Megjelenések

Az új visszatérési irányelv legvitatottabb eleme az úgynevezett kitoloncolási központok létrehozásának lehetősége. Az intézkedések célja, hogy hatékonyabbá tegyék a tartózkodásra nem jogosult személyek visszairányítását származási vagy tranzitországaikba. A tervek szerint az uniós tagállamok nemcsak saját területükön, hanem harmadik országokban is létesíthetnek ilyen célú visszatérési központokat – ez az elképzelés váltotta ki a legtöbb vitát.

Döntött az Európai Parlament, elindulhat a migrációs paktummal párhuzamosan a kiutasítások rendszere harmadik országokba, ugyanakkor attól még mert a bilaterális megállapodások engedélyt kaptak, semmi sem garantálja, hogy a tagállamok el is tudják távolítani a kiutasításra váró személyeket.

Zajlanak a tárgyalások, de látszik, hogy ezeknek a tétje egyre inkább praktikus és gazdasági mederbe kerül. Az USA azzal kezdte a háborút, hogy Iránt leszerelik, nem lesz atomfegyvere. Úgy tűnik, most praktikus szempontból fontosabb, hogy a Hormúzi szoroson újrainduljon a hajóforgalom, és a világgazdaság fellélegezhessen.

Vendégmunkásokat küldene Afganisztán Oroszországba. Moszkva ezzel enyhíthetné az országos munkaerőhiányt, ráadásul viszonylag olcsó munkaerőhöz jutna, míg Kabul csökkenthetné a magas munkanélküliséget, és növelhetné a külföldi hazautalásokból származó bevételeket. Miközben a tálib vezetés ezt munkaerőexportként és gazdasági lehetőségként értelmezi, Nyugaton sokan attól tartanak, hogy az afgán munkavállalók közvetetten hozzájárulhatnak az orosz hadigazdasági rendszer fenntartásához is.

Miért vallanak kudarcot a nyugati politikai elitek, amikor az iráni teokratikus rendszer összeomlását vagy egy sikeres lakossági lázadást vizionálnak? Feltárjuk az iráni stabilitás valódi okait: a több ezer éves perzsa birodalmi tudat, a síita iszlám és az európai típusú modernizáció olyan különleges modellt alkot, amelyet a külső nyomás és a szankciók nem megroppantanak, hanem összekovácsolnak.

Egyiptom – mely az egyik legfontosabb migrációs tranzitország – úgy látja, hogy a 2024-es stratégiai partnerség keretében folyósított összeg nem elegendő az országban élő több mint 10 millió menekült ellátására, ami évente több mint 8,5 milliárd euróba kerül. A migránsok jelenléte súlyosan leterheli az ellátórendszert, és feszültségeket szül a helyi lakossággal.

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése.

Kritikus szakaszba léptek az Iránnal folytatott tárgyalások. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda figyelmeztetett: Amerika készüljön fel a 200 dolláros olajárra. Washington és Teherán közel áll egy megállapodáshoz, amely magában foglalná a Hormuzi-szoros újranyitását, az iráni olajeladásokra vonatkozó szankciók elengedését és az Iszlám Köztársaság dúsított uránkészleteinek átadását. Irán 12 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonának felszabadítását is követeli.

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor beszélt az InfoRádióban.

Az Ultrahang legfrissebb adásában a Közel-Keleten lángra kapó újabb geopolitikai gócpontot és az Öböl-menti államok drámai helyzetét elemezzük. Vajon végleg szertefoszlik a Dubaj, Doha és Abu-Dzabi által képviselt steril luxus és abszolút biztonság illúziója? Utánajárunk, hogyan boríthatja lángba az egész globális gazdaságot az iráni konfliktus, és miért bizonyulhat végzetes hibának a Hormuzi-szoros szelektív lezárása.

Miközben a világ figyelmét továbbra is az iráni háború és az általa generált energiaválság köti le, a száheli ország, Mali karnyújtásnyira került attól, hogy Szíria és Afganisztán után itt is dzsihádista hátterű csoportok vegyék át az irányítást. Az, hogy az állam az összeomlás szélére került, jórészt saját elitjének szűklátókörűségén és önzésén múlott.

Már hosszabb idő telt el az ideiglenes tűsszünet megkötése óta, mint amilyen hosszú volt az iráni háború. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy véget érhet a patthelyzet, amit a Hormuzi-szoros blokádja hozott létre. A rezsim nem inogott meg, és a lefejezése után egyszerűen új fejeket növesztett. Irán vezetéséről és a rezsim helyzetéről Sayfo Omart kérdeztük.

