Megjelenések

IOM adatok szerint több mint 130 000 ember lépte át a határt, és több mint 1 millióan menekültek el a régióból a térségben eszkalálódó konfliktus miatt. Ez jelzi, hogy a háború nem csupán helyi mozgásokat generál, hanem már határokon átívelő migrációs nyomást is eredményez. A témáról Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a Napindítóban.

Újabb migrációs hullám fenyeget. Magyarország kitart döntése mellett, Brüsszelben nem szólhatnak bele abba, hogy ki lakhat Magyarországon, és nem telepíthetnek be erőszakkal illegális migránsokat. 2015-ben Magyarország a déli határkerítés felállításával megakadályozta, hogy ellenőrizetlenül lépjenek be a nem csupán háborús övezetből érkező emberek az országba. A magyar kormány döntése mögött statisztikák és biztonságpolitikai megfontolások álltak.

A Pentagon hetekig tartó szárazföldi hadműveletet készít elő Iránban, a térségébe érkezett az amerikai haderő USS Tripoli hadihajója 3500 tengerészgyalogossal a fedélzetén. Közben Pakisztánban kerülhet sor az Egyesült Államok és Irán közti béketárgyalásokra, jelentette be az ország külügyminisztere, miután egyeztetett Törökország, Szaúd-Arábia és Egyiptom külügyminisztereivel.

A Migrációkutató Intézet legfrissebb adásában a globális olajpiac és az iráni konfliktus drámai összefüggéseit tárjuk fel. Kovács Erikkel, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával járjuk körbe, miért vált a Hormuzi-szoros a világ legveszélyesebb geopolitikai fojtópontjává, és hogyan rántja magával Irán válaszlépése az egész világgazdaságot.

Az EU egyre több megállapodást köt, amiért cserébe az afrikai országok visszafogadják a kiutasított állampolgáraikat. A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont-elemzése szerint a kibocsátó országok támogatásért, beruházásokért és fejlesztési programokért cserébe vállalják határvédelmük megerősítését, az embercsempészet elleni fellépést, valamint saját állampolgáraik – és esetenként területükön áthaladó egyéb migránsok – visszafogadását.

Az Egyesült Államok egy 15 pontos feltételrendszert vázolt fel Iránnak a háború lezárására, a feltételek lényegében lefedik az USA és Izrael összes háborús célját, ám Izrael mégis kritizálja. Izrael miért nem ért egyet a béke feltételeivel, és egyáltalán kivel tud a két ország Iránban a béke feltételeiről egyeztetni?

Most analyses about the Somali community in the U.S. present the current situation as a homogenous group facing deportation by immigration enforcement. In fact, Somalis are far from united: the diasporas are divided along the clan system that in many cases serves as a solid base for political manipulation and inciting hatred between Somali groups.

A brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NCA) szerint 2025 júliusában vettek őrizetbe két ukrán állampolgárt, miután jachtjukat feltartóztatták. A fedélzeten a kétfős személyzet mellett öt migráns − négy albán férfi és egy vietnámi nő − tartózkodott, akiket irregulárisan próbáltak az országba juttatni. A hatóságok szerint a csempészek egyfajta „VIP-kompszolgáltatást” nyújtottak, amiért szabadságvesztésre ítélték őket.

Donald Trump amerikai elnök szombaton azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti Irán erőműveit, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg a Hormuzi-szorost. Az iráni rezsim számára most a saját pozíciójának belföldi megerősítése a legfontosabb. Összességében a szoros megnyitása egy megállapodás nélkül lehetetlen.

Bár az olajárak emelkedése rövid távon kedvező lehet Kazahsztánnak, a hosszabb távú kilátásokat már jóval óvatosabban látják, elsősorban a gazdasági bizonytalanság és a kereskedelmi útvonalak sérülékenysége miatt.

Trump elnök a 2024. november 6-i választás éjszakáján tartott győzelmi beszédében azt mondta: „Nem fogok háborút indítani. Be fogom fejezni a háborúkat.” Nem meglepő hát, hogy az Irán ellen indított katonai beavatkozás mély törésvonalakat nyitott meg a megválasztását lehetővé tévő MAGA- (Make America Great Again, Tegyük újra naggyá Amerikát) -koalíción belül.

Közel-Keleten egy új háború zajlik, amely nemcsak Izrael és Irán között formálhatja át az erőviszonyokat, hanem a globális gazdaságot és a nagyhatalmi politikát is. Mai vendégem Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, akivel azt vizsgáljuk meg, mennyire volt elkerülhetetlen ez a konfliktus, és milyen geopolitikai, katonai és társadalmi következményekkel járhat.

