Megjelenések

Csoportos nemi erőszakot követett el 3 marokkói migráns 2 magyar nő ellen Szicíliában, egy németországi szakiskolában megkéseltek egy tanárt, szinte naponta hallani olyan erőszakos bűncselekményekről Európában, amelyeket migrációs hátterű emberek követnek el, 10 éve kezdődött a migrációs válság. A Ma este vendége a témával kapcsolatban Sayfo Omar a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője.

Az irreguláris migránsok hazatoloncolásának fokozásáról kötött megállapodást a brit munkáspárti kormány Irakkal. A jobboldali ellenzék azonban csupán látszatintézkedésnek tartja a paktumot, mondván, az országba engedély nélkül érkező bevándorlók között alig van iraki állampolgár.

A harcok miatt több százezer civil kényszerült elhagyni otthonát, miközben a segélyszállítmányok messze elmaradnak a szükségestől. A Hamasz súlyos veszteségeket szenvedett és népszerűsége visszaesett, a nemzetközi közvélemény pedig egyre inkább megosztott Izrael lépéseivel kapcsolatban. Az Egyenes Beszéd vendége Sayfo Omar Közel-Kelet szakértő.

Továbbra is elsődleges kockázatot jelent a dzsihadista terrorizmus – hívja fel a figyelmet az Europol. Az európai uniós rendőrségi hivatal 2025-ös, a terrorizmus helyzetéről szóló jelentése szerint egyre növekszik a magányos terroristák által elkövetett támadások száma – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Beszélgetés Sayfo Omar Közel-Kelet szakértővel, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével  Izrael és Európa kapcsolatáról és Izrael lehetőségeiről.

„Wir schaffen das!”, azaz „Megcsináljuk!” – hangzott el pontosan tíz évvel ezelőtt Angela Merkel akkori német kancellár híres mondata. Kijelentését soha nem látott migrációs és menekültügyi válság követte, amely napjainkban is érezteti hatását Európában. Mára viszont a német politikusok is felszámolnák a Willkommenskultur következményeit, de lehetséges még kijavítani egy évtized elhibázott politikáját?

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt a Hit Rádió Világnézet című műsorának vendége. A beszélgetés középpontjában az afrikai migráció jövője állt, különös tekintettel a túlnépesedésre, klímaváltozásra és fegyveres konfliktusokra. Marsai szerint ezek súlyos következményekkel járhatnak Európa számára.

Ahogy azt Sayfo Omar, a téma szakavatott ismerője nemrég lakonikus tömörséggel megállapította – az a hibás, aki beengedte az integrálhatatlan tömegeket.

A Frontex jelentéséből kiderül, hogy ugyan több Európába irányuló irreguláris migrációs útvonalon csökkent a forgalom, de a számok továbbra is magasak. A Nyugat-Balkánon és a kelet-mediterrán útvonalakon tapasztalt visszaesés mellett új útvonalak jelentek meg Kréta és a Baleár-szigetek felé, miközben Olaszországba is többen érkeztek.

Tíz év után Európa újra az illegális bevándorlás problémájával, veszélyével néz szembe. Milyen válaszokat adnak az egyes EU-tagállamok a jelen migrációs válságra? Miközben a szudáni polgárháború olyannyira elmérgesedett, hogy komoly migrációs hullámmal fenyegetheti Európát.

Ugyan több Európába irányuló irreguláris migrációs útvonalon csökkent a forgalom, de a számok összességében továbbra is magasak. Az Il Giornale nevű vezető olasz napilap úgy kommentálta ezt a jelentést, hogy a magyar és a lengyel kormány határozott határvédelmi intézkedései miatt a keleti határon 45 százalékkal, a balkáni útvonalon 47 százalékkal csökkent az illegális belépések száma.

Immár több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el az a máig tartó folyamat, amelynek során Európának a modern kor legnagyobb migrációs kihívásával kellett szembenéznie. Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével jártuk körbe, hogy mi történt 2015-ben és azóta Európában, a kontinensünkre zúduló illegális migrációt tekintve.

