új tanulmányt. A Visszaszerezni az irányítást Brüsszeltől: az EU migrációs és menekültügyi politikáinak újranacionalizálása című elemzés azt vizsgálja, miért nem működik hatékonyan az Európai Unió menekültügyi és migrációs rendszere, és miért vezetnek a jelenlegi intézményi megoldások ismétlődő kudarcokhoz.

Az Öböl-menti országok után a törökök is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy őket is eléri a február végén kirobbant iráni háború hatása. Törökország a világ egyik legtöbb menekültet befogadó országa, ám ha a háború tovább eszkalálódik, újabb menekülthullámmal nézhet szembe.

Folytatódtak az amerikai-izraeli légicsapások Irán ellen. Izrael a Hezbollah állásait támadta Libanonban, és már Cipruson is drón-találat ért egy brit légi-támaszpontot. Az iráni vezetésből 49 ember halt meg. Közben fontos lehetséges fejleményt jelentett be az amerikai elnök: nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy amerikai katonákat küldjön Iránba.

Az Afrikából a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetére irányuló illegális migráció nem új jelenség, ám az utóbbi években a terület egy több országot érintő migrációs útvonal csomópontjává vált. A helyzetre reagálva a párizsi kormány szigorított a születési hely szerinti állampolgárság Mayotte-ra vonatkozó feltételein. Vajon képes lesz-e kezelni az új szabályozás a tömeges beáramlást?

Elemezzük a gázai övezet jövőjét és Donald Trump unorthodox béketerveit. Miért döntött úgy öt muszlim ország, hogy békefenntartókat küld a térségbe, és miért maradt ki Törökország a katonai jelenlétből? Megtudhatják, mi történik a tűzszünet második fázisában, hogyan próbálják lefegyverezni a Hamaszt, és milyen titkos alkuk zajlanak a háttérben a gázai klánok és családok között.

Ismét fel kell készülnie Európának egy súlyos migrációs válságra és egy újabb menekülthullámra az iráni háború miatt. A Migrációkutató Intézetének elemzése szerint, még ha a fegyveres konfliktus el is csitul, a gazdasági és biztonsági helyzet romlása miatt több millió iráni és az Iránban tartózkodó afgán indulhat útnak. Emellett radikális csoportok Európában is akcióba lendülhetnek.

Fokozódik a migrációs nyomás Görögországon, különösen Krétán és a környező térségben nőtt jelentősen az illegálisan érkezők száma – írja a Migrációkutató Intézet. Athén a befogadási kapacitások bővítését tervezi, valamint más uniós tagállamokkal közösen hozna létre befogadóközpontokat harmadik országokban az új migrációs paktum jegyében.

„Irán egyelőre nem hajlandó beadni a derekát, az időhúzás pedig a rezsim túlélését szolgálhatja” – mutatott rá Sayfo Omar az amerikai-iráni tárgyalások legújabb fordulója kapcsán. Bár Donald Trump katonai erőátcsoportosítással próbál nyomást gyakorolni Teheránra, az amerikai elnök elsődleges célja a konfliktus elkerülése, szemben Izraellel, amely a jelenlegi meggyengült állapotában mérne végső csapást az iráni atomlétesítményekre.

Zvi Yehezkeli izraeli oknyomozó újságíró a Migrációkutató Intézet szakértőjével, Omar Sayfoval beszélgetett az európai iszlamista radikalizáció, az illegális migráció és a közel-keleti geopolitikai feszültségek veszélyeiről. A résztvevők hangsúlyozzák, hogy a nyugati társadalmakat érő információs háború és a „csendes dzsihád” módszerei komoly biztonsági kockázatot jelentenek a keresztény-zsidó gyökerekre épülő kultúrára.

A migrációs hullámra Európa nem állt készen. Ekkora tömeget nem lehet ellenőrizni, nem véletlen, hogy új típusú bűnözés jelent meg egyes európai országokban. A magyar kormány 2015 óta mondja, hogyan lehetne megmenteni Európát ettől a problémtól, közben napi 1 millió eurót fizet, amiért a határzár itt van.

