Megjelenések

„Irán egyelőre nem hajlandó beadni a derekát, az időhúzás pedig a rezsim túlélését szolgálhatja” – mutatott rá Sayfo Omar az amerikai-iráni tárgyalások legújabb fordulója kapcsán. Bár Donald Trump katonai erőátcsoportosítással próbál nyomást gyakorolni Teheránra, az amerikai elnök elsődleges célja a konfliktus elkerülése, szemben Izraellel, amely a jelenlegi meggyengült állapotában mérne végső csapást az iráni atomlétesítményekre.

Zvi Yehezkeli izraeli oknyomozó újságíró a Migrációkutató Intézet szakértőjével, Omar Sayfoval beszélgetett az európai iszlamista radikalizáció, az illegális migráció és a közel-keleti geopolitikai feszültségek veszélyeiről. A résztvevők hangsúlyozzák, hogy a nyugati társadalmakat érő információs háború és a „csendes dzsihád” módszerei komoly biztonsági kockázatot jelentenek a keresztény-zsidó gyökerekre épülő kultúrára.

A migrációs hullámra Európa nem állt készen. Ekkora tömeget nem lehet ellenőrizni, nem véletlen, hogy új típusú bűnözés jelent meg egyes európai országokban. A magyar kormány 2015 óta mondja, hogyan lehetne megmenteni Európát ettől a problémtól, közben napi 1 millió eurót fizet, amiért a határzár itt van.

Az olasz kormány újabb szintet lépett a migráció elleni küzdelemben, célkeresztbe véve a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-hajókat és az embercsempész-hálózatokat. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a HírTV-ben rávilágított a különbségre a korábbi engedékeny politika és a jelenlegi, nemzeti biztonságot szem előtt tartó stratégia között.

Mintegy 20 évvel Szaddám Huszein halála után továbbra sem zárult le az egykori iraki elnök öröksége. Legutóbb egyik tábornokát végezték ki egy, a kormányt hevesen bíráló síita hitszónok 1980-as meggyilkolásában való részvétel miatt. A kivégzés akkoriban nagy port kavart, ugyanis Szaddám attól tartott, hogy az síiták megmozdulásai az 1979-es iráni forradalomhoz hasonló zavargásokhoz vezethetnek.

A latin-amerikai migráció összetett folyamatait vizsgáljuk meg, különös tekintettel a venezuelai kivándorlásra és annak regionális következményeire. A beszélgetés rávilágít arra, hogy a több mint 8 millió venezuelait érintő exodus miként alakította át Dél-Amerika migrációs térképét, és hogyan váltak egyes országok egyszerre kibocsátó, tranzit- és befogadó államokká.

Az iszlamista szervezet ragaszkodik a könnyű fegyverzetéhez, ugyanis ha feladná, akkor a támogató klánokkal együtt ki lenne szolgáltatva a gázai politikai ellenfeleinek – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Mint fogalmazott, a gázai konfliktus rendezéséhez nem elég a pénz és az erő, informális egyezkedésekre és alkukra is szükség lesz.

A Svájci Néppárt a Nemet a 10 milliós Svájcra címmel indított kampányt, aminek célja, hogy népszavazást tartsanak a lakosság számnak maximalizálásáról 10 millió főben. Ha emelkedne ez a szám, akkor a kormánynak korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, amit az ország alkotmányában is rögzítenének. A kezdeményezés sikerrel járt, a referendumot június 10-én meg fogják tartani.

Spanyolország tömegesen adna tartózkodási engedélyt az illegálisan érkezőknek, Olaszország pedig 2026 és 2028 között csaknem félmillió új munkavállalási vízum kiosztását tervezi. Görögország ezzel szemben a szigorítás útját választotta, és börtönbüntetéssel lépne fel az illegálisan tartózkodókkal szemben. A migráció kezelése így egyre inkább nemzeti keretek között, egymással ellentétes politikai megközelítések mentén formálódik Európában.

2015-ben számos támadás érte az illegális bevándorlás elleni magyar fellépést. Az elmúlt tizenegy év azonban rámutatott arra, hogy az illegális migráció ellen igenis létezik hatékony fellépés, ami komplex megközelítéssel és kellő politikai akarattal működőképes. És még ha ezt nem is ismerik el, a magyar gyakorlat egyes elemeit egyre több ország veszi át.

A Horizont legfrissebb adásában a migráció gazdasági és munkaerőpiaci hatásait vizsgáljuk meg. Vajon valóban megoldást jelent Európa demográfiai problémáira a bevándorlás, vagy inkább újabb terheket ró a befogadó országokra? Sebestyén Gézával arról beszélgetünk, milyen költségekkel jár a kontroll nélküli migráció, és milyen hosszú távú következményekkel számolhat az európai gazdaság.

