Megjelenések

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése.

Kritikus szakaszba léptek az Iránnal folytatott tárgyalások. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda figyelmeztetett: Amerika készüljön fel a 200 dolláros olajárra. Washington és Teherán közel áll egy megállapodáshoz, amely magában foglalná a Hormuzi-szoros újranyitását, az iráni olajeladásokra vonatkozó szankciók elengedését és az Iszlám Köztársaság dúsított uránkészleteinek átadását. Irán 12 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonának felszabadítását is követeli.

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor beszélt az InfoRádióban.

Az Ultrahang legfrissebb adásában a Közel-Keleten lángra kapó újabb geopolitikai gócpontot és az Öböl-menti államok drámai helyzetét elemezzük. Vajon végleg szertefoszlik a Dubaj, Doha és Abu-Dzabi által képviselt steril luxus és abszolút biztonság illúziója? Utánajárunk, hogyan boríthatja lángba az egész globális gazdaságot az iráni konfliktus, és miért bizonyulhat végzetes hibának a Hormuzi-szoros szelektív lezárása.

Miközben a világ figyelmét továbbra is az iráni háború és az általa generált energiaválság köti le, a száheli ország, Mali karnyújtásnyira került attól, hogy Szíria és Afganisztán után itt is dzsihádista hátterű csoportok vegyék át az irányítást. Az, hogy az állam az összeomlás szélére került, jórészt saját elitjének szűklátókörűségén és önzésén múlott.

Már hosszabb idő telt el az ideiglenes tűsszünet megkötése óta, mint amilyen hosszú volt az iráni háború. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy véget érhet a patthelyzet, amit a Hormuzi-szoros blokádja hozott létre. A rezsim nem inogott meg, és a lefejezése után egyszerűen új fejeket növesztett. Irán vezetéséről és a rezsim helyzetéről Sayfo Omart kérdeztük.

Hamarosan életbe lép a migrációs paktum, de készen állnak a tagországok? A migrációs és menekültügyi paktum 2026. június 12-én lép hatályba. Az Európai Bizottság értékelése szerint a jogszabályi és intézményi kereteket többnyire már lefektették, azonban a határvédelem, az adatkezelés és az ellenőrzés tekintetében még korán sincs véglegesítve a rendszer.

Az elmúlt évek szigorú migrációs politikájának megőrzését ígéri a Tisza-kormány. De mit szól ehhez az Európai Unió, amely éppen emiatt rótt ki súlyos pénzbüntetést Magyarországra? És mire számíthatnak a külföldi munkavállalók? A legfőbb dilemma most az, hogy a politikai ígéret miként váltható valóra az uniós jog, a gazdasági kényszerek és a belpolitikai elvárások szorításában.

Marsai Viktor lapunknak arról beszélt, hogy a bécsi helyzet korántsem számít egyedi jelenségnek Európában. Szerinte számos nyugat-európai nagyvárosban hasonló folyamatok figyelhetők meg. „Jól látható, hogy az elmúlt évtizedekben számos európai nagyvárosban jelentősen megnőtt a bevándorló hátterű gyerekek aránya, ami a párhuzamos társadalmak kialakulásán keresztül komoly oktatási és integrációs problémákhoz vezet.”– mondta.

A migráció miatt Európa nyugati része egyre kevésbé biztonságos. Több országban már másod- és harmadgenerációs migráns közösségek élnek párhuzamos társadalmakban. Egyre többször fordul elő az is, hogy a helyiek saját kezükbe akarják venni a rendfenntartást, mert elvesztették a bizalmukat az államban. Gönczi Róbertet kérdeztük arról, hogy visszafordítható-e még ez a folyamat, vagy Európa végleg megváltozott.

Sayfo Omar úgy fogalmaz: „Ha az az érv, hogy a nyugati nagyvárosok lakhatási rendszere túlterhelt, ezért a migránsokat jobban szét kellene teríteni kelet felé, akkor ez politikailag logikus érv lehet. Csak nem teljesen új gondolat, mert a kvótás elosztás már most is létezik. Kérdés, hogy ezt tovább akarják-e vinni egy pénzügyi ösztönzőkkel összekötött rendszer felé”.