Ugyan több Európába irányuló irreguláris migrációs útvonalon csökkent a forgalom, de a számok összességében továbbra is magasak – hívta fel a figyelmet a Frontex. A Nyugat-Balkánon és a kelet-mediterrán útvonalakon tapasztalt visszaesés mellett új útvonalak jelentek meg Kréta és a Baleár-szigetek felé, miközben Olaszországba is többen érkeztek.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint Brüsszel eddig sem hatékony, sem hiteles választ nem adott az illegális migráció kihívásaira. Az uniós migrációs politika kudarcának legfőbb oka, hogy „a tagállamoknak nagyon eltérő elképzelésük van arról, mit is jelent az illegális, irreguláris migráció, és hogy arra problémaként vagy éppen megoldásként kell tekinteni”.

Svédország az elmúlt hetekben nyolc szomáliai állampolgárt toloncolt ki, és további tizenöt ember hazaküldését készíti elő. A lépés a Kristersson-kormány szigorú bevándorláspolitikájának része, amely a hatóságok közötti együttműködés erősítésével és a visszaküldések felgyorsításával kívánja csökkenteni a migráció társadalmi és gazdasági terheit.

Ekkor döntött az Orbán-kormány a déli határzár megépítéséről. Brüsszel továbbra sem változtat migrációs politikáján, a migrációs nyomás pedig továbbra sem csökken. A kormány ismét meghosszabbította a migráció miatti válsághelyzetet is, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a napokban arról beszélt egy interjúban, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, és a kormány folytatja eddigi migrációs politikáját.

A Molenbeek városrészben néhány nap leforgása alatt négy fegyveres incidens történt, a közbiztonsági helyzet romlása pedig a helyi ügyész szerint az egész lakosságot fenyegeti. Sayfo Omar szakértő elmondta: a nyugat-európai nagyvárosokban a bűnszervezetek jellemzően etnikai alapon szerveződnek, és a politikai akarat hiánya miatt a hatóságok gyakran tehetetlenek.

Migration has drastically declined in Hungary since more than one million people entered the country in 2015. The Hungarian Government put up border fences and tried to stop many from crossing, a move that prompted hefty fines from the European Court of Justice.

Dánia eleve szigorúbb volt, Svédország és Norvégia pedig szigorított menekültügyben. A három országban élő 150-160 ezer ukrán menekült többsége a háború után sem térne haza, egyelőre 2027-ig tart a védettségük. A skandináv országok ukrán menekülteket befogadó gyakorlatát vizsgálta Kovács Emese a Migrációkutató Intézet új elemzésében.

Hatalmas tömeg tüntetett szombaton este izrael több városában. A demonstrálók a Hamász által még fogva tartott túszok azonnali kiszabadítását követelték az izraeli kormánytól. A túszok családjai Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek küldött üzenetükben aggodalmukat fejezték ki a Gáza elfoglalásával kapcsolatos tervek miatt. Szerintük a katonai művelettel az életben lévő túszok életét kockáztatják.

Cambridge-ben egy szaúdi diák halála riadóztatta a közvéleményt: statisztikák szerint az utóbbi hónapokban drámaian emelkedett a muszlim- és zsidóellenes támadások száma Európában. A különböző közösségeket érintő incidensek hátterében gyakran geopolitikai konfliktusok és a közbeszédben tapasztalható polarizáció állnak. A jelenségre adott válaszok hatékonysága nagyban múlik a társadalmi és politikai szereplők összehangolt fellépésén.

Dócza Edith, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője nyilatkozott arról, hogy Karol Nawrocki beiktatásával hivatalosan is kezdetét veszi egy új politikai korszak Lengyelországban, miközben Nigel Farage pártja, a Reform UK kilenc ponttal vezet a Munkáspárt előtt a közvélemény-kutatásokban, illetve hogy egyre több AfD-jelöltet utasítanak el a helyi választásokon.

Az éhezés nemcsak a harctéren, de a nemzetközi nyilvánosság megnyeréséért folytatott háborúban is fegyverré vált. De mi zajlik valójában Gázában? Az igazság a gázai civilekkel egyetemben elenyészik a narratívák háborújában, írja kutatási vezetőnk Sayfo Omar a Demokratában.

A svédek többsége szerint lehetővé kellene tenni, hogy bizonyos esetekben visszavonhassák a bevándorlóknak adott svéd állampolgárságot, legalábbis ez derült ki egy friss felmérésből. Király Levente beszélgetett Kovács Emesével, a Migrációkutató Intézet kutatójával, ő mondja el a részleteket.