Megjelenések

Több mint 100 nap után újra megnyílt a Hormuzi-szoros, miután az Egyesült Államok és Irán bejelentette a háború befejezésének szándékát. Bár a világpiacon a bejelentést követően több mint 10%-ot esett az olaj ára, a szakértők szerint a valódi béke még messze van. Közben a konfliktus Európában a zsidó intézmények elleni szimbolikus támadásokban is testet ölt.

Pénteken lépett életbe az Európai Unió migrációs paktuma. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az ATV Egyenes Beszédben elmondta: a paktum egyik tagállamban sem működik még teljes körűen, de ha Magyarország tartósan kimarad, kötelezettségszegési eljárás és uniós forráselvonás jöhet.

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Business Class vendége.

Súlyos társadalmi és politikai láncreakciókat indított el az európai migrációs helyzet: miközben Nagy-Britanniában erőszakos zavargásokba torkolltak a bevándorlók által elkövetett brutális támadások, az Európai Unióban életbe lépő migrációs paktum kötelező szétosztással próbálja kezelni a válságot. A Láncreakció stúdiójában Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője rámutatott a brit társadalom mély polarizációjára és a közbiztonság kritikus állapotára.

Az Ultrahang legújabb adásában Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója volt a vendégünk, akivel az Európai Unió frissen életbe lépett Új Migrációs és Menekültügyi Paktumának drámai következményeiről beszélgettünk.

Az új migrációs paktum jogilag a szigorítás felé mutat, gyakorlatilag viszont nagyon komoly aknák és csapdák vannak a rendszerben – mondta lapunknak Marsai Viktor. Az EU szerinte olyan döntési mechanizmusra támaszkodik, amit önmagában nem képes végrehajtani, csak akkor, ha abba az ellenérdekelt külső országok is beleegyeznek. Ráadásul az igazán bajban lévők több mint kilencven százaléka […]

Az Európai Unió folyamatos migrációs nyomás alatt van. Az Unió és tagállamok eddig legsikeresebb eszköze a kapuőr megállapodások észak-afrikai országokkal a tömegek visszatartására. Akik elérik Európát, ők nem a legelesettebbek, mert azok az emberek nem tudják megfizetni az Európába jutás költségét, miközben a rászoruló és helyben maradó menekültekre az európai támogatások töredéke jut.

Magyarország számára nem kedvező az új migrációs és menekültügyi paktum – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint hazánknak több mint 7700 menedékkérő befogadására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben egyelőre kérdéses, hogyan működik majd a rendszer egy újabb migrációs válsághelyzet esetén.

Úgy lép hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg.

Veszélyben Európa jövője? Hogyan kényszeríti Brüsszel Magyarországot kötelező szálláshelyek felhúzására? Mi a valóság a nyugati paneldzsungelek mögött, és hogyan radikalizálódik a tradíciók nélküli új generáció a közösségi médiában? Exkluzív, kendőzetlen elemzés a déli és keleti menekülthullámok megfékezhetetlen társadalmi hatásairól. A globális összeomlás elől nincs menekvés.

Életbe lép az Európai Unió új migrációs paktuma. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a Hit Rádió stúdiójában beszél a kötelező érvényű brüsszeli terv részleteiről. Vajon elveszíti Magyarország az összes uniós forrást a kemény ellenállás miatt, vagy kénytelen lesz évente több tízezer migránst befogadni a déli határon építendő gigatáborba?

Június 12-től lép életbe az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma, ami egységes, kötelező rendszert hoz létre a menedékkérők tagállamok közti elosztására. Az ATV Start vendége Marsai Viktor igazgató, Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Az, hogy a felek lőni kezdenek, nem jelenti azt, hogy véget ért a tűzszünet. A régióban a tűzszünet „inkább egy diplomáciai, politikai keret, ami lehetőséget kínál arra, hogy a felek fenn tudják tartani a párbeszédet.” A szakértőt az iráni háború első száz napjáról, a jelenlegi helyzetről és a lehetséges lezárásokról kérdeztük.

2026. június 12-én életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma, amely igazságosabb teherviselést és szolidaritást kíván teremteni a tagállamok között. Azonban másfél hónappal ezelőtt az Európai Bizottság szinte kivétel nélkül minden tagállam számára egy sor hiányt fogalmazott meg. Hogyan néz ki az új uniós rendszer, és mit jelent mindez a tagállamok számára?