Ausztria új migrációs megállapodást kötött Üzbegisztánnal, hogy felgyorsítsa az illegálisan az országban tartózkodó külföldiek, elsősorban afgán állampolgárok kitoloncolását. Az egyezmény értelmében a közép-ázsiai ország tranzitországként segítheti a deportálásokat, miközben cserébe technikai támogatást és kedvezőbb vízumfeltételeket kap. A megállapodás az osztrák kormány szigorúbb migrációs politikájának része, ugyanakkor az Európai Unió új menekültügyi stratégiájába is illeszkedhet.

Glant Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatóprofesszorával az Egyesült Államok belpolitikai helyzetét, a párpolitikai törésvonalakat és a közelgő félidős választások tétjét elemeztük. Vajon beszélhetünk-e még klasszikus értelemben vett Republikánus Pártról, vagy Donald Trump teljesen a saját képére formálta és megszállta a szervezetet?

Németország teljes lakossága több mint 82 millió, és nekik nagyjából negyedét, 25-26 százaléknyi közösségét teszik ki azok, akik valamilyen bevándorló háttérrel rendelkeznek. Ebbe tartoznak az első generációs bevándorlók, akik 1950 óta saját maguk érkeztek Németországba, valamint a második generációs bevándorlók, akiknek szülei érkeztek Németországba 1950 óta, de maguk már Németországban születtek.

“Wir schaffen das” (Zvládneme to) je slávny výrok bývalej nemeckej kancelárky Merkelovej, ktorým reagovala na veľký nárast utečencov v r. 2015. Ako sa Európe darí zvládať migráciu? Prednáška experta z blízkeho východu sa zamerá na najväčšie problémy z hľadiska integrácie utečencov na Západe a navrhne riešenia, ako by sa z nich stredná Európa mala poučiť.

Németország szintet lép az ukrajnai fegyvergyártásban, miközben a brit kormány a politikai túlélésért küzd a migrációs válság árnyékában. De vajon valóban „terrorista inkubátorrá” vált az európai kontinens, ahogy azt az amerikai hírszerzés sejteti?

Az Európai Unió tárgyalásokat folytatna a tálibokkal arról, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó afgánok hazaszállítása Afganisztánba. A kitoloncolás kb 60 ezer embert érint. A tárgyalásokon a gyakorlati megvalósítás részleteiről esne szó, mint hogy hogyan azonosítsák az érintetteket, illetve hogyan állítsák majd ki nekik az útiokmányokat.

Az ukrajnai háború elhúzódásával Oroszország nemcsak a fronton, hanem a munkaerőpiacon is egyre agresszívebben keresi az utánpótlást. Az afrikai fiataloknak kínált állások egy része nem a meghirdetett munkahelyre, hanem a hadigazdaságba vagy egyenesen a frontra vezet – miközben a toborzás a közösségi médiától a félhivatalos ügynökségekig több csatornán is fut.

Elemezzük a lengyel belpolitikai földrengést. Megvizsgáljuk, miért nyílt tízszázalékosra az olló a kormányzó Polgári Koalíció és a Jog és Igazságosság (PiS) között, miközben a konzervatív tábort belső hatalmi harcok feszítik szét. Szóba kerül a drasztikusan átalakuló társadalom, a kétmillió külföldi munkavállaló megjelenése, valamint a belorusz határon zajló hibrid háború elleni sikeres védekezés módszertana.

Mintegy 800 ezer család vált belső menekültté Iránban a háború következtében. A kivándorlás egyelőre mérsékelt, a legtöbben Pakisztán, Örményország és Azerbajdzsán felé veszik az irányt. Ugyanakkor az iráni háború gazdasági következményei miatt középtávon reális a migráció növekedése.

A Migrációkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy rendkívül bonyolult a helyzet Maliban, és még ha az etnikai alapon megosztott felkelőknek sikerül is az államcsínnyel hatalomra jutott katonai kormányzat megbuktatása és elűzése, akkor sem várható nyugalom a térségben, és tovább nőhet a menekültek száma.

Az iráni külügyminiszter zsákutcának nevezte az amerikai Szabadság projektet. A téma kapcsán Sayfo Omar mesélt a Mokkában.

Tuareg felkelőszervezetek a helyi dzsihádista csoportokkal közösen Mali egész területén koordinált támadásokat hajtottak végre a kormányerők és orosz szövetségeseik ellen. A szélsőségesek töretlen előretörése az ország összeomlásával fenyeget. A mali válság komoly humanitárius krízist okoz: a 2026 februárját magába foglaló 12 hónap alatt a mali menekültügyi kérelmek száma 18%-kal nőtt az EU-ban.