Megjelenések

A bűnözők és elutasított menedékkérők haza­szállítása – ez lett a német kormány új beván­dorláspolitikájának egyik sarokköve. Július­ban nyolc szomáliai elítéltet deportáltak Mogadishuba, miközben megkezdődtek a kitoloncolások Afganisztánba is. A Ma Reggel vendége volt Dócza Edit Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Legalább három év börtönbüntetés és pénzbírság várhat azokra a migránsokra, akik engedély nélkül tartózkodnak Görögországban, és a hatóságok felszólítására sem hajlandók távozni. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélt arról (is) az InfoRádióban, hogy ez elég-e.

Irak újjáépítése az Iszlám Állam pusztítása után most már kézzelfogható eredményeket mutat. Több kormányzati, nemzetközi és civil szereplő részvételével indultak meg azok a programok, amelyek célja az alapvető közszolgáltatások helyreállítása és a gazdasági-társadalmi stabilitás megteremtése. Vezető kutatónk, Tárik Meszár elemzése.

Nagy belpolitikai hullámokat vetett Lengyel­országban, hogy egy nyugalmazott püspök élesen bírálta a kormány migrációs politikáját. Számos jel utal arra, hogy a vitába ezúttal kül­földi erők is beszálltak – mutatott rá legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

„Azt látjuk, hogy immár a fősodor is gyakorlatilag szigorítana bevándorláspolitikáján, amit most jól mutat, hogy gyakorlatilag minden európai ország üdvözölte Dániának a szigorú javaslatait, és Friedrich Merz német kancellár is nagyon határozott támogatását fejezte ki az általános uniós szigorítás érdekében” – mondta Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az Unió27 magazinnak.

Legkevesebb három év börtönbüntetés és pénzbírság várhat azokra a migránsokra, akik engedély nélkül tartózkodnak Görögországban, és a hatóságok felszólítására sem hajlandók távozni. Athén magas fokozatra kapcsolja az irreguláris migráció elleni küzdelmet.

Az Európai Unió megváltoztatta azokat a fejlesztési és támogatási politikákat, amik mentén pénzt tudnának szerezni az uniós partnerállamok. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője nyilatkozott az EU változó migrációs politikájáról, a humanitárius szemponttal szemben megjelenő „készpénz a védelemért” költségvetési logikáról, amely a Bizottság reakciója az európai jobboldal megerősödésére.

Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen bemutatta a legújabb, hét éves költségvetési tervezetet, mely szerint akkor adnának afrikai és déli országoknak támogatásokat, hogyha azok együttműködnének és visszaszorítanák az illegális migrációt. Az ezzel kapcsolatos részletekről Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője számolt be a Napindítóban.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikái szerint jelentősen visszaesett az irreguláris migráció a nyugat-balkáni útvonalon. Az útvonal egyik fő végpontja a szerb–magyar országhatár, amely schengeni külső határként az Európai Unióba történő belépés egyik kiemelt helyszínének számít. Az aktuális illegális migrációs folyamatokról vezető kutatónk Tárik Meszár nyilatkozott.

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható visszaesés ellenére a szerb–magyar határon továbbra is tömegesen próbálkoznak átkeléssel az illegális bevándorlók. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok stratégiát váltottak: rejtőzködve, kis létszámú csoportokban közlekednek, miközben az embercsempész-hálózatok is újraéledtek a térségben. A hatóságok tapasztalatai helyenként szervezetlenségről, másutt fokozódó aktivitásról árulkodnak.

Bár megoldódni látszik a legújabb közel-keleti háborúskodás, azért sok, egymásnak ellentmondó értesülés lát napvilágot. A konfliktus a meglehetősen ingatag politikai lábakon álló új szíriai vezetés és az ország déli részén élő drúz kisebbség, valamint beduin törzsek között pattant ki a múlt hét végén. Vezető kutatónk, Tárik Meszár nyilatkozott az Indexnek.