Az olasz kormány újabb szintet lépett a migráció elleni küzdelemben, célkeresztbe véve a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-hajókat és az embercsempész-hálózatokat. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a HírTV-ben rávilágított a különbségre a korábbi engedékeny politika és a jelenlegi, nemzeti biztonságot szem előtt tartó stratégia között.

Mintegy 20 évvel Szaddám Huszein halála után továbbra sem zárult le az egykori iraki elnök öröksége. Legutóbb egyik tábornokát végezték ki egy, a kormányt hevesen bíráló síita hitszónok 1980-as meggyilkolásában való részvétel miatt. A kivégzés akkoriban nagy port kavart, ugyanis Szaddám attól tartott, hogy az síiták megmozdulásai az 1979-es iráni forradalomhoz hasonló zavargásokhoz vezethetnek.

A latin-amerikai migráció összetett folyamatait vizsgáljuk meg, különös tekintettel a venezuelai kivándorlásra és annak regionális következményeire. A beszélgetés rávilágít arra, hogy a több mint 8 millió venezuelait érintő exodus miként alakította át Dél-Amerika migrációs térképét, és hogyan váltak egyes országok egyszerre kibocsátó, tranzit- és befogadó államokká.

Az iszlamista szervezet ragaszkodik a könnyű fegyverzetéhez, ugyanis ha feladná, akkor a támogató klánokkal együtt ki lenne szolgáltatva a gázai politikai ellenfeleinek – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Mint fogalmazott, a gázai konfliktus rendezéséhez nem elég a pénz és az erő, informális egyezkedésekre és alkukra is szükség lesz.

A Svájci Néppárt a Nemet a 10 milliós Svájcra címmel indított kampányt, aminek célja, hogy népszavazást tartsanak a lakosság számnak maximalizálásáról 10 millió főben. Ha emelkedne ez a szám, akkor a kormánynak korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, amit az ország alkotmányában is rögzítenének. A kezdeményezés sikerrel járt, a referendumot június 10-én meg fogják tartani.

Spanyolország tömegesen adna tartózkodási engedélyt az illegálisan érkezőknek, Olaszország pedig 2026 és 2028 között csaknem félmillió új munkavállalási vízum kiosztását tervezi. Görögország ezzel szemben a szigorítás útját választotta, és börtönbüntetéssel lépne fel az illegálisan tartózkodókkal szemben. A migráció kezelése így egyre inkább nemzeti keretek között, egymással ellentétes politikai megközelítések mentén formálódik Európában.

2015-ben számos támadás érte az illegális bevándorlás elleni magyar fellépést. Az elmúlt tizenegy év azonban rámutatott arra, hogy az illegális migráció ellen igenis létezik hatékony fellépés, ami komplex megközelítéssel és kellő politikai akarattal működőképes. És még ha ezt nem is ismerik el, a magyar gyakorlat egyes elemeit egyre több ország veszi át.

A Horizont legfrissebb adásában a migráció gazdasági és munkaerőpiaci hatásait vizsgáljuk meg. Vajon valóban megoldást jelent Európa demográfiai problémáira a bevándorlás, vagy inkább újabb terheket ró a befogadó országokra? Sebestyén Gézával arról beszélgetünk, milyen költségekkel jár a kontroll nélküli migráció, és milyen hosszú távú következményekkel számolhat az európai gazdaság.

Május 1-jétől Dánia automatikusan kitoloncolja azokat a külföldi állampolgárokat, akiket valamilyen súlyos bűncselekmény miatt elítéltek. A svéd bevándorlásügyi miniszter korábban előterjesztette, hogy egy egynapos szabadságvesztés is elegendő lehet az automatikus kitoloncoláshoz, de ezt a svéd parlament még nem szavazta meg, így ez a terv még a levegőben lóg – mondta a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Afrika legnépesebb országáról van szó, Nigéria területe tíz magyarországnyi, és minden részén működnek dzsihádista csoportok. Az iszlamista csoportok kvázi-állami szereplőként tevékenykednek a Száhelben. Az USA katonai képzéssel segítené megfékezésüket, közben Franciaország is pozíciókat akar szerezni a régióban, amire az orosz külügy reakciója a francia titkosszolgálati befolyás felemlegetése.