Megjelenések

Ha a demográfiai válság nem lenne elég, Európa több országában csökken az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás. Miközben a menekültek száma nem csökkent, de a visszatérési hajlandóság egyre alacsonyabb, az idei évre becsülhetően 30 százalék körüli értékre csökkent. Ez aggasztó abból a szempontból, hogy mit fog jelenteni az ország újjáépítésénél, ha véget ér a háború.

Körbejárjuk, hogy mi áll az USA rekordmagas bevándorlási számai mögött, miért tört meg 2025-ben az 50 éve tartó növekedési trend, mit hoznak a tömeges deportálások, hogyan alakítják át a változó származási országok az amerikai bevándorlás szerkezetét, és mi várható 2028-ig az USA migrációs politikájában.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint az unió a legkomolyabb befektető a kontinensen, a befolyása mégis csekély, de most megpróbál ezen változtatni. A mostani csúcs kiegyensúlyozottabb és pragmatikusabb volt az előzőekhez képest.

Zohran Mamdani váratlan győzelme alapjaiban rengette meg az amerikai politikai térképet: egy új progresszív modell születik, amely nyíltan szembemegy a Trump-féle nacionalista-populista vonallal. Eközben Washington belső válságok sorával küzd – a menekültügyi konfrontációtól és a rekordhosszú kormányzati leállástól kezdve a Nemzeti Gárda körüli jogi csatározásokon át egészen az Epstein-botrány politikai következményeiig.

A munkáspárti brit kormány a dán modell mintá­jára újraírja a menekültügyi rendszert: megszű­nik a „golden ticket”, vagyis az automatikus lete­lepedés és a családegyesítés lehetősége, a nem együttműködő kibocsátó országokat pedig vízumtilalommal fenyegetik.

Miben állt a V4-ek „migrációs tengelye”, és mitől lett precedens értékű az ukrán menekültek befogadása? Szóba kerül a belorusz hibrid hadviselés, az uniós határkerítések körüli kettős mérce, illetve az is, hogy kiürülhet-e Ukrajna – valamint, hogy van-e esélye a kelet-közép-európai migrációs szemléletnek, hogy egyszer valóban egész Európa politikáját formálja.

Európa vesztésre áll a globális kábítószer-kereskedelemmel szemben. Kiderült: a migrációs útvonalakon szervezik a drogkereskedelmi láncokat. A gyorsan fejlődő globális kábítószer-kereskedelem bővül, és egyre inkább összefonódik a migrációval és a szervezett bűnözéssel.

Sérti a tagállamok szuverenitását a migránsoknak a befogadási kvóta alapján történő elhelyezése – hangzott el a Migrációkutató Intézet és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közös rendezvényén, a Hol a Határ? – Nemzeti szuverenitás és uniós hatáskörátlépés a migráció és menekültügy területén címmel megtartott eseményen.

Zohran Mamdani, New York újonnan megválasztott polgármestere győzelmi beszédében először arabul mondott köszönetet választóinak, majd részletezte, kik járultak hozzá mozgalma sikeréhez: „jemeni bodegatulajdonosok, mexikói abuelák (nagymamák), szenegáli taxisofőrök és üzbég ápolók. Trinidadi szakácsok és etióp nénik.”

Az EU menekültügyi és migrációs paktumának részeként bevezetett új „szolidaritási alap” keretében a déli határállamok, mint Görögország és Olaszország, több támogatást kapnak, míg olyan országok, mint Németország és Lengyelország, legalább 2026 végéig elkerülhetik a migránsok befogadását. Az Európai Bizottság régóta várt értékeléséből kiderül, hogy kik kapnak segítséget, és kik járulnak hozzá a „szolidaritási alaphoz”.

Hogyan élte meg a Közel-Kelet a 2015-ös migrációs válságot, mi változott azóta a szíriai háború, a visszatérések és az európai–közel-keleti alkuk terén, és hogyan alakul át a migrációs térkép 2025-re? Szó esik a szírek hazatelepítésének realitásáról, a visszatoloncolások politikai és logisztikai dilemmáiról, valamint a közel-keleti fiatalok jövőképéről – maradni, lázadni vagy elindulni Európa felé?

Politikai nyomásgyakorlás zajlik Brüsszel részéről. A nyugat-balkáni útvonal egyik fő belépési pontjának számító Magyarország semmiféle kedvezményt nem kap az új uniós szolidaritási alapból, miközben az Európai Bizottság terve alól több ország részleges mentességet is kérhetne. A szakértő szerint az új brüsszeli paktum nem lesz képes elrettenteni a csak gazdasági okokból útra kelőket sem.

