Megjelenések

Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel a török-iráni határon fenyegető újabb milliós migrációs krízisről és a háttérben zajló geopolitikai játszmákról beszélgettünk. Szóba került a rekordokat döntő török infláció miatt megindult értelmiségi elvándorlás, a törökök Mexikón keresztüli amerikai menekülési útvonala, valamint a török társadalmat fojtogató permanens szír és afgán migrációs fáradtság is.

A 10 jogszabályból álló átfogó reformcsomag célja a közös európai szabályozás szigorítása és a folyamatok gyorsítása. A megújult rendszer legfontosabb sarokkövei a gyorsított határeljárások, a kötelező szolidaritás elve, a gyorsabb kitoloncolás. Jelentős változás az első belépő ország szabályának elhagyása, az úgynevezett dublini rendszer most megszűnik.

Látjuk, hogy a V4 sikeres volt. Ha megnézzük például a migráció kérdését, mostmár látjuk annak gyümölcsét, hogy a V4-es országok miért álltak ki 2015-ben. Mostanra a legtöbb európai ország azon az állásponton van, mint a V4 volt 2015-ben. Lassú víz partot mos: el tudnak érni eredményeket a V4-es országok.

A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt bevándorlásellenes kezdeményezését, hogy Svájc lakossága 2050-ig ne haladja meg a 10 millió főt, mert az ország csak a migráció jelentős visszafogásával tudja megőrizni életminőségét és gazdasági stabilitását. Dócza Edith szerint bár a referendum elbukott, a részvételi adatok árulkodóak: „a bevándorlás továbbra is egy forró téma Svájcban.”

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel Ukrajna katasztrofális demográfiai helyzetéről és a több mint 600 milliárd dolláros újjáépítés valós esélyeiről beszélgettünk. Szóba került az ukrán lakosság drasztikus zsugorodása, a termékenységi ráta teljes összeomlása, valamint a fegyverszüneti vonal közelében fenyegető állandó instabilitás is.

A paktumról Marsai Viktor elmondta, hogy több eleme is kijátszható. A rugalmas szolidaritás jegyében ki lehet váltani az átvett menedékkérőket 200.000 euró per főért, illetve megjelenik harmadik elemként az operatív támogatás, de nem nagyon látszik, hogy ez hogyan fog működni a gyakorlatban.

Az egyezség megszületése nyomán megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának. A keretmegállapodás végrehajtását pénteken kezdi meg a perzsa állam. Egy 60 napos tűzszüneti időszak keretében pedig ennél átfogóbb megállapodást dolgoznak majd ki a felek.

Több mint 100 nap után újra megnyílt a Hormuzi-szoros, miután az Egyesült Államok és Irán bejelentette a háború befejezésének szándékát. Bár a világpiacon a bejelentést követően több mint 10%-ot esett az olaj ára, a szakértők szerint a valódi béke még messze van. Közben a konfliktus Európában a zsidó intézmények elleni szimbolikus támadásokban is testet ölt.

Pénteken lépett életbe az Európai Unió migrációs paktuma. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az ATV Egyenes Beszédben elmondta: a paktum egyik tagállamban sem működik még teljes körűen, de ha Magyarország tartósan kimarad, kötelezettségszegési eljárás és uniós forráselvonás jöhet.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Business Class vendége.

Súlyos társadalmi és politikai láncreakciókat indított el az európai migrációs helyzet: miközben Nagy-Britanniában erőszakos zavargásokba torkolltak a bevándorlók által elkövetett brutális támadások, az Európai Unióban életbe lépő migrációs paktum kötelező szétosztással próbálja kezelni a válságot. A Láncreakció stúdiójában Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője rámutatott a brit társadalom mély polarizációjára és a közbiztonság kritikus állapotára.

Az Ultrahang legújabb adásában Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója volt a vendégünk, akivel az Európai Unió frissen életbe lépett Új Migrációs és Menekültügyi Paktumának drámai következményeiről beszélgettünk.

