Megjelenések

Breuer Péter Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet főmunkatársával beszélgetett a Közel-Kelet átrendeződéséről, Irán visszaszorulásáról, Törökország növekvő befolyásáról, Szíria új külpolitikai irányáról, Libanon belső feszültségeiről és a térség társadalmi különbségeiről. Sayfo szerint a régióban folyamatosan változnak az erőviszonyok, tartós stabilitás azonban egyelőre nem látszik: „Totálisan pesszimista vagyok a Közel-Kelet jövőjét illetően”, mondta.

A Kubában és Venezuelában kirobbant brutális megélhetési és politikai krízist, valamint a térségből induló drámai elvándorlási hullámot elemezzük. Szóba kerül a Trump-adminisztráció kíméletlen és totális tengeri blokádja az orosz és kínai szállítmányok ellen, valamint az a katasztrofális kubai valóság, ahol a napi 24 órás áramszünetek mellett már gyógyszer és alapvető élelmiszer sincsen.

A Migrációkutató Intézet elemzéséből kiderült, emelkedett 2025-ben a Németországban elkövetett politikailag motivált bűncselekmények száma, és míg a jobboldali szélsőségesség továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti, szintén súlyos fenyegetésként tartják számon a hatóságok az iszlamizmust is.

Hogyan lehetett Orbán Viktor egyszerre az iszlámkritikus európai jobboldal egyik ikonja és a muszlim világ megbecsült partnere? Milyen hasznai és milyen hátulütői voltak a baráti kapcsolatoknak? Miért lett Magyarország Izrael egyik legkövetkezetesebb európai szövetségese, és milyen eredményeket hozott a közel-keleti keresztények megsegítése?

Végleg elveszítjük a biztonságos Európát? Az új uniós migrációs paktum életbe lépésével drámai változások kapujában állunk. Megbukott a sikeres integráció mítosza? Hogyan omlott össze a bevándorláspárti propaganda, és miért fordultak szembe maguk a letelepedett bevándorlók is az új hullámmal? Miért tárgyal az EU a tálibokkal?

Megkezdődött a Hormuzi-szoros blokádja, az USA és Irán is igényt tart a tengeri átjáró ellenőrzésére. Trump nem folytatja a tárgyalást Teheránnal. Izrael súlyos válaszlépéat helyezett kilátásba, ha Irán ismét izraeli célpontokat támad. Teherán bejelentette: lezárja a Vörös-tenger átjáróit is, ha nem sikerül megállapodni az Egyesült Államokkal.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) megreformálására készül az EU – írja a Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzésében. Az intézkedések elsősorban az ügynökség hatáskö­rének bővítésére fókuszálnának: céljuk, hogy az EU hatékonyabban tudja végrehajtani a kito­loncolásokat és működtetni az új migrációs rendszert. Mindeközben az Európai Bizottság szankciókat javasolt az embercsempészek ellen.

Azerbajdzsán szerint a békemegállapodás szövege már készen áll, és Baku minden vállalt kötelezettségét teljesítette. Az aláírás egyetlen fennmaradó akadályának azt tartják, hogy az örmény alkotmány még mindig olyan utalásokat tartalmaz, amelyeket Azerbajdzsán területi követelésként értelmez. A hivatalos azeri álláspont szerint, amint Örményország módosítja az alkotmányt, semmilyen érdemi akadály nem marad a békeszerződés aláírása előtt.

Adásunkban az Amerikai Egyesült Államok alapításának 250. évfordulóján kibontakozó brutális alkotmányos és migrációs krízist elemezzük. Szóba kerül Donald Trump születési helyen alapuló állampolgárságot korlátozó rendeletének drámai legfelsőbb bírósági elkasználása, a saját maga által kinevezett bírók megdöbbentő szembefordulása, valamint az ICE minnesotai tisztogatása során kirobbant halálos tragédia háttere.

Afrika ritkán kap helyet a magyar közbeszédben, és amikor mégis, többnyire válságok, katasztrófák vagy belpolitikai viták kapcsán jelenik meg. Pedig a kontinens a globális politika egyre fontosabb terepe, ahol Magyarország is jelen van. A kérdés az, hogy ha már ott vagyunk, képesek leszünk-e végre következetesen, világos célokkal és hosszabb távra tervezve jelen maradni.

Sayfo Omar kitálalt a damaszkuszi Macron-pánik mögötti titkokról, Irán végzetes regionális meggyengüléséről és a Teheránt fojtogató brutális gazdasági összeomlásról. Vajon valóban vége az ajatollahok titkos hatalmának a belső puccsok után? Eközben Törökország megállíthatatlanul terjeszkedik a háborús vákumban, ami már Izraelben is komoly katonai pánikot okoz. Mi lesz a fegyveres konfliktusok sötét jövője?

Az amerikai hadsereg kedden új támadást indított Irán ellen, és visszavonta az országnak az olajértékesítésre szóló engedélyét, miután három tartályhajót találat ért a Hormuzi-szorosban, ezzel tovább növelve a nyomást a már amúgy is törékeny fegyverszünetre. Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy „minden bizonnyal megfontolja” az F-35-ös vadászgépek eladását Törökországnak.

