Megjelenések

A digitalizáció kétélű jelenség, mert egyszerre teremt munkalehetőségeket Afrikában, ugyanakkor az irreguláris migráció egyik fontos eszköze is egyben – mondta igazgatónk, Marsai Viktor.

A deportálások kapcsán az egyik fő kérdés az lesz, hogy az úgynevezett menedékvárosok és -államok együttműködnek-e majd a szövetségi adminisztrációval – mondta igazgatónk, Marsai Viktor.

Közel-Keleten egyelőre csak találgatják, hogy mit hozhat számukra Donald Trump második elnöksége – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a HírTV Láncreakció c. műsorában.

A francia döntés, hogy ideiglenesen lezárják schengeni határaikat egy szélesebb európai trendnek a része, mely végső soron az Unió tagállamai által elnyert szabadságjogokat veszélyezteti – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert.

Donald Trump visszatérése jelentős változást hozhat a Közel-Kelet politikai és biztonsági helyzetére nézve, különösen Izrael támogatása, Irán visszaszorítása és a régió átalakítására irányuló törekvései révén. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Általános tiltakozást váltott ki az európai muszlim közösségekben, hogy Svájcban néhány hét múlva betiltják a burkák viselését. Viszont nemcsak Európában hozzák a hasonló rendeleteket, hanem a Kelet országaiban is szankcionálják a nyugatias öltözködést. De mi a céljuk a ruhadarabokat betiltó törvényeknek? Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index-hu-n.

Konzervatív kultúra ide, vallási szigor oda, az arabok szeretnek játszani. Mely videójátékok tarolnak leginkább a Közel-Keleten? Arab szemmel nézve is terroristák-e a Counter Strike terroristái, mivel húzta ki arrafelé a gyufát a Call of Duty, és miként próbált betörni a játékpiacra a Hezbollah? Kutatási vezetőnk, Sayfo Omar írása a 24.hu-n jelent meg.

Amikor idén májusban néztem a keresztül-kasul feltúrt Addisz-Abebát, megrökönyödve bámultam a taxisofőrre, amikor kérdésemre azt felelte, nem, nem a reggeli és délutáni dugóktól túlterhelt úthálózatot bővítik, hanem 200 kilométernyi bicikliutat építenek a közlekedés fejlesztésére. Igazgatónk, Marsai Viktor írása az Index.hu-n olvasható.

Tárik Meszár vezető kutatónk a Kossuth Rádió Nap kérdése című műsorában szerepelt. Munkatársunk kifejtette, hogy Donald Trump megválasztása jelentős változásokat hozhat a Közel-Keleten. Elmondta, hogy az első Trump-adminisztráció idején elkezdett Ábrahám-egyezmények alapvetően megváltoztatták Izrael és egyes arab államok kapcsolatát. Hozzátette, hogy az újraválasztott amerikai elnök várhatóan folytatni fogja azt, amit egykoron elkezdett, így akár újabb […]

Tavaly nagyszámú, a 2015-ös migrációs válság során Németországba érkezett szír és afgán állampolgár szerzett állampolgárságot. Számuk az új állampolgársági törvény könnyítéseinek köszönhetően idén emelkedni fog – mondta el kutatónk Párducz Árpád az InfoRádió vendégeként.

A Migrációkutató Intézet elemzői októberben Közép-Ázsiában jártak, ahol két fővárosban is megtapasztalhatták a nagymértékű motorizációnak a régióban igencsak jellemző árnyoldalát: a rettenetes városi levegőminőséget. De van-e terve az üzbégeknek és a tádzsikoknak a helyzet javítására? Megjelent vezető elemzőnk, Vargha Márk írása a corvinák.hu-n.

A Migrációkutató Intézet elemzői októberben Taskentben jártak, ahol a 14 mezőgazdasági kutatóintézetet összefogó AKIS-nál és az ENSZ fejlesztési programja, a UNDP helyi képviseletén is jártak. Az ott hallottak összegzése Vargha Márk vezető elemzőnk corvinák.hu-n megjelent cikkében olvasható.

Tárik Meszár vezető kutatónk írása a Corvinák.hu oldalán jelent meg. Munkatársunk kifejti, hogy az esetet az arab nyelvű és izraeli sajtó is teljesen másképpen értelmezi: az információs térben egyfajta „világok harca” zajlik, eltérő narratívákat bemutatva.

Az izraeli és feltehetően arab szurkolók közötti amszterdami összetűzések a Közel-Kelet konfliktusainak európai leképeződését jelentik. Az ellentétes narratívák mélyítik a társadalmi megosztottságot, rámutatva a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépés sürgető szükségességére. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Az ópium tiltása alapjaiban rengette meg Afganisztán gazdaságát, miközben jelentős hatást gyakorolt a globális kábítószer-kereskedelem alakulására is. Az ország drogpiacán új fenyegetésként jelent meg a metamfetamin mint az „új ópium” – de vajon áttevődhet a globális kábítószer-kereskedelem súlypontja Belső-Ázsia más országaira? Megjelent elemzőnk, Kovács Blanka írása az Index.hu-n.

Kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Mindenségit! c. podcast vendége volt, ahol többek között a Közel-Kelet aktuális biztonsági kihívásairól beszélgettek.

Bár Trump sok szempontból kiszámíthatatlan szereplő, az borítékolható, hogy a migráció kapcsán szigorítás jön – mondta igazgatónk, Marsai Viktor az InfoRádióban.

Az Európai Uniónak több migrációs megállapodást kell kötnie harmadik országokkal, a migrációs nyomás mérséklése és a kitoloncolások felgyorsítása érdekében – mondta kutatónk, Párducz Árpád az M1 műsorában. 

Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóin az EU tagországok mellett, számos fontos tranzitország is képviselteti magát, ezért gyakoriak a két vagy több állami migrációs megállapodások, emelte ki kutatónk Párducz Árpád az M1-en.

Afganisztán megdöbbentően biztonságos ország lett. A gazdaság viszont komoly gondokkal küzd, így a fiatalok nagy része, ha tehetné, külföldre távozna – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Hit Rádiónak adott nyilatkozatában.

Izrael az új amerikai elnök beiktatása után nyitottabbá válhat a tárgyalásokra, valamint a tűzszünetre.

Az illegális bevándorlás a fő témák között szerepelt a kampányban – mondta igazgatónk, Marsai Viktor az M1-nek adott nyilatkozatában.

Vargha Márk vezető elemzőnk az Inforádiónak elmondta, hogy Olaszország Albánia-modellje, az Egyesült Királyság tervezett Ruanda-modellje és Hollandia Uganda-modellje között vannak ugyan különbségek, de mindháromnak azonos a végső célja: a menedékkérők Európán kívül tartása az eljárás alatt, illetve után. 

Szögesdróttal körbevett, zárt intézmények, a kapukon belül teljes mértékben olasz joghatóság van érvényben, eszerint járnak el a migránsok ügyében és tartják fenn a rendet. A táborok környékének a biztonságáért viszont már az albán rendőrség felel – kutatónk, Párducz Árpád a Demokratának nyilatkozott.