Megjelenések

Ukrajnát három év alatt több mint ötmillió ember hagyta el a háború következményeként. A migráció nemcsak humanitárius, hanem demográfiai és gazdasági válságot is előidézhet, különösen, ha a menekültek jelentős része végleg külföldön marad. A visszatérésre egyre kevesebben számítanak, és a nemzetközi támogatás is fokozatosan apad. A Migrációkutató Intézet elemzését szemlézte a Magyarnemzet.hu.

„Egy kalkulált politikai lépést láthatunk Geert Wilders részéről, ami várhatóan meg fogja erősíteni a Szabadságpárt (PVV) pozícióját, és ezzel sokkal erőteljesebben léphet fel Hollandia például a migrációs és menekültügyi paktummal szemben a közeljövőben” – mondta a Migrációkutató Intézet elemzője arról, miért alakította úgy a politikai eseményeket Hollandia bevándorlásellenes pártja, hogy az a kormány felbomlásához vezessen.

Hogyan alakul Afrika jövője a globális erőterek árnyékában? Miért vált Szomália geopolitikai frontvonallá, milyen szerepet játszik Kenya a régió biztonságában, és mi zajlik valójában Dél-Afrikában a „fehér népirtás” narratíva körül? A FIX TV vendége volt Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, akivel az afrikai kontinens kulcstérségeinek biztonságpolitikai és geopolitikai folyamatait elemezték.

A béke nem vetne véget a kivándorlásnak, sőt valószínűleg még többen hagynák el Ukrajnát, különösen, ha az ország csatlakozna az EU-hoz. Ez azonban komoly problémákat okozhat az Európai Unióban és Magyarországon – mondta el a Mandinernek Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

„Rendkívül izgalmas este volt Lengyelországban. Ne felejtsük el, hogy tegnap még tartott egy győzelmi sajtótájékoztatót Trzaskowski, amire figyelmeztette is a 95-ös lengyel elnökválasztásnak a győztese, hogy talán ez még túl korai volt.” A Napindító című műsor vendége volt a Migrációkutató Intézet elemzője, Gönczi Róbert.

Olajkitermelési megállapodást írt alá Oroszország az Afganisztánt vezető tálibokkal, és még egy olajfinomítót is építenek a közép-ázsiai országban. A felek diplomáciai kapcsolatai is rohamléptekben fejlődnek, a tálibok már nagykövetet küldenének Moszkvába. De tényleg összebútorozik a két régi ellenség? Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének írása.

Bár a skandináv országokat sokáig a nyitottság és szolidaritás mintaképeiként tartották számon, a 2015-ös migrációs válság fordulópontot hozott. Kovács Emese, az MKI kutatója beszél a svéd, dán és norvég bevándorlási szabályok szigorodásáról; a szociáldemokraták új, restriktív irányvonaláról; az ukrán menekültek skandináv tapasztalatairól; és arról, miért nem térhet vissza a korábbi skandináv szolidaritási modell.

Krétát vették célba a Kelet-Líbiából érkező migránsok, de mi vezetett oda, hogy ez lett most a legnépszerűbb útvonal? Az InfoRádiónak nyilatkozott Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

„A határon kívülre 6 millióan távoztak el. Országon belül pedig 6,8 millió belső menekült van. Mióta megtörtént az előző rezsimnek a bukása Szíriában, ez tavaly dcemberben volt, azóta ha hihetünk a számoknak 1,2 millió ember tért haza.” – mondta Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Napindító című műsorban.

A Fix TV geopolitikai magazinműsorának vendégeként Kovács Emese kutatónk elemezte Dánia, Svédország és Norvégia politikai-gazdasági trendjeit, valamint Grönland különleges szerepét a nemzetközi térben. Az adásban szó esett Dánia és az Egyesült Államok Grönlandért folytatott versenyéről, a sziget függetlenségi törekvéseiről, illetve a migráció és integráció skandináv modelljének változásairól is.

Tunézia a megkérdőjelezhető eszközök bevetésétől sem riad vissza, hogy távol tartsa az afrikai migránsokat. Az embereket a sivatag közepére szállítják, a legkevésbé szerencsések pedig rabszolgaként is végezhetik. Az ország a közép-mediterrán migrációs útvonal egyik legfontosabb tranzitállomása, jelenlétük pedig társadalmi feszültségeket okoz. Kutatónk, Kmeczkó Sára elemzése.

A hatóságok lezárták a svéd elkövető ügyét, aki engedéllyel tartott lőfegyverével betört egy iskolába, amit zömmel bevándorlók látogattak, és ott tíz emberrel végzett. A rendőrség az indítékkal kapcsolatos információkat tart vissza, a találgatások folytatódnak, a válasz pedig közelebb lehet, mint gondolnánk. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője segít átfogó képet kapni a témáról.

