Megjelenések

Ausztria új migrációs megállapodást kötött Üzbegisztánnal, hogy felgyorsítsa az illegálisan az országban tartózkodó külföldiek, elsősorban afgán állampolgárok kitoloncolását. Az egyezmény értelmében a közép-ázsiai ország tranzitországként segítheti a deportálásokat, miközben cserébe technikai támogatást és kedvezőbb vízumfeltételeket kap. A megállapodás az osztrák kormány szigorúbb migrációs politikájának része, ugyanakkor az Európai Unió új menekültügyi stratégiájába is illeszkedhet.

Glant Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatóprofesszorával az Egyesült Államok belpolitikai helyzetét, a párpolitikai törésvonalakat és a közelgő félidős választások tétjét elemeztük. Vajon beszélhetünk-e még klasszikus értelemben vett Republikánus Pártról, vagy Donald Trump teljesen a saját képére formálta és megszállta a szervezetet?

Németország teljes lakossága több mint 82 millió, és nekik nagyjából negyedét, 25-26 százaléknyi közösségét teszik ki azok, akik valamilyen bevándorló háttérrel rendelkeznek. Ebbe tartoznak az első generációs bevándorlók, akik 1950 óta saját maguk érkeztek Németországba, valamint a második generációs bevándorlók, akiknek szülei érkeztek Németországba 1950 óta, de maguk már Németországban születtek.

“Wir schaffen das” (Zvládneme to) je slávny výrok bývalej nemeckej kancelárky Merkelovej, ktorým reagovala na veľký nárast utečencov v r. 2015. Ako sa Európe darí zvládať migráciu? Prednáška experta z blízkeho východu sa zamerá na najväčšie problémy z hľadiska integrácie utečencov na Západe a navrhne riešenia, ako by sa z nich stredná Európa mala poučiť.

Németország szintet lép az ukrajnai fegyvergyártásban, miközben a brit kormány a politikai túlélésért küzd a migrációs válság árnyékában. De vajon valóban „terrorista inkubátorrá” vált az európai kontinens, ahogy azt az amerikai hírszerzés sejteti?

Az Európai Unió tárgyalásokat folytatna a tálibokkal arról, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió területén jogellenesen tartózkodó afgánok hazaszállítása Afganisztánba. A kitoloncolás kb 60 ezer embert érint. A tárgyalásokon a gyakorlati megvalósítás részleteiről esne szó, mint hogy hogyan azonosítsák az érintetteket, illetve hogyan állítsák majd ki nekik az útiokmányokat.

Az ukrajnai háború elhúzódásával Oroszország nemcsak a fronton, hanem a munkaerőpiacon is egyre agresszívebben keresi az utánpótlást. Az afrikai fiataloknak kínált állások egy része nem a meghirdetett munkahelyre, hanem a hadigazdaságba vagy egyenesen a frontra vezet – miközben a toborzás a közösségi médiától a félhivatalos ügynökségekig több csatornán is fut.

Elemezzük a lengyel belpolitikai földrengést. Megvizsgáljuk, miért nyílt tízszázalékosra az olló a kormányzó Polgári Koalíció és a Jog és Igazságosság (PiS) között, miközben a konzervatív tábort belső hatalmi harcok feszítik szét. Szóba kerül a drasztikusan átalakuló társadalom, a kétmillió külföldi munkavállaló megjelenése, valamint a belorusz határon zajló hibrid háború elleni sikeres védekezés módszertana.

Mintegy 800 ezer család vált belső menekültté Iránban a háború következtében. A kivándorlás egyelőre mérsékelt, a legtöbben Pakisztán, Örményország és Azerbajdzsán felé veszik az irányt. Ugyanakkor az iráni háború gazdasági következményei miatt középtávon reális a migráció növekedése.

A Migrációkutató Intézet igazgatója elmondta, hogy rendkívül bonyolult a helyzet Maliban, és még ha az etnikai alapon megosztott felkelőknek sikerül is az államcsínnyel hatalomra jutott katonai kormányzat megbuktatása és elűzése, akkor sem várható nyugalom a térségben, és tovább nőhet a menekültek száma.

Az iráni külügyminiszter zsákutcának nevezte az amerikai Szabadság projektet. A téma kapcsán Sayfo Omar mesélt a Mokkában.

Tuareg felkelőszervezetek a helyi dzsihádista csoportokkal közösen Mali egész területén koordinált támadásokat hajtottak végre a kormányerők és orosz szövetségeseik ellen. A szélsőségesek töretlen előretörése az ország összeomlásával fenyeget. A mali válság komoly humanitárius krízist okoz: a 2026 februárját magába foglaló 12 hónap alatt a mali menekültügyi kérelmek száma 18%-kal nőtt az EU-ban.

