Megjelenések

Donald Trump 2025-ös beiktatása óta az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) jelentős átalakuláson ment keresztül. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Napindítóban beszélt arról, hogyan történt az intézményi megerősítés a gyakorlatban, hogyan változtatta meg az ICE szerepét, és ez milyen politikai következményekkel járt.

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok – miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben, különösen a volt biztonsági és kormányzati alkalmazottakkal szemben. A 2023-ban kezdődött deportálási hullám az iráni háború ellenére is fokozódik – írta legfrissebb elemzésében a Migrációkutató Intézet.

7-8 millió fő tartózkodhat ma jogosulatlanul az Unióban. Megoldás lehet, ha a tagállamok az EU-n kívül kitoloncolási központokat hozhatnak létre, amiért cserében az érintett országok fejlesztéseket és segélyeket kapnának az Uniótól. „Egyelőre még csak papíron léteznek ezek a visszatérítési központok, return hubok, de egy érdekes és előremutató kezdeményezés ez” – mondta Gönczi Róbert.

Miközben az Egyesült Államokban és Európában is erősödik a társadalmi nyomás az illegális bevándorlás visszaszorítására, a demokratikus államok jogi, intézményi és politikai korlátai rendre megakasztják a deportálások végrehajtását. A Bevándorlás Nemzetközi Hálózata (INIR) április 9-én Washingtonban tartott panelbeszélgetést arról, képesek-e a demokratikus államok a tömeges kitoloncolásra, és milyen reakciókra számíthatnak, ha ténylegesen megpróbálják meglépni ezt?

A 2015-ös migrációs krízis nem ért véget, Európa demográfiai fegyverekkel néz szembe. Szó lesz a nyugati „párhuzamos társadalmak” kudarcáról, a szudáni és iráni konfliktusok várható hatásairól, valamint arról a jogi és fizikai határzárról, amely Magyarországot eddig megvédte a káosztól. Vajon valóban deportálásokkal menthető meg a kontinens, vagy már elkéstünk a válaszokkal?

Nagy erőkkel dolgozik az Európai Unió az első, harmadik országbeli visszatérési központok létrehozásán. Különösen aktív Dánia, Ausztria, Görögország, Németország és Hollandia, amelyek közösen egy 12 országból álló listát írtak össze. A felsorolás persze csak iránymutató jellegű – írta elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Az asztalon van egy terv, ami 10 pontban rendezné a konfliktust Irán és az Egyesült Államok valamit Izrael között, de közben azt látjuk, hogy sok helyen továbbra is harcok dúlnak. A Kilátó eheti adásában a béke lehetőségét járjuk körbe, elemezve azt, hogy kinek mi állna az érdekében és kik szólhatnak még mindebbe bele.

Trump kéthetes tűzszünetet kötött Iránnal. A politikai akarat úgy tűnik, hogy mindkét fél részéről megvan arra, hogy szüneteltessék a harcokat, ezzel nyitva hagyva a lehetőséget arra, hogy majd egy megállapodás születni fog valamikor a jövőben. De nagyon törékeny a tűzszünet. Egyelőre most egy várakozó álláspont következik, Pakisztánban fognak a felek tárgyalóasztalhoz ülni a hétvégén.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra figyelmeztet, hogy a közel-keleti háború miatt újabb migrációs hullám indulhat el Európa irányába. Ma már új hírekre ébredtünk, egész pontosan tűzszünetre. Hogy ez visszatartja-e az indulni készülőket, arról Dócza Edith Krisztinával, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével beszélgetünk.

Egy Iránból induló, tömeges migrációs hullám elviselhetetlen nyomás alá helyezheti Európát. A folyamat fő mozgatórugója nem csupán az esetleges fegyveres konfliktus. A közel-keleti ország katasztrofális gazdasági helyzete miatt az elszegényedő egykori középosztály milliói indulhatnak útnak egy jobb élet reményében. Menekültként a 90 milliós iráni lakosság tíz százaléka is drasztikusan túlterhelné a szomszédos államokat és Európát.

Irán legnagyobb etnikai kisebbségi közösségét az azeriek alkotják, akik az iráni háború következtében egyszerre válhatnak a katonai eszkaláció, a belpolitikai szigor és a regionális hatalmi játszmák vesztesévé. A konfliktus hatása a Kaukázusra is átterjedhet – ezt jelezte a március eleji nahicseváni dróntámadás. Milyen hatást gyakorolhat az iráni háború az azeri közösségre?

Dr. Szitás Péterrel, a Danube Institute kutatási igazgatóhelyettesével elemezzük Robert Fico politikai túlélését, akit a szakértő egyenesen egy „főnixmadárhoz” hasonlít. Mi áll az Orbán Viktor és Robert Fico közötti kölcsönös tisztelet hátterében? Hogyan válik Szlovákia a „tátrai tigrisből” az energiaválság és a migrációs nyomás egyik legfontosabb ütközőpontjává?

