Megjelenések

A Brexit elég nagy meglepetésre megvalósult, 2020 január végén ütötték le végleg, és hogy azóta mi van az Egyesült Királyságban, hogy hatott mindez a gazdaságukra, illetve a migrációra, erről beszélgettünk Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával.

Több mint 10 éve kezdődött migrációs válság alapjaiban változtatta meg Európa több nagyvárosának társadalmi és kulturális arculatát. Azóta a szilveszteri ünnepléseken gyakori a nők elleni erőszak, az utcai zavargások és a rendbontások. Szakértők szerint teljes kudarcot vallott az illegális bevándorlók integrációja. A problémát a nemzetállamok saját hatáskörben, bevándorláspolitikájuk szigorításával és ideiglenes határzárral próbálják orvosolni.

2026 a migráció éve lesz Európában — és most már nem csak politikai jelszavak szintjén. A Migrációkutató Intézet igazgatójával tekintünk előre: milyen migrációs trendek várhatók 2026-ban, milyen geopolitikai válságok mozgathatják meg a kibocsátó régiókat, hogyan alakulhat Schengen sorsa az ideiglenes belső határellenőrzések fényében, és miért erősödnek tovább a migrációkritikus politikai erők Európában.

Január 1-je óta Ciprus tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Az ország egyik kiemelt célja a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtása, így a következő fél évben politikai harcok sora vár Magyarországra. A ciprusi soros elnökség direktívájában kettősség látszik: szeretnének szigorúbb migrációs politikát, ugyanakkor elkötelezettek a paktum mellett, szeretnének a paktum mentén előrelépni.

Nagyon fontos interjút adott most az unió kábítószerügynökségének leköszönő vezetője a Financial Timesnak: elmondta, hogy úgy tűnik, az elmúlt 10 évben egy óriási kokainbirodalom épülhetett ki Európában, mert miközben az uniós vezetésnek nem nagyon volt ideje figyelni arra, hogy mi zajlik a migrációs útvonalakon, a kereskedők beáramlottak főleg Dél-Amerikából, és kiépítettek itt egy hálózatot.

A Vasárnap.hu-nak nyilatkozó Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője szerint a paktum jó megoldás is lehetne, „ha nem kapcsolódott volna hozzá hátsó szándékú politikai érdek”. Szavaiból kitűnik, Magyarország migrációellenes lépései – így a déli határzár – politikai okok miatt nem tetszik mások mellett éppen Ursula von der Leyennek.

Fontos év az idei migrációs szempontból, júniusban lép ugyanis hatályba az Unió migrációs paktuma, amit Magyarország továbbra is elutasít. A brüsszeli döntés alapján Magyarországnak egy év alatt 23000 menedékkérelmet kellene elbírálnia, amihez egy 10000 fős befogadó tábort kellene létrehozni, emellett 350 bevándorló befogadását írják elő. A Ma reggel vendége Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Január 1-jétől Ciprus tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Nicosia céljai több ponton megegyeznek a Magyarország által következetesen hangoztatott állásponttal. A ciprusi elnökség azonban elkötelezett a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtása mellett, így az elkövetkező fél évben politikai harcok sora várhat hazánkra – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet.

A nyugat-európai nagyvárosokban már állandósult az a helyzet, hogy a szilveszter zavargásokkal jár, amit nagyrészt migrációs hátterű fiatalok okoznak. Az M1-en beszélő Sayfo Omar szerint a hatóságok már annak is örülnek, hogy a több ezer intézkedés mellett idén valamivel kevesebb dolguk volt, mint tavaly.

A brüsszeli vezetés továbbra is dolgozik az illegális bevándorlók szétosztásán Európában. A tervek szerint már idén júliusban bevezetnék a Migrációs Paktumot, amely szerint Magyarországnak több tízezer migránst kellene befogadni, vagy pedig fejenként húszezer euró bírság megfizetésére köteleznék. A magyar kormány jelezte: nem fogja végrehajtani a paktum intézkedéseit.

Az Ádeni-öböl türkizkék hullámai látszólag békések, de a felszín alatt brutális fegyverkereskedelem és embercsempészet zajlik. A Migrációkutató Intézet igazgatója Szomáliföldről, a senki által el nem ismert államból tudósít, ahol drónok és rakéták áramlanak be, miközben a helyiek 34 éve várják a csodát.

Véget ért november végén a kétnapos EU-Afrika-csúcstalálkozó. Marsai Viktor szerint Afrika befektetéseket és pénzügyi támogatásokat vár, az EU pedig a pozícióját próbálja erősíteni, ami egyértelműen látszik a csúcstalálkozó kiemelt témájában, az irreguláris migrációban, amely területen olyan elemeket sikerült áterőltetni az afrikai partnereken, ami 10 évvel ezelőtt nem sikerült volna, például a visszafogadási rendszerek megerősítését.

