Megjelenések

Tárik Meszár vezető kutatónk a Hír TV Napindító című műsorában számolt be a Migrációkutató Intézet korábbi terepkutatásairól a szerb-magyar határ mentén, valamint elemezte a jelenlegi migrációs tendenciákat.

Egyre aktívabbak a bűnszervezetek a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, beleértve a ma­gyar-szerb határvidéket. Már a migránsok is rendszeres visszaélésekről, bántalmazásokról számolnak be. A Migrációkutató Intézet elemzése.

Több mint 79 ezer afgánt telepített le Egyesült Államok az afganisztáni kivonulás után. Ők valamennyien korábban az amerikai egységekkel dolgoztak, így jogos volt a félelem, hogy a hatalmat átvevő tálibok példát statuálnak rajtuk. Egy részüknek három héten belül lejár az ideiglenes védelme. Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása.

Franciaországban hosszú évek óta probléma az érvényes vízum nélkül ott tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolása, miután a származási országok nem mutatnak együttműködési hajlandóságot a kérdésben. Marokkó esetében Franciaország hosszú ideje keresi az eszközt, amivel rá tudná bírni az észak-afrikai országot a saját állampolgárai visszafogadására. A kérdésről kutatónk, Kmeczkó Sára nyilatkozott.

Az Amerikai Bevándorlási Hivatal új vezetője, Todd Lyons első televíziós interjújában arról beszélt, hogy a Biden-adminisztráció alatt alkalmazott engedékeny gyakorlatnak vége, és a hatóságok mostantól a törvények szigorú betartatására koncentrálnak. Szakértők szerint ez a fordulat több ponton is emlékeztet a magyar migrációs politikára. A Migrációkutató Intézet kutatója, Dobó Géza nyilatkozott a Hír TV-nek.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a lengyel közszolgálati televízió nemzetközi csatornája, a TVP World híradójában beszélt arról, hogy az Albániában nyitott olasz migrációs központok milyen kihívásokkal küzdenek, és mit jelenthet az Albánia-terv kimenetele az európai externalizációs politika szempontjából.

Folytatódik a menekültügyi eljárások kiszervezésének hulláma: a holland kormány az elutasított menedékkérelemmel rendelkező gyermekeket is az Európai Unión kívüli visszatérési központokba küldené, hogy ott várják meg a származási országukba való visszatoloncolásukat. Közben az Európai Bizottság még az uniós migrációs paktum hatályba lépése előtt életbe léptetné a visszatérési rendszert. A Migrációkutató Intézet elemzése.

Tizenöt év polgárháború, több mint félmillió halott és tizenkétmillió menekült: ez Szíria mérlege. Naponta alig három órára van áram, sokan havi tizenöt dollárból élnek, és még mindig félve mondják ki, amit gondolnak. Polesz Ábel elutazott a háború és rezsimváltás után újjáéledő Szíriába, az útjáról készült riportban szakértőként szólalt meg kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Az Európai Unió a tőkebefektetéseit illetően egyáltalán nem áll rosszul az afrikai kontinensen való terjeszkedésben. Ráadásul az európai országok a helyi viszonyokhoz is sokszor jobban tudnak alkalmazkodni, mint a legnagyobb versenytársak közül például Kína. Magyarország szintén aktív szerepet vállal az Afrikával való gazdasági együttműködésben. A VG podcast vendége volt igazgatónk, Marsai Viktor.

Hét országot nyilvánítana biztonságossá az Európai Bizottság, még az uniós migrációs paktum érvénybe lépése előtt. A tervezet szerint Koszovóba, Bangladesbe, Kolumbiába, Egyiptomba, Indiába, Marokkóba és Tunéziába is három hónapon belül visszaküldhetnék a tagállamok a menedékkérőket. Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina nyilatkozott az InfoRádiónak.

Tárik Meszár vezető kutatónk a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország” című műsorának adott interjút. Munkatársunk kifejtette, hogy a szerb hatóságok 2023. októberi szigorítása óta jelentősen visszaesett az illegális határátlépések száma. Ettől függetlenül azonban az embercsempészek továbbra is erőszakos cselekményeket követnek el, sok esetben súlyos károkat okozva a magyar hatóságoknak.

Miután régi gyarmatával, Algériával való kapcsolata megromlott, Franciaország 2024 tavaszán a rivális Marokkóhoz való közeledés mellett döntött. Ennek eredményeként a két ország közötti együttműködés számos területen válik egyre szorosabbá, beleértve az irreguláris migráció elleni küzdelmet is.