Erőre kapó terroristák és nélkülöző százmilliók határozzák meg a Száhelövezetet, Ruanda és Kongó között pedig az amerikai vezetés igyekszik békét teremteni. „A strukturális kiváltó okok, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és az erőforrás-szűkösség régóta jelen vannak, de önmagukban nem elegendők a harcok fenntartásához” – mondja Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Az afganisztáni tálibok már négy éve küzdenek kormányuk nemzetközi elismeréséért. Oroszország most elsőként adta be a derekát. A Kreml különösen nagy reményeket fűz ez energetika, az infrastruktúra, valamint a biztonság területén kialakuló együttműködésekhez. Vajon más országok is követhetik Oroszország példáját?

Irán súlyosan fenyegetést küldött Amerikának. Geopolitikai versengés zajlik Szíria újjáépítéséért. Gázában humanitárius város létrehozását fontolgatják, miközben zajlanak a tűzszüneti tárgyalások.

A déli határzár kerítés építésének 10. évfordulójának kapcsán beszélt a Híradóban az elmúlt évtized migraációs tapasztalatairól Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A Horizont podcast epizódjában Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elemzi a Közel-Kelet átalakuló geopolitikai viszonyait, különös tekintettel az arab országok és Izrael kapcsolataira. Szó esik Jordánia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Egyiptom szerepéről, valamint a szaúdi és iráni dinamika jövőjéről az izraeli-arab kapcsolatok tükrében.

Július 1-től Dánia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Vajon sikerül-e a közösség szintjén is érvényesíteni a híresen szigorú dán migrációs politikát? A Hír TV vendége volt kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

De vajon elegendő lesz a kínai kapcsolat ahhoz, hogy Irán a nemzetközi nyomás ellenére a felszínen maradjon? Vezető kutatónk, Tárik Meszár elemzése.

Minden 25. Németországban élő ember menekült- vagy védelmi státuszú – derült ki a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adataiból. A Fried­rich Merz kancellár vezette koalíció hivatalba lépése óta több ízben szigorította a bevándorláspolitikát, amelynek következő lépése a befogadható menedékkérők számára vonatkozó kvóta bevezetése lehet. A Migrációkutató Intézet elemzése.

A Magyar Külügyi Intézet új podcast-sorozata, a NEXUS első adásában a Közel-Kelet legjelentősebb konfliktuspontjait, különösen az iráni-izraeli konfliktust, a gázai kérdést, az energiabiztonsági kihívásokat, valamint a térségben érdekelt nagyhatalmi motivációkat elemezte más meghívottakkal együtt Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Zelenszkij szerint a Trumppal folytatott legutóbbi telefonbeszélgetése minden eddiginél eredményesebb volt. Trump felülvizsgálja a Pentagon által leállított fegyverszállításokat. Zelenszkij bejelentette, hogy új szankciós csomagot írt alá, amely az orosz pénzügyi hálózatokat célozza. Az EU vezető tagállamai közös levélben kérik az Európai Bizottságtól, hogy tegyen gyors lépéseket az uniós versenyképesség erősítésére.

Miért nem lehet tisztán látni, mi történt Iránban? Mi lehet az igazság? Kell-e eszkalálódó, a világ más területeire kiterjedő válságtól tartani az egyébként is instabil Közel-Kelet kapcsán? Mi a helyzet most Szíriában, Jemenben, Ománban? A bonyolult összefüggések és a különböző érdekkülönbségek közepette Omar Sayfót, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjét kértük, segítsen megérteni, mi történik az Arab-félszigeten.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélget Dobrowiecki Péterrel, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetőjével Lengyelország helyzetéről. A vendégek elemzik Lengyelország és az EU viszonyát, a lengyel–ukrán kapcsolatok átalakulását, valamint a Belaruszból érkező hibrid migrációs fenyegetésre adott válaszokat is. Hogyan alakítja mindezt a migráció, és miért nem tud kibontakozni a lengyel–magyar együttműködés Brüsszelben?

Sono trascorsi dieci anni dalla costruzione delle barriere che hanno di fatto fortificato il confine Est dell’Unione europea – Per superarlo, sempre più persone si affidano a organizzazioni criminali di trafficanti di esseri umani – La rotta balcanica nel frattempo è molto meno battuta