Megjelenések

A tálibok 2021-es hatalomátvételüket követően számos brutális büntetést visszahoztak, beleértve a korbácsolást és a megkövezést is. A megreformált oktatási rendszerben is helyet kapott a testi fenyítés. Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Bármilyen rezsim is kerül most hatalomra Szíriában, abban lesz érdekelt, hogy védje a keresztényeket és fenntartsa velük a jó kapcsolatot – jelentette ki kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában.

Párducz Árpád a Kossuth Rádióban ismertette a nyugat-európai államok és Spanyolország migrációs politikáját. Kutatónk kiemelte, Spanyolországtól eltérően a legtöbb nyugat-európai állam határozottan fellépne az irreguláris migrációval szemben.

Újabb szankciók bevezetése esetén a perzsa állam felmondaná a 2015-ben megkötött atomalkuban vállalt kötelezettségeit. Egyebek mellett erről is beszélt az iráni külügyminiszter-helyettes Genfben, amikor európai vezetőkkel találkozott – mondta el Tárik Meszár vezető kutatónk a Trend FM-nek.

Izrael és ellenfeleinek érdekharca tovább mélyíti a feszültségeket, jelezve, hogy a régió stabilitása még távoli cél. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n. -0:17

Összességében pozitívan változott a hétköznapi élet Afganisztánban, ahol a lakosság autonómiája erősödött, a nők helyzete pedig némileg jobb lett – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar az InfoRádiónak adott nyilatkozatában.

Igazgatónk, Marsai Viktor az InfoRádió vendége volt. Paradox módon a szociáldemokraták által vezetett koalíció az, amely az elmúlt egy évben folyamatosan szigorító intézkedéseket vezetett be, ezek aztán az augusztusi solingeni támadás után még tovább folytatódtak. Szállítottak haza afgán állampolgárokat is, egy olyan országba, amely nem számít biztonságos országnak – emelte ki igazgatónk.

Hogyan festett Ukrajna demográfiai térképe a függetlenné válást követően, és milyen hatásokat gyakorolt az elmúlt két évtized társadalmi és geopolitikai fordulata az ország lakosságára? A 2001-es népszámlálás, az ukrán kivándorlás története és a 2022-es orosz invázió által kiváltott menekültválság egyaránt kulcsfontosságú fejezetek az ukrán nemzet demográfiai múltjának és jelenének megértéséhez. Gönczi Róbert írása az Index.hu-n.

A digitális ugrás hihetetlen gyorsasággal történik Afrikában, amire a társadalom jelentős része sok helyen még nincs felkészülve – mondta az InfoRádióban igazgatónk, Marsai Viktor. 

Afrikában azok a fejlesztési projektek működnek, amelyek nemcsak a menekülteknek, hanem a befogadó közösségeknek is segítenek – mondta igazgatónk, Marsai Viktor a HírTV műsorában.

Az Európai Unió tagországai próbálják zárni a kapuikat, de a közös hajón még számos lék van – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Vezető kutatónk, Tárik Meszár szerint a tűzszünet inkább átmeneti nyugalmat jelent, mint fordulópontot. A régió stabilitása továbbra is törékeny, a Hezbollah magatartása pedig kulcsfontosságú. Izrael a tűzszünetet arra használhatja, hogy erősítse katonai erejét, és más konfliktusövezetekre (Irán, Gáza) összpontosítson.

Tűzszünetet kötött Izrael és a Hezbollah, ami átmeneti nyugalmat hozhat Libanonban. Vezető kutatónk, Tárik Meszár a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. Szerinte a régió stabilitása továbbra is törékeny, és elsősorban a Hezbollah magatartása határozza meg a tűzszünet hosszú távú fennmaradását.

Törökország kritikusai közül sokan azzal vádolják az ankarai kormányt, hogy az Oszmán Birodalom egyfajta rehabilitációja zajlik. A török kormány ezt persze elutasítja, de legalábbis nyíltan nem szoktak róla beszélni, azonban „neo-oszmán” elmélet mindazonáltal létezik, és a török külpolitika is egyre inkább egy ilyen irányba tendál – mondta vezető kutatónk, Tárik Meszár a Mandinernek adott nyilatkozatában.

A tűzszünet ellenére Izrael és a Hezbollah között nincs bizalom. Abban azonban bízhatnak a felek, hogy a nemzetközi és belföldi körülmények a tűzszünet betartására kényszerítik a másikat – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a TrendFM-en.

Izrael, tanulva a 2006-ban Hezbollahhal megkötött tűzszünet hibáiból, ezúttal komoly biztonsági garanciákat követel – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a TrendFm-en.

Donald Trump, az Egyesült Államok frissen megválasztott elnöke két arab származású amerikait nevezett ki kabinetjébe. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Az elektromos járművekhez gyártott akkumulátorok alapanyagául szolgáló alkálifémben gazdag Szerbia és a Bosznia-hercegovinai Szerb köztársaság is. Az Európai Unió, Németországgal az élen is szorgalmazza a kitermelés beindítását, amivel az unió a Kína-függőségétől is szabadulna. Megjelent kutatónk, Dobó Géza írása a 24.hu-n.

Ötven év után oldotta fel a görög titkosszolgálat annak az 58 hírszerzési jelentésnek a titkosítását, amelyek az 1974-es ciprusi görög nacionalista puccsról, valamint az azt követő török bevonulásról szólnak. Az információk új kontextusba helyezik Ciprus ötven évvel ezelőtti felosztását, tovább számos más történelmi eseményt. Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Izrael, mint az elmúlt év mutatta, képes erőt mutatni a harctéren. Ezzel párhuzamosan viszont az elmúlt évtizedek tanulsága szerint, a tárgyalóasztalnál rugalmasságra is képes – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

A hivatalba lépő Trump-adminisztráció célja nem az, hogy az Egyesült Államok kevésbé vonzó célországgá váljon, hanem hogy megfékezzék a tömeges illegális bevándorlást – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert.

Párducz Árpád kutatónk és Gönczi Róbert elemzőnk a FixTV Enigma című műsorában ismertette Bulgária és Moldova helyzetét a választásokat követően.

Több, mint félmillió ember menekült külföldre Libanonból a harcok miatt. A többségük Szíria felé vette az irányt – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar az InfoRádióban.

Mára már természetesnek tekinthető, hogy a karácsonyi vásárokat fokozott biztonsági intézkedések kísérik a nyugat-európai nagyvárosokban – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Kossuth Rádióban.