Közzétette a napokban az úgynevezett migrációs értékelését az Európai Bizottság, amelyből kiderült, hogy jelenleg négy ország áll migrációs nyomás alatt szerintük, így ők férhetnek hozzá jövőre a migrációs paktum részeként igényelhető Szolidaritási Alaphoz. Magyarországnak pedig vagy migránsokat kellene befogadnia, vagy fizetnie kellene. A jelentést és az abból fakadó következményeket értékeljük a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a borzalmak, amelyeket egyes afrikai országok lakosai az 1990-es években átéltek, amikor Ruandától Szomáliáig dörögtek a fegyverek és keletkeztek a tömegsírok, már csak a történelemkönyvek lapjain élnek tovább. A 2023 áprilisa óta tartó szudáni polgárháború azonban felül tudja írni a legpesszimistább várakozásokat is, és már-már elfeledett középkori brutalitást elevenít fel.

Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus migrációs nyomás alatt áll, ezt állapította meg az Európai Bizottság legújabb menekültügyi és migrációs jelentésében. A Bizottság javaslata szerint az érkezőket az Unió tagállamaiban kell szétosztani, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia azonban nem hajlandó ehhez hozzájárulni. A műsor vendége a témával kapcsolatban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Vasárnap érkezett Jeruzsálembe az amerikai elnök veje és különmegbízottja is, hogy tárgyalásokat folytasson a Gázai övezet jövőjéről. A látogatást hivatalosan nem jelentették be. Az amerikai kormányzat múlt héten egy határozat tervezetet küldött az ENSZ biztonsági tanácsában résztvevő tagállamoknak, a nemzetközi erők Gázai övezetben történő telepítéséről.

Donald Trump és Orbán Viktor pénteki találkozójának értékeléseként Balogh Máté Gergely elmondta, hogy alapjaiban változott meg a magyar-amerikai viszony azzal, hogy Trump visszakerült a Fehér Házba. A két vezető között van egy szimpátia, Trump és az ő jobboldali populista mozgalma Magyarországban ideológiai szövetségest is lát, mellette a megállapodások az USA részére gazdasági előnyökkel is járnak.

Koszovó lehet az új Ruanda, hiszen az ország vállalná az Egyesült Királyságból kiuta­sított migránsok befogadását. A britek által finan­szírozott létesítményekben olyanokat helyeznének el, akik a származási országukba történő vissza­toloncolásra várnak – mondta el Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban.

Hogyan vált a Nyugat-Balkán egyszerre menekültek útvonalává, munkaerőt kibocsátó térséggé és az Európai Unió bővítésének kulcsterületévé? Mit tanult a régió a 2015-ös válságból? Hogyan próbálja Szerbia, Észak-Macedónia vagy Bosznia megfékezni az illegális migrációt, miközben saját fiataljai is Nyugat felé indulnak? Beszélgetés a határok, gazdasági realitások és politikai érdekek metszéspontjáról – a Nyugat-Balkán jövőjéről, amely Európa […]

A kancellár szerint a szírek hazájában véget ért a polgárháború, már nincs okuk menedékjogot kérni Németországban, és arra fogják őket ösztönözni, hogy térjenek haza. A kancellár arról beszélt, hogy aki nem megy vissza a közeli jövőben, az deportálással nézhet szembe. A telefonnál Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Késelés Angliában, drogbandák Belgiumban és egy terrortámadásra készülő szír migráns Berlinben, aztán még volt egy kis tömegverekedés Manchesterben is – erről szóltak az elmúlt napok hírei. A svéd migrációs rendszer egyébként igyekszik is reagálni minderre, sőt, most már a németek is, mert visszaküldenék a szíreket. Vendégünk Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Balogh Máté, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, a Biden-adminisztráció utolsó éve alatt még 2 millió feletti számú bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, a 2024 szeptembertől 2025 szeptemberig terjedő pénzügyi évben már csak 238 ezer, tehát 84 százalékos csökkenést sikerült elérnie a Trump-adminisztrációnak. Eredményre elsősorban két összetevő vezetett: az emberek „összefogdosása”, és a kerítés.

2015-16-ban is egy hasonló eset világított rá az Európába irányuló, ellenőrizetlen illegális bevándorlás veszélyes aspektusaira. Mindeközben Fabrice Leggeri, a Frontex volt vezetője és a Nemzeti Gyűlés európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy az Európai Unió elitje hatalmas nyomást gyakorolt rá, amikor megpróbálta megvédeni az EU határait a tömeges migrációval szemben.

A Hit Rádió Világnézet című műsorának vendégei Marsai Viktor, az NKE oktatója, a Migrációkutató Intézet igazgatója, valamint Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója voltak. A beszélgetés Etiópia és Afrika-szarvának geopolitikai helyzetét, vallási és társadalmi viszonyait, valamint a térség nagyhatalmi összefüggéseit járta körül személyes élménybeszámolókon keresztül.