Szóba került a magányos elkövetők internetes radikalizációja, a TikTok-algoritmusok és a mesterséges intelligencia romboló hatása a fiatalság körében, az Al-Kaida és az Iszlám Állam strukturális átalakulása, valamint a bevándorló hátterű közösségek elszigetelődése, a mentális traumák kezelhetetlensége és az Európát fenyegető átfogó társadalmi krízis is.

Sayfo Omar szerint Irán ugyan régóta képes alkalmazkodni a szankciókhoz, de a háború és a blokád súlyos inflációt és társadalmi feszültséget okozott az országban. A háttérben egy informális tűzszünet továbbra is érvényben van, ám a béke feltételeként Washington az atomprogramot helyezné előtérbe, míg Irán gazdasági kérdéseket és a szankciók enyhítését sürgeti.

Miközben Európa az ukrajnai menekülthullám következményeivel küzdött, Latin-Amerika már évekkel korábban átélte saját „Ukrajnáját”: a venezuelai összeomlás nyomán milliók hagyták el hazájukat. Brazília északi határán néhány év alatt egy nagyobb városnyi ember jelent meg, ami az egészségügyi rendszer összeomlásával, társadalmi feszültségekkel és példátlan humanitárius kihívásokkal fenyegetett. Interjú Gustavo da Frota Simões-szel, a Migrációkutató Intézet vendégével.

A háború kezdete óta az élelmiszerárak megduplázódtak Iránban. Eső alig esik, a Hormuzi-szoros iráni blokádja, illetve az iráni kikötők amerikai blokádja pedig végképp megnehezíti az élelmiszerimportot az ország számára. Mindez azért is fontos, mert a fel-fellángoló harci cselekmények ellenére a konfliktus holtpontra jutott, és akár az élelmiszerellátástól is függhet, hogy mikor lesznek valódi tárgyalások.

Az új visszatérési irányelv legvitatottabb eleme az úgynevezett kitoloncolási központok létrehozásának lehetősége. Az intézkedések célja, hogy hatékonyabbá tegyék a tartózkodásra nem jogosult személyek visszairányítását származási vagy tranzitországaikba. A tervek szerint az uniós tagállamok nemcsak saját területükön, hanem harmadik országokban is létesíthetnek ilyen célú visszatérési központokat – ez az elképzelés váltotta ki a legtöbb vitát.

Döntött az Európai Parlament, elindulhat a migrációs paktummal párhuzamosan a kiutasítások rendszere harmadik országokba, ugyanakkor attól még mert a bilaterális megállapodások engedélyt kaptak, semmi sem garantálja, hogy a tagállamok el is tudják távolítani a kiutasításra váró személyeket.

Zajlanak a tárgyalások, de látszik, hogy ezeknek a tétje egyre inkább praktikus és gazdasági mederbe kerül. Az USA azzal kezdte a háborút, hogy Iránt leszerelik, nem lesz atomfegyvere. Úgy tűnik, most praktikus szempontból fontosabb, hogy a Hormúzi szoroson újrainduljon a hajóforgalom, és a világgazdaság fellélegezhessen.

Vendégmunkásokat küldene Afganisztán Oroszországba. Moszkva ezzel enyhíthetné az országos munkaerőhiányt, ráadásul viszonylag olcsó munkaerőhöz jutna, míg Kabul csökkenthetné a magas munkanélküliséget, és növelhetné a külföldi hazautalásokból származó bevételeket. Miközben a tálib vezetés ezt munkaerőexportként és gazdasági lehetőségként értelmezi, Nyugaton sokan attól tartanak, hogy az afgán munkavállalók közvetetten hozzájárulhatnak az orosz hadigazdasági rendszer fenntartásához is.

Miért vallanak kudarcot a nyugati politikai elitek, amikor az iráni teokratikus rendszer összeomlását vagy egy sikeres lakossági lázadást vizionálnak? Feltárjuk az iráni stabilitás valódi okait: a több ezer éves perzsa birodalmi tudat, a síita iszlám és az európai típusú modernizáció olyan különleges modellt alkot, amelyet a külső nyomás és a szankciók nem megroppantanak, hanem összekovácsolnak.

Egyiptom – mely az egyik legfontosabb migrációs tranzitország – úgy látja, hogy a 2024-es stratégiai partnerség keretében folyósított összeg nem elegendő az országban élő több mint 10 millió menekült ellátására, ami évente több mint 8,5 milliárd euróba kerül. A migránsok jelenléte súlyosan leterheli az ellátórendszert, és feszültségeket szül a helyi lakossággal.