Az MCC Migrációkutató Intézet igazgatója tartott előadást a Paksi közéleti estek rendezvénysorozat keretében március 18-án. Az előadás Afrikára, mint egyre jelentősebb kibocsátó régióra fókuszált, és szó esett az integráció kihívásairól, valamint a határvédelem fontosságáról is. Hamar lehet olyan döntéseket hozni, amelyek alapvetően mágnesként hatnak a migrációra, nyilatkozta az előadó a Finnországba telepített szomáliai közösség példájáról.

2025-ben mintegy nyolcezer migráns vesztette életét világszerte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése szerint. A szám csak óvatos becslés, hiszen az utazás közben meghalt menekültek pontos regisztrációja szinte lehetetlen, valódi számuk ennek a többszöröse is lehet.

Zhovárali sme sa o tom, prečo je pre Európu masová migrácia problém, ako jej čeliť a prečo sú stredoeurópske národy voči imigrantom otvorenejšie ako tie západoeurópske. Rozhovor vznikol pri príležitosti festivalu Ružomberské Hanusove dni, na ktorých Omar Sayfo vystúpil s prednáškou o migrácii, integrácii a spoločenskej súdržnosti v Európe.

Megtudhatják, miért tekint az egyház kiemelt feladataként a diaszpóra lelki gondozására. Szóba kerülnek a dél-amerikai missziók megrázó és felemelő pillanatai, az argentínai magyar közösségek hite, valamint az a hatalmas munka, amellyel az egyház próbálja megkeresni és megtartani az újabb generációkat a világ legtávolabbi pontjain is. Vajon képesek vagyunk-e intézményesíteni a magyarságunkat a tengerentúlon is?

Az illegális migráció ellen létezik hatékony fellépés, ami komplex megközelítéssel és kellő politikai akarattal működőképes. És még ha ezt nem is ismerik el, a magyar gyakorlat egyes elemeit egyre több ország veszi át. Melyek a hatékony magyar recept összetevői? Miként jelennek meg ezek más országok gyakorlatában? És lehetséges-e, hogy egyszer ez lesz az uniós norma?

Sayfo Omar szerint két értelmezés uralja a médiát: a vágyvezérelt és a félelemvezérelt. „Az egyetlen őszinte válasz arra, hogy mi lesz Iránban, az, hogy senki nem tudja, mert rengeteg személyes, családi, üzleti, egyéb összefonódás van az erős emberek és érdekcsoportok között. Hogy mi lesz, amikor a háború véget ér, azt még senki nem tudja.”

Az Irán elleni katonai művelet és a térség fokozódó feszültsége újabb menekültválság lehetőségét vetíti előre Európával szemben. Marsai Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában közölte: jelenleg az tapasztalható, hogy az irániak jelentős része kivár, bár az iráni-török határon valamelyest megnövekedett a forgalom. Hozzátette, Törökország felkészült egy esetleges nagyobb áramlásra.

Egyre több kínai állampolgár próbál jogtalanul bejutni a balkáni országokon keresztül az EU területére a Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával megkötött vízummentességi megállapodást kihasználva. Szerbiában 30 napot, Bosznia-Hercegovinában pedig 90 napot tartózkodhatnak a kínaiak vízummentesen. Többségük a csökkenő életszínvonal, a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség, valamint a fokozódó digitális állami kontroll miatt hagyja el hazáját.

Irán új legfőbb vezetője Modzstaba Hamenei lett, aki a korábban likvidált első számú vezető fia, így Iránban továbbra is a keményvonalasok kezében marad a hatalom, és nem valószínű, hogy a közel-keleti háború gyorsan befejeződik. Az 56 éves Modzstaba Hamenei egy síita pap, aki élvezi a forradalmi gárda támogatását.

Uniós szövetség alakul a visszatérési központok létesítésére, a kezdeményezés már a tárgyalási hajrában van. Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, illetve Görögország ült össze, hogy ilyen központokat hozzanak létre. Azt még nem tudni, pontosan mely országokban hoznák létre ezeket a létesítményeket, de valószínűsíthető, hogy Európán kívül, és többnyire inkább afrikai országokban indulhatnak meg ezek a kezdeményezések.

Az Ultrahang legfrissebb adásában az Egyesült Államok egyik legválságosabb belső konfliktusát járjuk körül. Gönczi Róbert és Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet szakértői elemzik a „Nagyvárosi Hullám Hadművelet” elnevezésű nagyszabású razziát, amely rávilágított a minnesotai szomáliai közösség körében elterjedt, rendszerszintű visszaélésekre.

A mexikói hadsereg amerikai információkra támaszkodva, összehangolt akcióban fogta el az ország egyik legnagyobb kartelljének vezetőjét, aki belehalt sérüléseibe. Az utódlási harc gondokat okozhat Mexikóban, és ha a kormány nem tudja garantálni a FIFA-nak, hogy biztonságos körülmények között lebonyolítja a nyári vb-mérkőzéseket, akkor elvehetik a rendezési jogot Guadalajarától, ahol a kartell egyik központja van.