2025 eleje óta az amerikai kormány csaknem 50 országgal tárgyalt az Egyesült Államokból kitoloncolt migránsok átvételéről, megállapodást pedig erről végül tucatnyival kötött. A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint ugyan alacsony a harmadik országba deportáltak száma, de az intézkedésnek komoly visszatartó ereje lehet.

A krétai migrációs krízis geopolitikai hátterét és az Európára leselkedő újabb veszélyeket elemezzük. Lerántjuk a leplet arról, hogyan működik együtt a kelet-líbiai vezetés és az orosz zsoldosokhoz köthető Afrika-hadtest az embercsempészekkel, szándékosan destabilizálva Görögországot. Kiderül, miért válhat Kréta a következő drámai belépési ponttá, és hogyan fenyegeti a 11 millió fős szudáni menekültválság a balkáni útvonalat.

Szemben más sorstársaival, Krétát eddig elkerülték a menedékkérőkkel túlzsúfolt csónakok. Európa ötödik legnagyobb területű, mintegy 620 ezer lakosú szigete ugyanis földrajzilag messze esett a fő kelet-mediterrán útvonalaktól, hiszen mintegy 300 kilométerre délkeletre fekszik az anatóliai partoktól. A migrációs mozgások kapcsán azonban csak a növekvő igény állandó, és pillanatokon belül kialakulhatnak új útvonalak.

2023-ban még csak 798 fő érkezett Líbia felől Kréta szigetére, 2025-ben már 20 ezer fölé emelkedett számuk. 200 kilométer választja el Kréta szigetét Kelet-Líbiától. Ennek következtében folyamatosan látható beáramlás az egyébként oroszbarát erők által uralt területről. Az embercsempészek főként kis gumicsónakokban indítják útnak a migránsokat, ezek a „lélekvesztők” sokszor elsüllyednek az úton Kréta felé.

Afgánok ezreit küldik vissza hazájukba az iráni és a pakisztáni hatóságok, miközben a nemzetközi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a tálibok keményen lépnek fel a hazatérőkkel szemben. Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban azt mondta, már több uniós tagállam is tömeges kitoloncolást sürget, amit felgyorsíthat a júniusban hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktum.

Zöld utat kaphat az az elképzelés, amely szerint Olaszország a migrációkezelésének egy részét Albániába szervezné ki. Az Európai Unió Bírósá­gának főtanácsnoka szerint ugyanis az európai jog elvben nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy területükön kívül visszaküldési és fogvatartási központokat hozzanak létre.

A felszínen április végén Krétán már minden a közelgő nyári szezonról szól: nyitnak a tavernák, feldíszített kis kápolnák az utak mentén, felújítási munkálatok a főbb csomópontokon, nyüzsgő egyetemi kampusz, munkába siető helyiek. Csakhogy a sziget déli peremén egy másik forgalom is sűrűsödik: Kelet-Líbiából csónakok érkeznek Gavdosz és Kréta felé.

Történelmi pillanatnak tűnik, de még messze a béke: Izrael és Libanon évtizedek óta először tárgyal közvetlenül egymással, miközben a háttérben továbbra is a Hezbollah, az iráni befolyás és a dél-libanoni katonai patthelyzet szabja meg a mozgásteret. A Hezbollah meggyengült, de továbbra is jelentős fegyveres erővel, társadalmi beágyazottsággal rendelkezik, ami mellett szemét Teheránra veti.

Az Ultrahang legfrissebb adásában Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője volt a vendégünk, akivel az USA-Izrael-Irán háború következményeiről beszélgettünk. Hogyan alakult át az iráni teokrácia gyakorlatilag egy katonai diktatúrává Khamenei ajatolláh likvidálása után? Mi történik a Hormuzi-szorosnál? Mi lehet Donald Trump válaszlépése? Hogyan jön a képbe Kína és Pakisztán?

A magyar–kazah kapcsolatok ma már többdimenziós partnerségek: nemcsak politikai párbeszédről van szó, hanem együttműködésről az energetika, az oktatás és a kultúra területén – nyilatkozta Aidar Kurmasev, a kazah KazISS szakértője. A két ország április 2-án ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok felvételének 34. évfordulóját.

Gyorsan eszkalálódhat a konfliktus: az amerikai hadsereg fontolgatja, hogy csapást mér iráni célpontokra a Hormuzi-szoros, az Ománi-öböl és a Perzsa-öböl déli részén. Washington a világ bármely pontján nyomon követi és megállíthatja az Iránhoz köthető hajókat. Közben Pakisztán megkezdte a csapattelepítést Szaúd-Arábia katonai bázisaira.

Van pár pozitív kezdeményezés az Európai Unió és a Bizottság részéről. Ilyen a biztonságos harmadik országok listája, ahonnan nem fogadnak be az európai országok menekülteket, és a frissen elfogadott visszatérési központok rendszere. Ez tenné lehetővé, hogy EU-s megállapodások alapján legyenek olyan központok az Unió területén kívüli harmadik országokban, ahova vissza lehetne küldeni a kiutasított embereket.