Hamarosan életbe lép a migrációs paktum, de készen állnak a tagországok? A migrációs és menekültügyi paktum 2026. június 12-én lép hatályba. Az Európai Bizottság értékelése szerint a jogszabályi és intézményi kereteket többnyire már lefektették, azonban a határvédelem, az adatkezelés és az ellenőrzés tekintetében még korán sincs véglegesítve a rendszer.

Az elmúlt évek szigorú migrációs politikájának megőrzését ígéri a Tisza-kormány. De mit szól ehhez az Európai Unió, amely éppen emiatt rótt ki súlyos pénzbüntetést Magyarországra? És mire számíthatnak a külföldi munkavállalók? A legfőbb dilemma most az, hogy a politikai ígéret miként váltható valóra az uniós jog, a gazdasági kényszerek és a belpolitikai elvárások szorításában.

Marsai Viktor lapunknak arról beszélt, hogy a bécsi helyzet korántsem számít egyedi jelenségnek Európában. Szerinte számos nyugat-európai nagyvárosban hasonló folyamatok figyelhetők meg. „Jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben számos európai nagyvárosban jelentősen megnőtt a bevándorló hátterű gyerekek aránya, ami a párhuzamos társadalmak kialakulásán keresztül komoly oktatási és integrációs problémákhoz vezet.”– mondta.

A migráció miatt Európa nyugati része egyre kevésbé biztonságos. Több országban már másod- és harmadgenerációs migráns közösségek élnek párhuzamos társadalmakban. Egyre többször fordul elő az is, hogy a helyiek saját kezükbe akarják venni a rendfenntartást, mert elvesztették a bizalmukat az államban. Gönczi Róbertet kérdeztük arról, hogy visszafordítható-e még ez a folyamat, vagy Európa végleg megváltozott.

Sayfo Omar úgy fogalmaz: „Ha az az érv, hogy a nyugati nagyvárosok lakhatási rendszere túlterhelt, ezért a migránsokat jobban szét kellene teríteni kelet felé, akkor ez politikailag logikus érv lehet. Csak nem teljesen új gondolat, mert a kvótás elosztás már most is létezik. Kérdés, hogy ezt tovább akarják-e vinni egy pénzügyi ösztönzőkkel összekötött rendszer felé”.

Ausztria új migrációs megállapodást kötött Üzbegisztánnal, hogy felgyorsítsa az illegálisan az országban tartózkodó külföldiek, elsősorban afgán állampolgárok kitoloncolását. Az egyezmény értelmében a közép-ázsiai ország tranzitországként segítheti a deportálásokat, miközben cserébe technikai támogatást és kedvezőbb vízumfeltételeket kap. A megállapodás az osztrák kormány szigorúbb migrációs politikájának része, ugyanakkor az Európai Unió új menekültügyi stratégiájába is illeszkedhet.

Glant Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatóprofesszorával az Egyesült Államok belpolitikai helyzetét, a párpolitikai törésvonalakat és a közelgő félidős választások tétjét elemeztük. Vajon beszélhetünk-e még klasszikus értelemben vett Republikánus Pártról, vagy Donald Trump teljesen a saját képére formálta és megszállta a szervezetet?

Németország teljes lakossága több mint 82 millió, és nekik nagyjából negyedét, 25-26 százaléknyi közösségét teszik ki azok, akik valamilyen bevándorló háttérrel rendelkeznek. Ebbe tartoznak az első generációs bevándorlók, akik 1950 óta saját maguk érkeztek Németországba, valamint a második generációs bevándorlók, akiknek szülei érkeztek Németországba 1950 óta, de maguk már Németországban születtek.

“Wir schaffen das” (Zvládneme to) je slávny výrok bývalej nemeckej kancelárky Merkelovej, ktorým reagovala na veľký nárast utečencov v r. 2015. Ako sa Európe darí zvládať migráciu? Prednáška experta z blízkeho východu sa zamerá na najväčšie problémy z hľadiska integrácie utečencov na Západe a navrhne riešenia, ako by sa z nich stredná Európa mala poučiť.

Németország szintet lép az ukrajnai fegyvergyártásban, miközben a brit kormány a politikai túlélésért küzd a migrációs válság árnyékában. De vajon valóban „terrorista inkubátorrá” vált az európai kontinens, ahogy azt az amerikai hírszerzés sejteti?

Az Európai Unió tárgyalásokat folytatna a tálibokkal arról, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó afgánok hazaszállítása Afganisztánba. A kitoloncolás kb 60 ezer embert érint. A tárgyalásokon a gyakorlati megvalósítás részleteiről esne szó, mint hogy hogyan azonosítsák az érintetteket, illetve hogyan állítsák majd ki nekik az útiokmányokat.