A párizsi metróban egy kiutasított, de mégis az országban lévő migráns késelt meg nőket. Az Iszlám Állam uszítása és a karácsonyi időszak találkozása, valamint a francia hatóságok tehetetlensége halálos elegyet alkot. A kiutasított migránsok – mint ez a nemi erőszak miatt körözött mali férfi – továbbra is szabadon sétálhatnak és késelhetnek a francia utcákon.

Magyarország a béke szigete, és az is maradhat – vagy csak később jutunk el ugyanoda, ahol ma Nyugat-Európa tart? Itthon még mindig nem vesszük elég komolyan az iszlamizáció veszélyét – miközben a nyugati világ nagyvárosai sorra esnek el. Vallási vagy kulturális összecsapásról van szó? Vagy valami másról? Nagyon izgalmas és fontos téma Sayfo Omarral.

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. A Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.

Egy éve történt, hogy egy szaudi származású férfi autóval a tömegbe hajtott a magdeburgi karácsonyi vásárban. Többek közt ezért is fokozott biztonsági intézkedések mellett tartják meg az idei adventi és karácsonyi vásárokat a nyugat-európai városokban. A megnövekedett biztonsági költségek azonban több kisebb település számára már vállalhatatlan terhet jelentenek, ezért több helyen elmaradnak az ünnepi események.

Nem tudható pontosan, hány illegális tartózkodó van jelenleg az EU-ban, de a megállapodás szerint azokba az országokba, amelyekkel megtörténik az externalizációs szerződés, könnyebben lehet kiutasítani olyan embereket, akiknek semmilyen alapja nincs az európai tartózkodásra. Az új direktíva szerint minden ország megállapíthatja, melyik a szerinte biztonságos ország, és a Bizottságnak csak rá kell erre bólintania.

Többé nem lennének jogosultak az amerikai állampolgárságra a dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlók és az országban korlátozott időtartamú vízummal tartózkodó külföldiek (például turisták vagy tanulói vízummal rendelkező diákok) gyermekei – ezt foglalja magában az elnöki rendelet, amelyet Donald Trump órákkal 2025. január 20-i beiktatása után írt alá. Az elnöki rendelet alkotmányosságáról a Legfelsőbb Bíróság fog dönteni.

Mit jelent a missziós munka a gyakorlatban Afrikában? Milyen mindennapokkal szembesül az ember Kenyában, amikor nyomornegyedekbe, iskolákba és fiatalok ezrei közé lép be? A Horizont podcast idei utolsó adásában Juhász Márton, a Jobbadni Non-Profit Kft. ügyvezetője mesél friss kenyai tapasztalatairól: kulturális sokkról, mélyszegénységről, hitről, háláról és a helyben való segítségnyújtás lehetőségeiről.

Európában fokozott biztonsági intézkedéseket írnak elő a karácsonyi vásárok szervezőinek. De tudjuk-e ünnepelni a karácsonyt a migráció árnyékában? Sayfo Omar szerint az alapvető probléma Európában az, hogy a nemzeti identitások vita tárgyát képezik. Ezt minden országnak magának kell letárgyalni a határain belül, és onnantól várható el, hogy a frissen érkezettek tudjanak alkalmazkodni.

2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra. A közterületi rendezvények védelme egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra, különösen Németországban, ahol az ilyen események biztosítására fordított kiadások három év alatt közel 44 százalékkal emelkedtek.

A Hit Rádió vendége Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és az NKE kutatója, akivel a nigériai és szudáni keresztényüldözésekről, népirtásról és a humanitárius válságokról beszélgettek. A szakértő részletesen elemezte a térségek etnikai és vallási konfliktusait, valamint felhívta a figyelmet az afrikai keresztény közösségek védelmének fontosságára.

Fokozott biztonsági intézkedések mellett tartják meg az idei adventi és karácsonyi vásárokat a nyugat-európai városokban. A megnövekedett biztonsági költségek azonban több kisebb településen már vállalhatatlan terhet jelentenek, ezért több helyen elmaradnak ezek a vásárok.

Oroszország a Vörös-tenger partján építene ki egy haditengerészeti támaszpontot. Marsai Viktor elmondta, hogy ez a szudáni polgárháború egy proxi háború, Oroszország mellett számos más szereplő is jelen van, akik nem nézik jó szemmel Oroszország Vörös-tengeri terjeszkedését. Közben az oroszok mind a két felet, tehát a szudáni kormányt és a felkelőket is támogatják.