Megjelenések

A Migrációkutató Intézet munkatársai, Tárik Meszár és Tóth Klaudia a marokkói migrációs helyzet kapcsán adtak interjút a Magyar Nemzetnek. Kifejtették, hogy az úgynevezett kapuőrországokról – például az észak-afrikai államokról vagy Törökországról – általánosságban elmondható, hogy nagyon kedvező alkupozícióban vannak, hiszen Európába igyekvő százezreknek, sőt millióknak állják útját, aminek pedig megkérik az árát.” Az interjú a Magyar […]

Kutatónk, Tárik Meszár elemezte a franciaországi zavargások kiváltó okait a Hír Tv Napindító c. műsorában. Elmondta, hogy Franciaország az 1940-es évektől kezdve rengeteg bevándorlót fogadott be a felbomlott gyarmatbirodalmakból. Tömegével érkeztek az emberek Afrikából, akiket a nagyobb városokban peremkerületeiben helyeztek el. Az elmúlt évtizedekben a különböző gazdasági és társadalmi krízisek nyomán kezdetét vette ezen területek […]

Igazgatónk, Marsai Viktor elmondta, a tervezet az elmúlt három irreguláris határátlépési számait veszi mércéül ahhoz, hogy melyik tagországnak hány menekültügyi eljárást kell lefolytatnia.

Vezető kutatónk, Sayfo Omar a franciaországi zavargások aktuális alakulásáról adott interjút a Kossuth Rádióban.

Vezető kutatónk, Sayfo Omar a franciaországi zavargások hátteréről beszélt a Retro Rádióban.

Az Európai Unió migrációs politikájának externalizációja több évtizedes gyakorlat. Az externalizációs politika keretében az EU a migránsok kibocsátó és tranzitországait mint harmadik országokat vonja be saját külső határai védelmének a megerősítésébe úgy, hogy közben a migrációs politikák végrehajtását is részben rájuk hárítja át. Az EU migrációs határkontrolljának az Unión kívülre helyezése mint vezérelv jelenik meg […]

A belorusz migrációs válságnak, majd az ukrajnai orosz inváziónak köszönhetően jelentős változásokat hoztak a balti államok határvédelmi és bevándorlási politikáikban. Ez annak függvényében is különösen érdekes, hogy a három baltikumi uniós tagország korábban a bevándorlás hangos támogatója volt. Észtország, Lettország és Litvánia a 2015 óta tartó európai migrációs válság során következetesen a bevándorlás támogatásának oldalán […]

Bárkákban bízva – Albán irreguláris migránsok az Egyesült Királyságban Párducz Árpád elemzése Az Egyesült Királyságban benyújtott menedékkérelmek száma 2010 óta folyamatosan emelkedik. Az elmúlt években azonban a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia országaiból érkezők mellett egyre növekvő számban vannak jelen albán irreguláris migránsok is, ami cselekvésre késztette a brit kormányzatot. Rishi Sunak miniszterelnök vezetésével a kormányzat több […]

Igazgatónk, Marsai Viktor szerint az EU-s statisztikák egyértelműen mutatják, hogy az útra kelők zöme gazdasági migráns. Aki kétszer is meggondolná, hogy kifizessen öt-tízezer eurót, dollárt embercsempészeknek, és kockáztassa az életét az úton, ha nagyon markáns esélye van arra, hogy fel fogják ültetni egy charterjáratra, és visszaviszik mondjuk Szenegálba. Önmagában a kapuőr-megállapodás kevés lesz arra, hogy […]

A francia kormányok folyamatosan próbálnak javítani a külvárosi állapotokon, de a generációról generációra újratermelődő integrációs problémák meghaladják az erejüket – mondta vezető kutatónk, Sayfo Omar a HírTV műsorában.

Igazgatónk, Marsai Viktor az EU új migrációs megállapodása kapcsán elmondta, hogy a nagyon szépen kinéző határidők vannak, ezt le lehet írni, a papír mindent elbír. De mitől fog a mostani lassúság változni? Föl fogunk bérelni Európában még kétszázezer embert, aki ezekkel az ügyekkel foglalkozik? Bírókat, ügyvédeket, bevándorlási szakembereket képzünk? Ez irtózatos kapacitást, energiát visz el. […]

Már az 1990-es évek második felétől kezdtek rendszeressé válni a franciaországihoz hasonló megmozdulások, ám az első igazán komoly, országos demonstrációra 2005-ben került sor, miután két, a rendőrök elől menekülő migráns egy trafóházban az életét vesztette. Szemle a Magyar Nemzetben.

Vezető kutatónk, Sayfo Omar az InfoRádió műsorában elmondta, évtizedes feszültség tört a felszínre a francia külvárosokban.

Peking valóban fel akarja váltani a politikai színtéren a Közel-Keleten hosszú évtizedek óta fennálló amerikai hegemóniát, vagy valami más motiváló erő van a háttérben? Megjelent PhD-ösztöndíjas kutatónk, Tárik Meszár írása a mandiner.hu-n.

Vezető kutatónk, Sayfo Omar a HírTV műsorában a franciaországi zavargásokról osztotta meg gondolatait. Elmondta, az internetnek és a mobiltelefonoknak köszönhetően a pár évtizede még helyi dinamikákat követő zavargások ma már egy nagy, országos színteret alkotnak.

Igazgatónk, Marsai Viktor a franciaországi zavargásokról beszélt az M1 esti műsorában.

Vezető kutatónk Sayfo Omar a Globális Békeindex megállapításairól beszélt az InfoRádióban.

Vezető elemzőnk, Vargha Márk az InfoRádió műsorában elmondta, az újonnan megalakuló finn kormány az uniós minimumszintet venné alapul a menekültek ellátásában.

Kutatási vezetőnk, Pénzváltó Nikolett a KlubRádió műsorában elmondta, Törökország azért nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását, mert a skandináv ország nem lép fel határozottan a Törökország által terroristának titulált szervezetekkel szemben.

Jöhetnek az Európán kívülről érkező vendégmunkások hazánkba – új, szigorú keretek között. Önként jönnek dolgozni, de a törvény értelmében nem hozhatják maguk után a családjukat és nem telepedhetnek le. Megjelent vezető kutatónk, Sayfo Omar írása a mandiner.hu-n.

Vezető elemzőnk a tervezett migránskvótáról osztotta meg gondolatait a Hír TV Napindító c. műsorában.

Vezető elemzőnk Vargha Márk a Kossuth Rádió 180 perc c. adásában elmondta, habár Olaszország nem tekinthető migrációs célországnak, egyre több migráns érkezik az Európai Unióba a közép-mediterrán útvonalon keresztül Olaszországba, az állami kapacitások azonban nem növekednek.

Intézetünk vezető elemzője a Demokratának elmondta, a migránskvóta azért nem megoldás, mert hiába veszünk át migránsokat, a schengeni belső határok miatt előbb-utóbb továbbmennének Nyugatra.

A sokadik generációs migránsok, tehát azok, akiknek a szülei vagy a nagyszülei vándoroltak be az adott országba, nem feltétlenül találják meg a helyüket, hiszen már nem nagyon tartoznak sem szüleik, nagyszüleik kultúrkörébe, de nem igazán tartoznak bele abba az adott társadalmi rendbe sem, amelyikben élnek. Ebben a létbizonytalanságban pedig gyakran fordulnak különböző radikális ideológiákhoz, illegális […]