Megjelenések

A 2024-es amerikai elnökválasztást részben az irreguláris migráció fogja eldönteni, ami rekordokat döntött a Biden-Harris adminisztráció alatt – mondta igazgatónk, Marsai Viktor az M1-en.

Az elmúlt egy évben korrupciós vádak miatt sorra indítottak eljárásokat albán ellenzéki vezetők ellen. Sali Berisha, az ország Enver Hoxha utáni első nem kommunista államfője, volt miniszterelnöke jelenleg házi őrizetből politizál, múlt héten pedig Ilir Meta volt elnököt, egykori miniszterelnököt tartóztatták le. A 2025-ös választások viszont egyre közelednek. Mire számíthat Albánia a két legismertebb ellenzéki […]

A gázai konfliktus romba döntötte az oktatást és az egészségügyet, szegénységbe taszítva milliókat – figyelmeztet az ENSZ. Izrael gázai háborúja közel 70 évvel vetette vissza az egészségügyet és az oktatást a területen – állapította meg egy új ENSZ-jelentés, amely szerint több millió palesztin került a szegénységi küszöb alá. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár legújabb írása […]

Feszültségek alakulhatnak ki Kína és Oroszország között az észak-koreai katonák orosz–ukrán háborúban való bevetése miatt. Megjelenésük ugyanis annak a jele, hogy Moszkva és Phenjan kapcsolatai szorosabbá váltak, és még az is lehet, hogy a jövőben Kína helyett Oroszország válhat Észak-Korea legfontosabb szövetségesévé. Megjelent Dócza Edith Krisztina legújabb írása az Index.hu-n.

Albánia mellett szól, hogy gazdasága válságálló, jól mutatja ezt a 14 ezer épületet megsemmisítő földrengés utáni helyreállás, 2021 óta egyébként folyamatosan növekszik az ország GDP-je. A világbank 2024-re 3,3, míg 2025-re 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre. Kutatónk, Párducz Árpád a Mandinernek nyilatkozott.

Vargha Márk vezető elemzőnk az M1 Világ című műsorában arról beszélt, hogy bár Hollandia Szíria biztonságos területeire szeretne hazaküldeni onnan elvándoroltakat, annak akadálya lehet, hogy az Európai Bíróság gyakorlata szerint visszaküldés csak olyan országokba lehetséges, amelyeknek a teljes területe biztonságos.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) jelentős összegeket költenek saját védelmükre a közel-keleti konfliktusok árnyékában. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár legújabb írása az Index.hu oldalán.

2005 volt a vízválasztó, már ami az indoktrinációt illeti: amíg nem kezdték 2006-ban építeni a falat, élénk interakció volt a gázaiak meg úgy általában a palesztinok és a zsidók között – fogalmazott Sayfo Omar a Mandinernek adott nyilatkozatában.

Aktivista olasz bírók és NGO-k mindent megtesznek azért, hogy nyitva tartsák az olasz határokat, jelentős összefogással akadályozták meg a folyamatot. Bízunk benne, hogy Giorgia Meloni kormányfő nem adja fel, de ha minden útnál felvetődik ez a jogi zűrzavar, akkor a rendszer biztosan működésképtelen lesz – mondta igazgatónk, Marsai Viktor Mandinernek adott nyilatkozatában.

Vargha Márk vezető elemzőnk a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy több hazai sajtóorgánum is arról cikkezett nemrégiben, hogy 2025 a migrációpolitikai paradigmaváltás éve lehet Európában, vagyis, hogy a tagállamok többsége immár nyitottá vált olyan, eddig ki nem próbált megoldási javaslatokra, amelyek például a magyar kormánytól érkeztek az elmúlt évtizedben.

Kutatónk a Demokratának ismertette az olasz-albán megállapodást, illetve az azzal kapcsolatos politikai vitákat. Párducz Árpád elmondta a megállapodás mintájára egyre több tagállam szervezné ki migrációs eljárását egy harmadik országba.

Párducz Árpád az InfoRádióban ismertette a Scholz kormány biztonsági csomagja körüli vitát. Kutatónk kifejtette, a CDU/CSU keményebb intézkedéseket tart célszerűnek, míg a kormánykoalíció pártjainak álláspontja korántsem egységes.