A svéd kormány szerint a százezret is meghaladhatja az árnyéktársadalom tagjainak a száma, azoké az embereké, akik párhuzamos társadalmi struktúrákba rendeződve, különböző no-go zónákban élve, amelyekből most már 61 van szerte az országban. Ezekben a városnegyedekben olyan jelentős erőszak van jelen, hogy a rendőrség nem tud érdemben mit kezdeni a kialakult helyzettel – mondta Gönczi Róbert.

Az „Újabb migrációs hullám közepén?” című konferencián Dezső Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy sem az oroszok, sem Kína nem fog befogadni migránsokat, ahogy India sem. Az egyetlen szelep Európa felé nyílik. Marsai Viktor a migrációt kiváltó veszélyek sorolása után azt mondta: „kulcselem a határvédelem, a migráció nem olyan mint az időjárás, meg lehet állítani”.

A svéd kormány szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekült státuszt. Két másik elfogadott törvényjavaslatból az egyik előírná a becsületes életvitel bizonyításának kötelezettségét, a másik pedig arra kötelezne több állami szolgálatot is, hogy jelentsék az illegális tartózkodókat.

IOM adatok szerint több mint 130 000 ember lépte át a határt, és több mint 1 millióan menekültek el a régióból a térségben eszkalálódó konfliktus miatt. Ez jelzi, hogy a háború nem csupán helyi mozgásokat generál, hanem már határokon átívelő migrációs nyomást is eredményez. A témáról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a Napindítóban.

Újabb migrációs hullám fenyeget. Magyarország kitart döntése mellett, Brüsszelben nem szólhatnak bele abba, hogy ki lakhat Magyarországon, és nem telepíthetnek be erőszakkal illegális migránsokat. 2015-ben Magyarország a déli határkerítés felállításával megakadályozta, hogy ellenőrizetlenül lépjenek be a nem csupán háborús övezetből érkező emberek az országba. A magyar kormány döntése mögött statisztikák és biztonságpolitikai megfontolások álltak.

A Pentagon hetekig tartó szárazföldi hadműveletet készít elő Iránban, a térségébe érkezett az amerikai haderő USS Tripoli hadihajója 3500 tengerészgyalogossal a fedélzetén. Közben Pakisztánban kerülhet sor az Egyesült Államok és Irán közti béketárgyalásokra, jelentette be az ország külügyminisztere, miután egyeztetett Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom külügyminisztereivel.

A Migrációkutató Intézet legfrissebb adásában a globális olajpiac és az iráni konfliktus drámai összefüggéseit tárjuk fel. Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával járjuk körbe, miért vált a Hormuzi-szoros a világ legveszélyesebb geopolitikai fojtópontjává, és hogyan rántja magával Irán válaszlépése az egész világgazdaságot.

Az EU egyre több megállapodást köt, amiért cserébe az afrikai országok visszafogadják a kiutasított állampolgáraikat. A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése szerint a kibocsátó országok támogatásért, beruházásokért és fejlesztési programokért cserébe vállalják határvédelmük megerősítését, az embercsempészet elleni fellépést, valamint saját állampolgáraik – és esetenként területükön áthaladó egyéb migránsok – visszafogadását.

Az Egyesült Államok egy 15 pontos feltételrendszert vázolt fel Iránnak a háború lezárására, a feltételek lényegében lefedik az USA és Izrael összes háborús célját, ám Izrael mégis kritizálja. Izrael miért nem ért egyet a béke feltételeivel, és egyáltalán kivel tud a két ország Iránban a béke feltételeiről egyeztetni?

Most analyses about the Somali community in the U.S. present the current situation as a homogenous group facing deportation by immigration enforcement. In fact, Somalis are far from united: the diasporas are divided along the clan system that in many cases serves as a solid base for political manipulation and inciting hatred between Somali groups.

A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NCA) szerint 2025 júliusában vettek őrizetbe két ukrán állampolgárt, miután jachtjukat feltartóztatták. A fedélzeten a kétfős személyzet mellett öt migráns − négy albán férfi és egy vietnámi nő − tartózkodott, akiket irregulárisan próbáltak az országba juttatni. A hatóságok szerint a csempészek egyfajta „VIP-kompszolgáltatást” nyújtottak, amiért szabadságvesztésre ítélték őket.

Donald Trump amerikai elnök szombaton azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti Irán erőműveit, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg a Hormuzi-szorost. Az iráni rezsim számára most a saját pozíciójának belföldi megerősítése a legfontosabb. Összességében a szoros megnyitása egy megállapodás nélkül lehetetlen.