Az új migrációs paktum jogilag a szigorítás felé mutat, gyakorlatilag viszont nagyon komoly aknák és csapdák vannak a rendszerben – mondta lapunknak Marsai Viktor. Az EU szerinte olyan döntési mechanizmusra támaszkodik, amit önmagában nem képes végrehajtani, csak akkor, ha abba az ellenérdekelt külső országok is beleegyeznek. Ráadásul az igazán bajban lévők több mint kilencven százaléka […]

Az Európai Unió folyamatos migrációs nyomás alatt van. Az Unió és tagállamok eddig legsikeresebb eszköze a kapuőr megállapodások észak-afrikai országokkal a tömegek visszatartására. Akik elérik Európát, ők nem a legelesettebbek, mert azok az emberek nem tudják megfizetni az Európába jutás költségét, miközben a rászoruló és helyben maradó menekültekre az európai támogatások töredéke jut.

Magyarország számára nem kedvező az új migrációs és menekültügyi paktum – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint hazánknak több mint 7700 menedékkérő befogadására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben egyelőre kérdéses, hogyan működik majd a rendszer egy újabb migrációs válsághelyzet esetén.

Úgy lép hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg.

Veszélyben Európa jövője? Hogyan kényszeríti Brüsszel Magyarországot kötelező szálláshelyek felhúzására? Mi a valóság a nyugati paneldzsungelek mögött, és hogyan radikalizálódik a tradíciók nélküli új generáció a közösségi médiában? Exkluzív, kendőzetlen elemzés a déli és keleti menekülthullámok megfékezhetetlen társadalmi hatásairól. A globális összeomlás elől nincs menekvés.

Életbe lép az Európai Unió új migrációs paktuma. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a Hit Rádió stúdiójában beszél a kötelező érvényű brüsszeli terv részleteiről. Vajon elveszíti Magyarország az összes uniós forrást a kemény ellenállás miatt, vagy kénytelen lesz évente több tízezer migránst befogadni a déli határon építendő gigatáborba?

Június 12-től lép életbe az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma, ami egységes, kötelező rendszert hoz létre a menedékkérők tagállamok közti elosztására. Az ATV Start vendége Marsai Viktor igazgató, Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Az, hogy a felek lőni kezdenek, nem jelenti azt, hogy véget ért a tűzszünet. A régióban a tűzszünet „inkább egy diplomáciai, politikai keret, ami lehetőséget kínál arra, hogy a felek fenn tudják tartani a párbeszédet.” A szakértőt az iráni háború első száz napjáról, a jelenlegi helyzetről és a lehetséges lezárásokról kérdeztük.

2026. június 12-én életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma, amely igazságosabb teherviselést és szolidaritást kíván teremteni a tagállamok között. Azonban másfél hónappal ezelőtt az Európai Bizottság szinte kivétel nélkül minden tagállam számára egy sor hiányt fogalmazott meg. Hogyan néz ki az új uniós rendszer, és mit jelent mindez a tagállamok számára?

Szóba került a magányos elkövetők internetes radikalizációja, a TikTok-algoritmusok és a mesterséges intelligencia romboló hatása a fiatalság körében, az Al-Kaida és az Iszlám Állam strukturális átalakulása, valamint a bevándorló hátterű közösségek elszigetelődése, a mentális traumák kezelhetetlensége és az Európát fenyegető átfogó társadalmi krízis is.

Sayfo Omar szerint Irán ugyan régóta képes alkalmazkodni a szankciókhoz, de a háború és a blokád súlyos inflációt és társadalmi feszültséget okozott az országban. A háttérben egy informális tűzszünet továbbra is érvényben van, ám a béke feltételeként Washington az atomprogramot helyezné előtérbe, míg Irán gazdasági kérdéseket és a szankciók enyhítését sürgeti.

Miközben Európa az ukrajnai menekülthullám következményeivel küzdött, Latin-Amerika már évekkel korábban átélte saját „Ukrajnáját”: a venezuelai összeomlás nyomán milliók hagyták el hazájukat. Brazília északi határán néhány év alatt egy nagyobb városnyi ember jelent meg, ami az egészségügyi rendszer összeomlásával, társadalmi feszültségekkel és példátlan humanitárius kihívásokkal fenyegetett. Interjú Gustavo da Frota Simões-szel, a Migrációkutató Intézet vendégével.