Megjelenések

Veszélyben Európa jövője? Hogyan kényszeríti Brüsszel Magyarországot kötelező szálláshelyek felhúzására? Mi a valóság a nyugati paneldzsungelek mögött, és hogyan radikalizálódik a tradíciók nélküli új generáció a közösségi médiában? Exkluzív, kendőzetlen elemzés a déli és keleti menekülthullámok megfékezhetetlen társadalmi hatásairól. A globális összeomlás elől nincs menekvés.

Életbe lép az Európai Unió új migrációs paktuma. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a Hit Rádió stúdiójában beszél a kötelező érvényű brüsszeli terv részleteiről. Vajon elveszíti Magyarország az összes uniós forrást a kemény ellenállás miatt, vagy kénytelen lesz évente több tízezer migránst befogadni a déli határon építendő gigatáborba?

Június 12-től lép életbe az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma, ami egységes, kötelező rendszert hoz létre a menedékkérők tagállamok közti elosztására. Az ATV Start vendége Marsai Viktor igazgató, Migrációkutató Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

Az, hogy a felek lőni kezdenek, nem jelenti azt, hogy véget ért a tűzszünet. A régióban a tűzszünet „inkább egy diplomáciai, politikai keret, ami lehetőséget kínál arra, hogy a felek fenn tudják tartani a párbeszédet.” A szakértőt az iráni háború első száz napjáról, a jelenlegi helyzetről és a lehetséges lezárásokról kérdeztük.

2026. június 12-én életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma, amely igazságosabb teherviselést és szolidaritást kíván teremteni a tagállamok között. Azonban másfél hónappal ezelőtt az Európai Bizottság szinte kivétel nélkül minden tagállam számára egy sor hiányt fogalmazott meg. Hogyan néz ki az új uniós rendszer, és mit jelent mindez a tagállamok számára?

Szóba került a magányos elkövetők internetes radikalizációja, a TikTok-algoritmusok és a mesterséges intelligencia romboló hatása a fiatalság körében, az Al-Kaida és az Iszlám Állam strukturális átalakulása, valamint a bevándorló hátterű közösségek elszigetelődése, a mentális traumák kezelhetetlensége és az Európát fenyegető átfogó társadalmi krízis is.

Sayfo Omar szerint Irán ugyan régóta képes alkalmazkodni a szankciókhoz, de a háború és a blokád súlyos inflációt és társadalmi feszültséget okozott az országban. A háttérben egy informális tűzszünet továbbra is érvényben van, ám a béke feltételeként Washington az atomprogramot helyezné előtérbe, míg Irán gazdasági kérdéseket és a szankciók enyhítését sürgeti.

Miközben Európa az ukrajnai menekülthullám következményeivel küzdött, Latin-Amerika már évekkel korábban átélte saját „Ukrajnáját”: a venezuelai összeomlás nyomán milliók hagyták el hazájukat. Brazília északi határán néhány év alatt egy nagyobb városnyi ember jelent meg, ami az egészségügyi rendszer összeomlásával, társadalmi feszültségekkel és példátlan humanitárius kihívásokkal fenyegetett. Interjú Gustavo da Frota Simões-szel, a Migrációkutató Intézet vendégével.

A háború kezdete óta az élelmiszerárak megduplázódtak Iránban. Eső alig esik, a Hormuzi-szoros iráni blokádja, illetve az iráni kikötők amerikai blokádja pedig végképp megnehezíti az élelmiszerimportot az ország számára. Mindez azért is fontos, mert a fel-fellángoló harci cselekmények ellenére a konfliktus holtpontra jutott, és akár az élelmiszerellátástól is függhet, hogy mikor lesznek valódi tárgyalások.

Az új visszatérési irányelv legvitatottabb eleme az úgynevezett kitoloncolási központok létrehozásának lehetősége. Az intézkedések célja, hogy hatékonyabbá tegyék a tartózkodásra nem jogosult személyek visszairányítását származási vagy tranzitországaikba. A tervek szerint az uniós tagállamok nemcsak saját területükön, hanem harmadik országokban is létesíthetnek ilyen célú visszatérési központokat – ez az elképzelés váltotta ki a legtöbb vitát.

Döntött az Európai Parlament, elindulhat a migrációs paktummal párhuzamosan a kiutasítások rendszere harmadik országokba, ugyanakkor attól még mert a bilaterális megállapodások engedélyt kaptak, semmi sem garantálja, hogy a tagállamok el is tudják távolítani a kiutasításra váró személyeket.