Május 1-jétől Dánia automatikusan kitoloncolja azokat a külföldi állampolgárokat, akiket valamilyen súlyos bűncselekmény miatt elítéltek. A svéd bevándorlásügyi miniszter korábban előterjesztette, hogy egy egynapos szabadságvesztés is elegendő lehet az automatikus kitoloncoláshoz, de ezt a svéd parlament még nem szavazta meg, így ez a terv még a levegőben lóg – mondta a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Afrika legnépesebb országáról van szó, Nigéria területe tíz magyarországnyi, és minden részén működnek dzsihádista csoportok. Az iszlamista csoportok kvázi-állami szereplőként tevékenykednek a Száhelben. Az USA katonai képzéssel segítené megfékezésüket, közben Franciaország is pozíciókat akar szerezni a régióban, amire az orosz külügy reakciója a francia titkosszolgálati befolyás felemlegetése.

Marsai Viktor legutóbb Szomáliföldön járt, amelyről azt írta, sajátos, hogy Afrika szarvának legjobban működő demokratikus rendszerét és egyik legnagyobb kikötőjét abban az országban találjuk, amit 34 évnyi sikeres működés után sem ismernek el hivatalosan. Szomáliát elismerik és félik, joggal: az as-Sabáb nevű dzsihádista csoport és a kormányerők közti összecsapásokban évi több tízezer ember veszíti életét.

A spanyol kormány döntése alapján több mint félmillió illegális bevándorló és menedékkérő státuszát legalizálnák. Az intézkedés óriási felháborodást váltott ki. Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Néppárt (PP) vezetője úgy véli, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök a januári vasúti balesetekről próbálja elterelni a figyelmet. Santiago Abascal, a bevándorlásellenes Vox elnöke szerint a helyi lakosság lecserélése a cél.

Új igazságszolgáltatási rendszert vezettek be a tálibok Afganisztánban: a büntetések típusa és súlyossága attól függ, hogy az érintett melyik társadalmi osztályhoz tartozik. Ugyanakkor az új rendszer a hagyományos felső, közép- és alsó osztályok mellett megkülönbözteti a szabad embereket és a rabszolgákat.

„Számos konfliktus robbant ki vagy folytatódott Afrikában az elmúlt években. Mivel a nagy szereplők mással vannak elfoglalva, nagyon kicsi figyelem hárul a kontinensre, és a különböző szereplők más-más oldalakat támogatnak a konfliktusokban. Megoldás helyett a konfliktusok mélyülését tapasztalhatjuk számos helyen, a gomolygó válságok pedig csak fokozzák a migrációt, tömegek indulnak útnak.” – mondta Marsai Viktor.

Izraelről gyakran beszélnek „klasszikus bevándorló országként” – de mennyire állja meg ez ma a helyét? Hogyan veszett el a bizalom 2023. október 7. után, és mit jelent, hogy a kivándorlás néha már meghaladja a bevándorlást? Demográfia, haredi közösségek, katonai szolgálat, „menedékország”-szerep és a nyugati antiszemitizmus: mi mozgatja ma az izraeli társadalmat?

Ha nem sikerül Ománban megállapodni Irán atomprogramjáról, akár indulhat is az amerikai támadás az ország ellen. „A tüntetések és a korábbi háborús veszteségek miatt valószínűleg Irán könnyebben belemegy majd bizonyos kompromisszumokba az atomprogramjával kapcsolatban” – mondta Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője.

Nyugat-Európában mindennapossá vált a migrációval összefüggő erőszak és bűnözés, ami súlyosan rontotta a lakosság biztonságérzetét. A párhuzamos társadalmak erősödnek, az integráció kudarcot vall, és egyes városrészekben a rendfenntartás is nehézkessé vált. Brüsszel mindeközben továbbra is a migrációs paktum végrehajtását erőlteti, annak ellenére, hogy a tömeges bevándorlás árát egyre inkább a lakosság fizeti meg a mindennapokban.

Mindenki arra kíváncsi vajon lesz-e újabb katonai konfliktus az Egyesült Államok és Irán között. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások folytatódnak a Perzsa öbölben kialakult feszültség enyhítése érdekében. Annak ellenére, hogy az amerikai hadsereg bejelentette, hogy lelőtt egy iráni drónt, amely az Arab tengeren megközelítette repülőgép hordozóját.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője többek közt elmondja, hogy van egy úgynevezett biztonságos utcák nevű program az olaszoknál, amit nem most vezettek be, ez már egy régóta tartó programnak a lényege, hogy ha kulminálódik az erőszak az utcákon, amit láttunk az olaszoknál az utóbbi időszakban, akkor a katonaság segíti a rendészet munkáját.

Németországban és az Egyesült Királyságban az elmúlt években meredeken nőtt a késes támadások száma, elsősorban a fiatal, migrációs hátterű férfiak az elkövetők. A jelenség a szociális problémákra, az integrációs nehézségekre és a mentális zavarokra is rávilágít, miközben a hatóságok eltérő, de eddig korlátozott hatékonyságú intézkedésekkel próbálják visszaszorítani a bűncselekményeket – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Biztonsági bizottságot állított fel az iraki kormány azzal a céllal, hogy felügyelje az Iszlám Állam-terroristáinak Szíriából Irakba történő átszállítását. Eddig egy konvoj érkezett az országba, 150 fegyveressel, de az Egyesült Államok vezette művelet során akár hétezren is átkerülhetnek az iraki börtönökbe. A transzfereket Bagdad kezdeményezte, de mi van a kérés mögött?