Kosztur András történésszel az Oroszországi Föderációt fojtogató drámai demográfiai krízist, a radikális iszlám térnyerését és az etnikai bűnbandák okozta belső feszültségeket elemeztük. Szóba került a Crocus City Hall elleni terrortámadás óta tartó kíméletlen bevándorlási szigorítás, a hadipar által elszívott férfilakosság miatti brutális munkaerőhiány, valamint az újonnan honosított állampolgárok sorkatonai kényszerítése és frontra hurcolása.

Úgy tűnik, Európa, ha kell, már az ördöggel is lepaktálna, hogy megszabadulhasson a gondot okozó migránsoktól. Június végén tálib delegáció érkezett Brüsszelbe, amellyel az uniós képviselők a bűnelkövető afgánok hazatoloncolásáról tárgyaltak. Eközben persze az eurokraták továbbra is ódzkodnak az afgán kormány elismerésétől. Ezzel a hozzáállással viszont Európa korábban már öngólt lőtt.

Spanyolország áprilistól legalizálja az illegális migránsokat, ám a várt 500 ezer kérvény helyett 1,2 millió érkezett. A The New York Times Spanyolországot a „globális baloldal jelzőfényének” nevezte. A spanyol Vox párt úgy reagált: “Pedro Sánchez arra készül, hogy ellopja tőlünk a következő választást a népszámlálás manipulálásával és a spanyol állampolgárság kiosztásával.”

A Trump-kormányzat egy új iránymutatást adott ki, amelynek értelmében számos zöldkártyát – azaz az Egyesült Államokban való törvényes állandó tartózkodási engedélyt – igénylő bevándorlónak el kell hagynia az országot, majd a kérelmét a származási országából kell benyújtania. Annyi kiskapu azért maradt, hogy a bevándorlási hivatalokban dolgozóknak mérlegelési jogkört biztosítanak az esetek egyedi elbírálásához.

A hatalomátvétel óta először engedélyezték a táliboknak, hogy belépjenek az Európai Unió területére. Az ötfős delegáció uniós tisztviselőkkel és tagállami képviselőkkel tárgyalta meg Brüsszelben a tagországokban jogellenesen tartózkodó, valamint bűnelkövető afgánok visszatoloncolásának technikai részleteit. Egy lépéssel közelebb az iszlamisták elismerése felé vezető úton?

Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel a török-iráni határon fenyegető újabb milliós migrációs krízisről és a háttérben zajló geopolitikai játszmákról beszélgettünk. Szóba került a rekordokat döntő török infláció miatt megindult értelmiségi elvándorlás, a törökök Mexikón keresztüli amerikai menekülési útvonala, valamint a török társadalmat fojtogató permanens szír és afgán migrációs fáradtság is.

A 10 jogszabályból álló átfogó reformcsomag célja a közös európai szabályozás szigorítása és a folyamatok gyorsítása. A megújult rendszer legfontosabb sarokkövei a gyorsított határeljárások, a kötelező szolidaritás elve, a gyorsabb kitoloncolás. Jelentős változás az első belépő ország szabályának elhagyása, az úgynevezett dublini rendszer most megszűnik.

Látjuk, hogy a V4 sikeres volt. Ha megnézzük például a migráció kérdését, mostmár látjuk annak gyümölcsét, hogy a V4-es országok miért álltak ki 2015-ben. Mostanra a legtöbb európai ország azon az állásponton van, mint a V4 volt 2015-ben. Lassú víz partot mos: el tudnak érni eredményeket a V4-es országok.

A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt bevándorlásellenes kezdeményezését, hogy Svájc lakossága 2050-ig ne haladja meg a 10 millió főt, mert az ország csak a migráció jelentős visszafogásával tudja megőrizni életminőségét és gazdasági stabilitását. Dócza Edith szerint bár a referendum elbukott, a részvételi adatok árulkodóak: „a bevándorlás továbbra is egy forró téma Svájcban.”

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel Ukrajna katasztrofális demográfiai helyzetéről és a több mint 600 milliárd dolláros újjáépítés valós esélyeiről beszélgettünk. Szóba került az ukrán lakosság drasztikus zsugorodása, a termékenységi ráta teljes összeomlása, valamint a fegyverszüneti vonal közelében fenyegető állandó instabilitás is.

A paktumról Marsai Viktor elmondta, hogy több eleme is kijátszható. A rugalmas szolidaritás jegyében ki lehet váltani az átvett menedékkérőket 200.000 euró per főért, illetve megjelenik harmadik elemként az operatív támogatás, de nem nagyon látszik, hogy ez hogyan fog működni a gyakorlatban.

Az egyezség megszületése nyomán megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának. A keretmegállapodás végrehajtását pénteken kezdi meg a perzsa állam. Egy 60 napos tűzszüneti időszak keretében pedig ennél átfogóbb megállapodást dolgoznak majd ki a felek.