Megjelenések

Junior kutatónk, Párducz Árpád az M1 Híradójában beszélt a déli határt érintő erődöső migrációs nyomásról.

A legtöbb migráns olyan embercsempész-hálózatokon keresztül jutott el a spanyol exklávéhoz, amelyek sűrűn átszövik az észak-afrikai térséget és egy olyan illuzórikus képet festenek az európai jólétről, amiért ezek az emberek nemcsak hatalmas összegekkel, de akár az életükkel is fizetnek. Megjelent kutatónk, Tóth Klaudia írása a Mandineren.

Szerbiában egyre agresszívabb módszereket alkalmaznak az embercsempészek – mondta kutatónk, Tárik Meszár az InfoRádióban.

A svédországi és dániai Korán-égetések felpaprikázhatják a szélsőségeseket, de súlyos diplomáciai következmények kevésbé valószínűek – mondta vezető kutatónk, Sayfo Omar az InfoRádióban.

Párducz Árpád a Migrációkutató Intézet junior kutatója az M1 műsorában elmondta, továbbra is a nyugat-balkáni útvonal az egyik legfrekventáltabb migrációs útvonal, ám a 2015-óta életbe lépett határvédelmi intézkedések következtében jelentősen megnőtt az embercsempész csoportok jelentőssége. A különböző bűnszervezetek között kialakuló konfliktusok pedig gyakran kaotikus állapotokat idéznek elő.

Kutatónk, Tóth Klaudia az Európai Unió és Tunézia között megkötött megállapodás migrációs vonatkozásairól beszélt az InfoRádióban.

Tárik Meszár az M1 Unió27 című műsorának július 20-i adásában elmondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is eljuttatják a biztonsági támogatást és fegyverzetet Volodimir Zelenszkij elnökhöz és haderejéhez, ami szerintük ahhoz szükséges, hogy Ukrajna be tudja fejezni a háborút Oroszországgal. Kutatónk szerint ez a hozzáállás korántsem a békét irányozza elő.

Tárik Meszár az M1 Este című műsorának július 19-i adásában elmondta, hogy gyakran tapasztalhatók erőszakos összecsapások az embercsempész-bandák között. Hozzátette, hogy a bűnszervezetek közötti dominanciaharc és a kulturális különbségek sokszor kaotikus állapotokat idéznek elő. Kutatónk kitért arra is, hogy a bűnözői csoportok közötti konfliktusok jelentősen rontják a közelben lakók életminőségét.

Tárik Meszáraz InfoRádió július 19-i adásában elmondta, hogy Szerbiában az elmúlt időszakban elszaporodott az embercsempészekhez köthető erőszakos cselekmények száma. Hozzátette, hogy az embercsempészek egyre agresszívabb módszereket alkalmaznak és a fegyverhasználattól sem riadnak vissza. Kifejtette, hogy a helyzet mindaddig fenn fog állni, amíg a szerb hatóságok fel nem számolják az erdők mélyén lévő kompániákat.

Nem lehet azt mondani, hogy kizárólag társadalmi, etnikai, generációs, vallási vagy gazdasági problémáról van szó, hanem ezek mindegyike szerepet játszik az események alakulásában – nyilatkozta vezető kutatónk, Sayfo Omar a 24.hu-nak.

Tóth Klaudia az M1 Ma Este c. műsorában elmondta, Tunézia a megállapodás értelmében nagy mértékű európai uniós támogatást fog kapni.

Kutatónk, Tóth Klaudia a franciaországi zavargásokról beszélt a Kossuth Rádióban. Elmondta,  franciák többsége a migrációs politika kudarcának tulajdonítja az egy hétig tartó zavargásokat és erőszakhullámot és szigorúbb migrációs politikát vár.

Menekültügyi, migrációs kérdéseken különböztek össze a holland kormánykoalíció pártjai – mondta el vezető elemzőnk, Vargha Márk a Hit Rádió műsorában.

Kutatónk, Tóth Klaudia a Ludovika Magazinnak adott interjújában elmondta, Afrika valóban a lehetőségek kontinense, a jövő kontinense. Olyan természeti erőforrásokkal, ásványkincsekkel, energiahordozókkal rendelkezik, amelyek alapján Nigéria például a világ egyik leggazdagabb országa lehetne.

Friss közvélemény-kutatások szerint a franciák többsége a migrációs politika kudarcának tulajdonítja az egy hétig tartó zavargásokat és erőszakhullámot. Tízből hat francia támogatja a migrációs törvények szigorítását, ám ez a szám a jobboldali szavazók körében még magasabb -mondta kutatónk, Tóth Klaudia a Kossuth Rádióban.

A francia külvárosok fiataljai körében egy hibrid identitás alakult ki, amely karakteresen különbözik a többségi társadalométól – mondta vezető kutatónk, Sayfo Omar.

Kutatónk, Tóth Klaudia az M1 Ma Este c.műsorában elmondta, hogy már a 2015-ös migrációs válság óta a frontországok is hangsúlyozzák, hogy a migrációt a kibocsátó országokban kell megoldani.

Vezető elemzőnk az M1 Ma Reggel c. műsorában arról beszélt, hogy lemondott a teljes holland kormány, miután a koalícióc pártoknak sikerült megegyezniük a migránsok kezeléséről.

A Lordok Háza tárgyalt az új brit migrációs törvényről és ebben van egy hatástanulmány, amely számba veszi az irreguláris migrációval szembeni fellépés különböző megoldásait, mégpedig az elmúlt évekből. Mi a legfőbb tanúság? Erről beszélt vezető elemzőnk, Vargha Márk a Kossuth Rádióban.

A francia külvárosok fiataljai körében egy hibrid identitás alakult ki, amely karakteresen különbözik a többségi társadalométól – mondta el Sayfo Omar a Kossuth Rádióban.

A túlnépesedés jelentős kihívást jelent Egyiptomban, mivel fennáll annak a veszélye, hogy 2050-re a lakosságszám megközelíti a 165 millió főt, ami további akadályokat fog jelenteni az amúgy is korlátozott erőforrások, a társadalmi stabilitás és a gazdaság számára egyaránt. Megjelent kutatónk, Tárik Meszár írása

Elsüllyedt egy migránshajó a spanyol partoknál. Marokkó felől állandó a migrációs-fenyegetés, a sokszor osgtromszerű állapotokról a helyszínen tájékozódott Intézetünk munkatársa, Tárik Meszár, aki ezúttal a HírTV Napi aktuális c. műsorának vendége volt.

A francia kormányok folyamatosan próbálnak javítani a külvárosi állapotokon, de a generációról generációra újratermelődő integrációs problémák meghaladják az erejüket – mondta el vezető kutatónk, Sayfo Omar az InfoRádióban.

A franciaországi zavargások aligha elegendőek arra, hogy változást hozzanak a brüsszeli bevándorláspolitikában – mondta el vezető kutatónk, Sayfo Omar.