Zajlanak a tárgyalások, de látszik, hogy ezeknek a tétje egyre inkább praktikus és gazdasági mederbe kerül. Az USA azzal kezdte a háborút, hogy Iránt leszerelik, nem lesz atomfegyvere. Úgy tűnik, most praktikus szempontból fontosabb, hogy a Hormúzi szoroson újrainduljon a hajóforgalom, és a világgazdaság fellélegezhessen.

Vendégmunkásokat küldene Afganisztán Oroszországba. Moszkva ezzel enyhíthetné az országos munkaerőhiányt, ráadásul viszonylag olcsó munkaerőhöz jutna, míg Kabul csökkenthetné a magas munkanélküliséget, és növelhetné a külföldi hazautalásokból származó bevételeket. Miközben a tálib vezetés ezt munkaerőexportként és gazdasági lehetőségként értelmezi, Nyugaton sokan attól tartanak, hogy az afgán munkavállalók közvetetten hozzájárulhatnak az orosz hadigazdasági rendszer fenntartásához is.

Miért vallanak kudarcot a nyugati politikai elitek, amikor az iráni teokratikus rendszer összeomlását vagy egy sikeres lakossági lázadást vizionálnak? Feltárjuk az iráni stabilitás valódi okait: a több ezer éves perzsa birodalmi tudat, a síita iszlám és az európai típusú modernizáció olyan különleges modellt alkot, amelyet a külső nyomás és a szankciók nem megroppantanak, hanem összekovácsolnak.

Egyiptom – mely az egyik legfontosabb migrációs tranzitország – úgy látja, hogy a 2024-es stratégiai partnerség keretében folyósított összeg nem elegendő az országban élő több mint 10 millió menekült ellátására, ami évente több mint 8,5 milliárd euróba kerül. A migránsok jelenléte súlyosan leterheli az ellátórendszert, és feszültségeket szül a helyi lakossággal.

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése.

Kritikus szakaszba léptek az Iránnal folytatott tárgyalások. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda figyelmeztetett: Amerika készüljön fel a 200 dolláros olajárra. Washington és Teherán közel áll egy megállapodáshoz, amely magában foglalná a Hormuzi-szoros újranyitását, az iráni olajeladásokra vonatkozó szankciók elengedését és az Iszlám Köztársaság dúsított uránkészleteinek átadását. Irán 12 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonának felszabadítását is követeli.

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor beszélt az InfoRádióban.

Az Ultrahang legfrissebb adásában a Közel-Keleten lángra kapó újabb geopolitikai gócpontot és az Öböl-menti államok drámai helyzetét elemezzük. Vajon végleg szertefoszlik a Dubaj, Doha és Abu-Dzabi által képviselt steril luxus és abszolút biztonság illúziója? Utánajárunk, hogyan boríthatja lángba az egész globális gazdaságot az iráni konfliktus, és miért bizonyulhat végzetes hibának a Hormuzi-szoros szelektív lezárása.

Miközben a világ figyelmét továbbra is az iráni háború és az általa generált energiaválság köti le, a száheli ország, Mali karnyújtásnyira került attól, hogy Szíria és Afganisztán után itt is dzsihádista hátterű csoportok vegyék át az irányítást. Az, hogy az állam az összeomlás szélére került, jórészt saját elitjének szűklátókörűségén és önzésén múlott.

Már hosszabb idő telt el az ideiglenes tűsszünet megkötése óta, mint amilyen hosszú volt az iráni háború. Egyelőre azonban nincs jele annak, hogy véget érhet a patthelyzet, amit a Hormuzi-szoros blokádja hozott létre. A rezsim nem inogott meg, és a lefejezése után egyszerűen új fejeket növesztett. Irán vezetéséről és a rezsim helyzetéről Sayfo Omart kérdeztük.

Hamarosan életbe lép a migrációs paktum, de készen állnak a tagországok? A migrációs és menekültügyi paktum 2026. június 12-én lép hatályba. Az Európai Bizottság értékelése szerint a jogszabályi és intézményi kereteket többnyire már lefektették, azonban a határvédelem, az adatkezelés és az ellenőrzés tekintetében még korán sincs véglegesítve a rendszer.

Az elmúlt évek szigorú migrációs politikájának megőrzését ígéri a Tisza-kormány. De mit szól ehhez az Európai Unió, amely éppen emiatt rótt ki súlyos pénzbüntetést Magyarországra? És mire számíthatnak a külföldi munkavállalók? A legfőbb dilemma most az, hogy a politikai ígéret miként váltható valóra az uniós jog, a gazdasági kényszerek és a belpolitikai elvárások szorításában.