Megjelenések

Az Európai Unió legtöbb tagállamának kormánya az EU külső határszakaszainak, valamint a migrációs politika külpolitikai dimenziójának megerősítését támogatják – mondta el kutatónk Párducz Árpád a Kossuth Rádióban.

A Hamász meggyengült, de a jelenlegi háború valószínűleg újratermeli a radikalizmust Gázában – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Trend FM-en.

Az Európai Unió határainak védelme kiemelten fontos, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékony prevenciónak már az unió határain kívül el kell kezdődnie. A 2015-ös menekültválság során világossá vált, hogy az irreguláris migrációs nyomás kezeléséhez a nyugat-balkáni országok határbiztonságának megerősítése elengedhetetlen. Megjelent Dobó Géza kutatónk írása a corvinak.hu-n.

Yahja Sinwar likvidálása fontos lépés, de a múlt tanulsága az, hogy a vezető halála nem feltétlenül jelenti a szervezet végét – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Hír TV Láncreakció c. műsorában.

Éppen ezek miatt a külföldi tőke bevonása és az emírség modern városi infrastruktúrájának népszerűsítése segít Abu Dzabinak abban, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes gazdasági modellé váljon, amely képes alkalmazkodni a globális gazdasági kihívásokhoz. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Irán egyelőre félretette az évszázados birodalmi rivalizálást Oroszországgal, és inkább közösen koncentrálnak a Nyugattal szembeni konfrontációra. A szövetség még szorosabbá válhat a túlélés érdekében, miközben Teherán és Moszkva is kiutat keres a nemzetközi elszigeteltségből. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása az Index.hu-n.

2023-ban az EU-s szinten meghozott 484 000 kitoloncolási határozat mindössze 20%-át sikerült végrehajtani, ezért egyre több tagállam szembesül az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolásának nehézségeivel. Ezen tagállamok a kitoloncolással kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára kérik a Bizottságot, mondta el kutatónk Párducz Árpád az M1-en.

Lengyelország új, a 2021-ben kezdődött belorusz határválságra választ adni próbáló migrációs stratégiája komoly fordulatot jelent a bel- és külpolitikában. A 2025-2030-ra vonatkozó terv szigorúbb határvédelmi intézkedéseket és a menedékkérelmek ideiglenes felfüggesztését is tartalmazza, amennyiben a bevándorlás az ország stabilitását veszélyeztetné. Megjelent Gönczi Róbert írása a corvinak.hu-n.

Alighanem eljön az idő, amikor a Nyugat szövetségesként fog tekinteni a tálibokra az Iszlám Állam és más terrorszervezetek elleni harcban – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Mandinernek adott nyilatkozatában.

Vajon valós cél-e Izrael megsemmisítése vagy csak retorikai elem? Hogyan alakult az Izrael létét tagadó koalíció, az Irán vezette „ellenállás tengelyének” narratívája és konkrét lépései az elmúlt években? Ennek a célnak a megvalósítása kezdődött meg tavaly október 7-én? Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

A német menekültügyi és szociális ellátó rendszer a túlterheltség jeleit mutatja, ezért szorgalmaz Markus Söder bajor miniszterelnök a CSU elnöke radikális változást az ország migrációs politikájában, fejtette ki kutatónk Párducz Árpád.

A CDU és a CSU migrációs programjában 100 000 főben maximalizálná a Németország által befogadott menedékkérők számát, illetve támogatná az Európai Unió külső határainak védelmét, mondta el Párducz Árpád az InfoRádióban.

Le kell szögezni és fontos kiemelni, hogy Irán folyamatosan hangoztatja, hogy a nyílt konfliktust el szeretné kerülni, és ez tényleg így is van. Például, amikor Iránra csapást mérnek, akkor nem azonnal reagálnak, sokszor hónapok telnek el. Inkább a retorikában erősek, sőt, pont ezt akarják mutatni, hogy képesek ilyen ellentámadásra, de azért ezek mindig rendre elkésnek. […]

Igazgatónk, Marsai Viktor a neves Le Figaro hírportálnak nyilatkozott a magyar migrációs politikáról.

Tárik Meszár vezető kutatónk Izrael több fronton vívott háborújával kapcsolatban nyilatkozott a Fix TV Enigma című műsorában. Munkatársunk többek között kitért a térség geopolitikai viszonyaira, valamint a különböző milíciák destruktív tevékenységére.

Tárik Meszár legújabb könyvéről Rónai Egonnal beszélgetett a Spirit FM műsorában. Munkatársunk kitért az arab világ aktuális geopolitikai helyzetére, továbbá a diskurzus a térség kulturális aspektusait és nyelvi viszonyait is érintette.

Az Egyesült Államokban a migráció és az illegális bevándorlás ritkán kerül be a meghatározó kampánytémák közé. Már csak azért is, mert a ,,bevándorlónemzet” toposza nagyon erős az amerikai társadalomban. Ezt az indianai Notre Dame Egyetem egyik konferenciáján is megtapasztalhattam, ahol az egyik professzor hosszasan ecsetelte, mennyi áldást hozott Amerikának a bevándorlás. Megjelent igazgatónk cikke az […]

Párducz Árpád kutatónk az M1 vendégeként kiemelte, mind Lengyelország, mind pedig Franciaország szigorítani készül migrációs jogszabályain.

A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább romlott. Az iráni erők közel 200 rakétát lőttek ki Izraelre október elején, míg ez utóbbi folyamatosan légicsapásokat mér Gázára, valamint megkezdte a dél-libanoni korlátozott hadműveletet a Hezbollah ellen, amely szervezet vezetőjét nemrégiben likvidálta. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

A nyugati országokban a migráció okozta párhuzamos társadalmakban a szervezett bűnözés egyre nagyobb teret nyer, az elmúlt három évben hetvenszázalékos növekedés látható a migráció és a bűnbandák tevékenysége között – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában.

Milyen válaszcsapással fogja megtorolni Izrael Irán legutóbbi rakétatámadását? Erre a kérdésre keresi most a választ szinte az egész világ. Nem kizárt, hogy a célpontok az iráni nukleáris létesítmények lehetnek – legalábbis ezt állítja az amerikai külügyminisztérium, valamint Izrael volt miniszterelnöke. Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Tárik Meszár vezető kutatónk a Trend FM-nek nyilatkozott az Izrael és Hezbollah között dúló harcokról.

Fontos kérdés, hogy Izrael milyen választ fog adni az iráni rakétatámadásra. Irán kijelentette, hogy az Izrael elleni csapás válasz volt az Iszmail Haníje Hamász-vezér és Haszán Naszrallah, a Hezbollah vezetőjének megölésére. Bármilyen izraeli válaszcsapás komoly iráni ellenlépéseket válthat ki. Elemzőnk, Kovács Blanka a hirado.hu-nak nyilatkozott.

Tárik Meszár vezető kutatónk a Kossuth Rádió vendége volt. Munkatársunk Izrael több fronton vívott háborújáról és a konfliktus esetleges eszkalálódásáról nyilatkozott.