Megjelenések

Igazgatónk, Marsai Viktor az M1 Világ c. műsorában osztotta meg szakértői gondolatait a nigeri puccsról.

Brüsszel nem mondott le a migránskvóta tervéről és arról sem, hogy pénzbüntetéssel sújtsa azon országokat, melyek nem hajlandók befogadni a szétosztott illegális migránsokat. A témában junior kutatónk, Párducz Árpád nyilatkozott.

Kutatónk, Tóth Klaudia a Kossuth Rádió 180 perc c. műsorában a nigeri konfliktus következményeiről beszélt. Elmondta, hogy Niger a Száhel-övezet egyik legfontosabb országa, így a kialakult helyzet a teljes régió destabilizálódásához vezethet.

Kutatónk, Tóth Klaudia a Kossuth Rádió Déli Krónika c. músorában a nigeri konfliktus békés rendezésének lehetőségéről beszélt.

Kutatónk, Tóth Klaudia a Kossuth Rádió Ütköző c. műsorának vendége volt. Az adásban Horváth József biztonságpolitikai szakértőval az európai migrációs helyzetről osztották meg gondolataikat.

Igazgatónk, Marsai Viktor az InfoRádiónak adott nyilatkozatában elmondta, akár külső katonai beavatkozáshoz is vezethet a nyugat-afrikai Nigerben pár hete történt katonai puccs, miközben néhány szomszédos ország támogatja a hatalomátvételt.

Gönczi Róbert a Hír TV vendégeként a Szaúd-Arábiában megtartott béketárgyalást értékelte.

„Aki nem ment hozzá önként egy harcoshoz, azt megölték vagy megverték – női sorsok az afrikai dzsihádisták táboraiban” címmel jelent meg kutatónk, Tóth Klaudia írása a 24.hu oldalán.

Kutatónk, Tárik Meszár az M1 Ma Este c. műsorában a balti államok megváltozott bevándorláspolitikájáról beszélt.

Kutatónk, Tóth Klaudia a HírTV-nek adott interjújában elmondta, a Száhel-övezet destabilizálódása közvetlenül hat az esetleges migrációs hullámok kialakulására.

Kutatónk, Tóth Klaudia a katonai puccsot követően kialakult nigeri helyzet várható migrációs következményeiről beszélt a Kossuth Rádió Déli Krónika c. műsorában.

Igazgatónk, Marsai Viktor a KlubRádiónak adott interjút a nigeri puccsról. Elmondta, Nigerben az elmúlt években pozitív politikai folyamatok mentek végbe, ennek vetett véget a katonai junta hatalomátvétele.

Az iraki kormány megszakította diplomáciai kapcsolatait Svédországgal a Korán megszentségtelenítése miatti tiltakozásként. Vajon meddig terjed a szabad véleménynyilvánítás, és egy-egy cselekmény mikortól számít provokációnak? Többek között erről ír kutatónk, Tárik Meszár a nemrég megjelent cikkében.

Kutatónk, Tóth Klaudia az InfoRádiónak adott nyilatkozatában elmondta, Szenegál nagyon fontos kibocsátó- és tranzitország a Nyugat-mediterrán migrációs útvonalak vonatkozásában, és azt lehet látni, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban több tucat holttesthet sodort a partra az óceán Szenegálnál.

Marsai Viktor a Nigerben zajló puccskísérletről és annak várható következményeiről nyilatkozott az InfoRádiónak.

Kutatónk, Tóth Klaudia az M1 Ma Reggel c. műsorában az európai migrációs helyzetről és a migránskvóták elfogadásának felgyorsítását célzó javaslat blokkolásáról beszélt.

Vargha Márk vezető elemzőnket az esztergomi MCC Feszten kérdezte az M1 a római migrációs csúcs eredményeivel kapcsolatban. Munkatársunk elmondta, hogy konkrét eredmények csak hónapok múlva várhatók, a Római Folyamat elindítása pedig nemcsak Olaszországnak fontos, hanem egész Európának, bár Spanyol- és Franciaország képviselői egyelőre távol maradtak a kezdeményezéstől.

Vargha Márk vezető elemzőnk a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy Olaszország továbbra is elkötelezett az irreguláris migráció megfékezésében, azonban a tengeri határon nagyon nehezen védhetők. Korábban Matteo Salvini kísérelte meg az NGO-hajók megregulázásával enyhíteni a migrációs nyomást, azonban a magas érkezésszámok mögött az egyénileg, csónakokon érkezők tömege áll.

Vargha Márk vezető elemzőnk a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, hogy nem meglepő, hogy Olaszország megszavazta a szétosztási kvótát, hiszen a déli államnak mindig is fontos célja volt a migrációs nyomás bármilyen módszerrel való csökkentése, márpedig a kvóta is egy ezen módszerek közül.

A Magyarországot elsősorban érintő nyugat-balkáni útvonalon egyre nagyobb a szíriaiaknak, illetve az afgánoknak a száma. Látni kell ugyanakkor, hogy ezek az emberek most már nem háború elől menekülnek, hiszen Szíriában 2020-ban gyakorlatilag fegyverszünet kezdődött, elhallgattak a fegyverek, a gazdaság viszont összeomlóban van. Sayfo Omar az M1 Unió27 c. műsorának vendége volt.

Vezető kutatónk, Sayfo Omar a franciaországi zavargások kiváltó okairól a Katolikus Rádiónak nyilatkozott. Elmondta, félrevezető általánosságban beszélni Nyugat-Európáról és a bevándorlásról illetve Nyugat-Európáról és az iszlámról, mivel a problémakörnek ezer arca van.

Évtizedes feszültségek teszik próbára a francia társadalmat, kialakult egy hibrid ellenkultúra: és a másod- és harmadgenerációs bevándorlók már nem érzik úgy, hogy Franciaország elfogadható jövőt kínál számukra. A témában vezető kutatónk, Sayfo Omar nyilatkozott.

Az emberiség létszáma 2100 körül tetőzhet, 10-11 milliárd főnél. Azt követően pedig ismét csökkenésnek indul a népesség, így nem kell attól tartanunk, hogy pár évtized múlva akár 100-200 milliárd embernek kell osztoznia a bolygó által nyújtott erőforrásokon. A növekedés 97 százalékáért egyébként a fejlődő országok felelősek. Ez azt jelenti, hogy míg a legtöbb fejlett országban […]

Európa nincs felkészülve egy újabb migrációs hullámra – mondta munkatársunk, Párducz Árpád.