Miközben Svédország külpolitikájában az Ukrajna melletti szolidaritás élharcosaként lép fel, saját határain belül rideg közönnyel fogadja a háború elől menekülőket. A nemzetközi támogatás ígéretei mögött egyre inkább felsejlik a valóság: a jogok korlátozottak, a szociális ellátásokhoz való hozzáférés szűkös, a jövő bizonytalan. Kutatónk, Kovács Emese elemzése.

Az Európai Bizottság Bangladessel, Kolumbiával, Egyiptommal, Indiával, Koszovóval, Marokkóval és Tunéziával bővítené  a biztonságos származási országok listáját. A hét országból érkező, nemzetközi védelemre nem jogosuló irreguláris migránsokat három hónapon belül lefuttatott, gyorsított eljárás alá vonnák, majd visszaküldenék őket hazájukba. Interjú Dócza Edith Krisztina vezető elemzővel.

Az iszlám világ egyes vezetőinek nyilatkozatai Ferenc pápa haláláról mutatják, hogy a muszlim társadalmak nem ellenségként tekintenek a kereszténységre, és a vallások közötti kapcsolatok nem kizárólag feszültségekről szólnak, hanem léteznek együttműködésen és kölcsönös tiszteleten alapuló viszonyok is. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójának elemzése.

Hét országot nyilvánítana biztonságossá az Európai Bizottság, még az uniós migrációs paktum érvénybe lépése előtt. Ezekbe az or­szágokba három hónapon belül visszaküldhet­nék a tagállamok a menedékkérőket. A Migrációkutató Intézet elemző írása.

Több milliárd dollár értékű nyugati fegyver került a tálibok és más fegyveres csoportok kezére az amerikaiak 2021-es afganisztáni kivonulását követően. Donald Trump most visszakérné a fegyvereket, miközben a szomszédos országok, így Pakisztán attól tart, hogy ezeket idővel ellenük fordítják. De mekkora arzenált hagytak az amerikaiak a tálibokra? Vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása.

A radikális iszlamizmus felől érkező új szíriai elnök, Ahmed el-Saraa egyensúlyozni próbál a külső befolyásszerzési kísérletek, nyomásgyakorlások és fenyegetések, valamint a polgárháború és zsarnokság évtizedei eredményeként előállt súlyos belső problémák megoldása között. A témában kutatásvezetőnk, Sayfo Omar nyilatkozott.

Hiába termel nagy mennyiségű kőolajat az Egyesült Államok, még mindig nem tud meglenni az iraki export nélkül. Az arab ország mezői majd száz évre elegendő tartalékot tartalmaznak. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójának elemzése.

Donald Trump figyelmeztetést küldött a kelet-afrikai lázadó és terrorista szervezeteknek, és támogatást ígért Szomáliának a terrorizmus elleni küzdelemhez, miközben az RSF milícia menekülttáborokat támadott meg Szudánban, ahol több száz civil vesztette életét. Az Egyesült Államok most összevonhatja az Afrikai és Európai Parancsnokságát. A HírTV vendége volt Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A klimatikus viszonyok globális megváltozása nem tehető felelőssé önmagában az Iránt sújtó vízválságért és a nyomában járó környezeti problémákért. A szűkös vízkészletnél sokkal nagyobb problémát jelent napjainkban a források átgondolatlan, pazarló kiaknázása, ami súlyos társadalmi feszültségekhez vezet és szigorú vízfogyasztási szabályozást eredményez. Kmeczkó Sára kutató elemzése.

Bár a német kormánykoalíció szigorúbb migrációs politikát hirdetett meg, annak végrehajtását jogi és diplomáciai korlátok, valamint túlterhelt közigazgatás akadályozza, miközben politikai ellenfelei szerint a kompromisszumos megoldások nem nyújtanak valódi válaszokat. A Magyar Nemzetnek adott interjút vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina.

A világ második legtöbb hívet számláló vallása körül számos tévképzet kering. Sayfo Omar Ádám, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási igazgatója kézdivásárhelyi előadásában az iszlám, az európai muszlimok integrációja és a terrorizmus témáját járta körül.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszámolt az amerikai kongresszus épületében nemrég tartott konferenciáról, amelyen a kiderült, hogy az amerikaiak a magyar határvédelem számos elemét egy az egyben átvették. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Marsai érintette a nyugat-balkáni migrációs útvonalon virágzó kábítószer-kereskedelmet is, ahol „Az ember, a fegyver, a drog a csempészeknek ugyanolyan árucikk”.