A Horizont podcast legfrissebb adásának vendége Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. A beszélgetés középpontjában a Közel-Kelet aktuális geopolitikai és migrációs helyzete áll, különös tekintettel Szíria jövőjére és a lehetséges menekült-visszatérésekre. A szakértők elemzik a szíriai politikai változásokat, a visszaáramlás realitását, valamint a régióban zajló konfliktusok migrációs vonatkozásait.

Új intézkedéseket jelentett be Keir Starmer brit baloldali miniszterelnök a migránsok beáramlá­sának csökkentése érdekében. A legnagyobb szi­gorításokat a vízumkiadásokkal és a brit állam­polgárság megszerzésének feltételeivel kapcso­latban ígérte, ám a konzervatívok szerint ez koránt sem lesz elegendő. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője volt a HírTV Napindító műsorának vendége.

Új intézkedéseket jelentett be a brit miniszterelnök a migránsok beáramlásának csökkentése érdekében. Keir Starmer a jelentősebb szigorításokat a vízumkiadásokkal és a brit állampolgárság megszerzésének feltételeivel kapcsolatban ígérte. A részletekről az InfoRádió Gönczi Róbertet, a Migrációkutató Intézet elemzőjét kérdezte.

Colin P. Clarke kutatási igazgató szerint a radikalizáció a tizenéveseket is súlyosan veszélyezteti Európában, és ez még csak a kezdet. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének írása.

Donald Trump amerikai elnök is beszállt a Perzsa-öböl nevével kapcsolatos vitákba. A víztest történelmi nevének megváltoztatása azonban könnyen veszélybe sodorná az áprilisban újrakezdett iráni–amerikai nukleáris tárgyalásokat, ráadásul az iráni nemzeti büszkeséget súlyosan sértő amerikai döntés a megosztott iráni népet egységbe kovácsolná, ami szembemenne az Egyesült Államok érdekeivel. Kmeczkó Sára kutató elemzése.

Prošlog četvrtka održana je izvanredna konferenciji o savremenim vezama terorizma i organizovanog kriminala. Reč je o neverovatno zanimljivom području sa vrlo važnim političkim, pa i geopolitičkim posledicam. A Novi Standard szerb hetilap beszámolója a Migrációkutató Intézet és a University of St Andrews Handa Centre for the Study of Terrorism and Political Violence budapesti konferenciájáról.

A régió országai történelmileg eltérő megközelítést alkalmaztak a bevándorlással kapcsolatban: Dánia számított a legszigorúbbnak, Svédország a legbefogadóbbnak, míg Norvégia valahol a kettő között helyezkedett el. Az eddigi mintázatok viszont megfordultak, és a három északi ország szerepei látványosan átrendeződtek. Kovács Emese kutatónk elemzése.

Egyre több ország próbálkozik megállapodást kötni az illegális bevándorlók kitoloncolásáról. Ruanda már sokszor előtérbe került annak ellenére, hogy a brit legfelsőbb bíróság nem minősítette biztonságos harmadik országnak. Ezúttal az Egyesült Államok tárgyal erről az afrikai országgal – mondta el az InfoRádióban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

„Sokrétű, néha meglepő, általában véres és szinte kivétel nélkül tragikus” – így kapcsolódik a politikai erőszak és az alvilág kegyetlensége, mutattak rá a Migrációkutató Intézet szervezésében tartott nemzetközi konferencián, ahol számos külföldi előadó jóvoltából az alvilági és terrorbandák valóságos seregszemléje zaljott. Mindegyik csoportban közös elem a fegyverek, pénz, drog, és erőszak minden mennyiségben.

Az országé a világ egyik legnagyobb szénhidrogénkészlete, mégis súlyos energiaválsággal küzd. Kmeczkó Sára, a Migrációkutató Intézet kutatójának írása a súlyos belpolitikai, társadalmi és gazdasági következményekkel is járó jelenség mögött meghúzódó tényezőkről.

Egyre riasztóbb képet festenek a Magyarország déli határánál tapasztalható embercsempészeti jelenségekről: a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése szerint a nyugat-balkáni útvonalon tevékenykedő bűnszervezetek nem csupán illegális határátlépéseket szerveznek, hanem rendszeresen élnek visszaélésekkel, emberrablással és zsarolással is.

XIV. Leó pápa papként, majd bíborosként is dolgozott Latin-Amerikában, ahol mély benyomást gyakorolhatott rá a szegénység testközeli megélése. Ez várhatóan hatással lesz pápai szemléletére is – mondta el az InfoRádió Reggelinfó című műsorában Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.