Tárik Meszár vezető kutatónk a Centrum TV vendége volt. Munkatársunk a közel-keleti régió viszonyrendszereit és legfőbb konfliktusait ismertette. Kitért a 2023. október 7-e óta tartó Hamász-Izrael háborúra, valamint a libanoni front eszkalációjára.

A Közel-Kelet bonyolult geopolitikai viszonyai közepette két meglehetősen ellentétes érdekekkel bíró állam fűzi egyre szorosabbá katonai kapcsolatait. Vajon milyen stratégiai megfontolások húzódnak e sokak számára meglepő együttműködés hátterében? Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a corvinák.hu-n.

Az Európai Unió attól tart, hogy Moszkva új európai szövetségesre lelt, és a gagauzok támogatásával destabilizálhatja Moldovát. A kelet-európai országban ráadásul éppen most van napirenden az uniós csatlakozás kérdése, amelyet a lakosságnak a fele támogat. A elnökválasztás második fordulója mindenesetre választ fog adni arra, Brüsszel vagy Moszkva irányába dől a mérleg nyelve. Dócza Edith Krisztina […]

„A kebab Németországé” – szögezte le közösségi oldalán Cem Özdemir német mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, válaszul Törökország az EU-hoz benyújtott kérvényére, amelyben a döner kebab védetté nyilvánítását kérik. Az elmúlt ötven évben ugyanis egész iparág épült ki a kebabra, Németországban még a currywurstnál is népszerűbb street foodnak számít. Hogyan érhet véget Berlin és Ankara dönerháborúja? […]

Naszr ad-Dín Ámir, egy magas rangú húszi tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok keményen megfizet, amiért jemeni területekre támadt. Emellett a milícia vezetése ígéretet tett arra, hogy folytatják a nemzetközi hajózási utakon közlekedő teherszállítók elleni offenzívákat, hogy így támogassák a palesztin népet. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása az Index.hu-n.

Az első nyilatkozatokból kitűnik, hogy az irániak próbálják bagatellizálni ennek a csapásnak a hatékonyságát, és azt mondják, hogy a legtöbb rakétát lelőtték. Mindez arra enged következtetni, hogy nem szeretnék továbbra sem eszkalálni a konfliktust. Elvi szinten beszélt az iráni elnök arról, hogy Iránnak joga van válaszcsapásra az izraeli támadás után, de az még nem látszik […]

A Földközi-tengeren működő NGO hajókat a magán adományozók mellett a német kormány a szövetségi költségvetésből is támogatja nemzetközi és belpolitikai viták sorát generálva, mondta el Párducz Árpád a Magyar Nemzetnek. Kutatónk emellett kitért a Földközi-tengert átszelő migrációs útvonalak változásaira is. 

Párducz Árpád kutatónk a Hír TV Napi Aktuális című műsorában kiemelte, a jobboldali svéd kormány célja, hogy mérsékelje az országra nehezedő migrációs nyomást. A kormány ennek részeként összehangolja migrációs és nemzetközi segélyezési politikáját.

Párducz Árpád a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában kiemelte, egyre több tagállam támogatja az Európai Unió külső határainak megerősítését. 

A migrációs eljárások kiszervezésére megalkotott tervek közül egyedül az olasz-albán megállapodást sikerült megvalósítani, ám az olasz bíróság ítélete alapján további politikai csatákra számíthatunk Olaszországban, emelte ki Párducz Árpád kutatónk az InfoRádióban.

Magyarország, Szlovákia és Szerbia migrációs csúcstalálkozója, egy az Európai Unió külső határainak védelmére fókuszáló együttműködés alapköve lehet, amely később akár Horvátországgal és Ausztriával bővülhet, ismertette Párducz Árpád kutatónk a Hír TV-ben.

Az elmúlt években a török közhangulat a szír menekültek ellen fordult, hazatoloncolásuk kiemelt politikai témává vált – emelte ki Párducz Árpád kutatónk az InfoRádióban.