Megjelenések

Idlib egy évtizede az immár egész országot uraló iszlamisták bázisa. Ez idő alatt az észak-nyugat szíriai város visszafordíthatatlanul átalakult – kérdés, hogy ez a modell érvényes lehet-e Szíriára is. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjének riportja Szíria iszlamista fellegvárából.

A szíriai biztonsági erők és a megbuktatott elnök, Bassár el-Aszad hívei közötti hétvégi kétnapos csatározás volt az egyik legerőszakosabb összecsapás a szíriai polgárháború 14 évvel ezelőtti kezdete óta. Tárik Meszár vezető kutatónk elemzése.

Bár még további egyeztetések várnak a felekre a német kormánykoalíciós tárgyalásokon, a határvédelem kérdésében hasonló irányvonalat képviselnek az érintett pártok. Az elmúlt időszak németországi terrorcselekményei is azt bizonyítják, egyre jelentősebb nemzetbiztonsági kérdéssé válik az illegális bevándorlás – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője, Dócza Edith Krisztina.

Az afrikai migrációs hullámok hátterében nemcsak a politikai instabilitás és a romló biztonsági környezet áll, hanem az egyre nagyobb méreteket öltő szegénység elől is tömegek menekülnek – magyarázta Olukayode Bakare, aki a Durham Egyetemről érkezett Budapestre az MCC panelbeszélgetésére. A szakértővel Dócza Edith Krisztina készített interjút.

Szíriában az új kormány és az alavita fegyveresek közötti összecsapások, valamint iszlamista csoportok támadásai miatt több százan vesztették életüket a tengerparti régiókban. A kialakult helyzet előre látható volt, a következmények egyelőre beláthatatlanok. Kutatási vezetőnk, Sayfo Omar elemzését a Hirado.hu szemlézte.

Csúcstalálkozót hívtak össze az uniós vezetők, miután Donald Trump nemrég jelezte, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért. Megállapodtak a védelmi kiadások növeléséről, hogy megerősítsék az EU pozícióját az orosz fenyegetéssel szemben. Az MKI elemzője, Gönczi Róbert a lengyel TVP nemzetközi hírcsatornának nyilatkozott.

A napokban Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) évtizedek óta börtönben lévő egyik vezére a szervezet feloszlatására és a fegyverek letételére szólított fel, aminek hatására a párt vezetése szombattól hivatalosan is tűzszünetet hirdetett ki. Ez komoly változást idézhet elő a török–kurd viszonyban. Tárik Meszár vezető kutatónk elemzése.

A fokozódó erőszakhullám Nyugat-Európában a kitoloncolási képességek hiányosságainak köszönhető, az elkövetők rendre migrációs hátterűek, mondta el Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője a Jó reggelt, Magyarország műsorban.

Joshua Meservey, a Hudson Intézet főmunkatársa beszélt az Egyesült Államok és Kína közötti nagyhatalmi versengésről, az afrikai segélyezésről, valamint az egyre súlyosbodó biztonsági helyzetről. Az interjút vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina készítette.

A háború éveiben a szíriai keresztény közösségek lélekszáma a harmadára csökkent. Bár az új iszlamista rezsim nem tekint rájuk ellenségként, jövőjük bizonytalan – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Hit Rádió műsorában.

Ruanda az elmúlt években reguláris hadsereggé fejlesztette az M23 nevű tuszi milíciát, amely a korábbi súlyos vereségek után az elmúlt hetekben már komoly katonai sikereket ért el Észak-Kivu tartományban – mondta az InfoRádióban igazgatónk, Marsai Viktor.

Milyen állapotban van a gazdaság és milyen a közhangulat Szíriában a hatalomváltás óta? Biztonságban vannak a keresztények? Hogyan viszonyulnak a nagyhatalmak az új damaszkuszi vezetéshez? Erről beszélt kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Demokrata Óra c. podcast műsorában.

A közel-keleti vereségek után az Iszlám Állam egyre inkább Afrika felé tekint, amit nemcsak a terrortámadások növekvő száma, hanem a szervezeti struktúra változásai is jeleznek. Megjelent igazgatónk, Marsai Viktor írása az Index.hu-n.

A kurd autonómia kérdése az elmúlt 100 évben megosztotta a közel-keleti térséget. A helyzet megértéséhez érdemes részletesebben megvizsgálni azon közép- és nagyhatalmi érdekeket, amelyek jelentősen befolyásolják a kurdok lehetőségeit. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Az afgán társadalom több mint fél évszázada válságok sorát éli, sok onnan érkező embernek ezért nehéz beilleszkedni Európában – mondta a Mandinernek adott nyilatkozatában kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Donald Trump terve szerint a Gázai övezetben élő palesztinokat Egyiptomba és Jordániába telepítenék át, majd a területen létrehoznák a Közel-Kelet Riviéráját. Az arab nemzetek és szervezetek határozottan elutasítják az amerikai elnök felvetését. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Corvinák-on.

Donald Trump amerikai elnök nem tesz le arról, hogy kitelepítse a palesztinokat a térségből, amit csak erőszakkal tudna csak meg tenni. A témában vezető kutatónk, Tárik Meszár nyilatkozott a TrendFM-nek.

Zoran Milanovicot úgy választották közel 75 százalékos fölénnyel ismét államfővé, hogy a köztársasági elnökválasztást nyolc hónappal megelőző parlamenti választásokon még a miniszterelnöki széket célozta meg. De kicsoda a horvát politikai élet szókimondó fenegyereke? Erre a kérdésre igyekszik választ adni kutatónk, Dobó Géza.

Franciaország más gyarmatosító hatalmaktól eltérően hosszú ideig fenntartott állandó katonai jelenlétet Afrikában, regionális csendőrként működve, támogatva a veszélybe került kormányokat és visszaverve a dzsihádisták támadásait – mondta igazgatónk, Marsai Viktor a Mandinernek adott nyilatkozatában.

Már közvetlenül a beiktatását követően Donald Trump az USA legnagyobb kereskedelmi partnereivel: Kanadával, Mexikóval és Kínával szembeni kőkemény vámok kiszabását helyezte kilátásba. Sőt, a kereskedelmi háború már Trump választási kampányában is kiemelt helyen szerepelt. Időközben az Egyesült Államok északi és déli szomszédját −legalábbis egyelőre – ugyan mentesítette a megvámolástól, viszont az Európai Unióval szemben is […]

Két hónappal ezelőtt ért véget az Aszad család fél évszázados uralma Szíriában. Az eddigi mérleg felemás – mondta kutatási vezetőnk az Mí műsorában.

Az elmúlt héten az irreguláris bevándorlás megállításáról, valamint az Európai Unió biztonságának növeléséről tárgyaltak Varsóban az uniós belügyminiszterek. Elemzőnk, Gönczi Róbert az InfoRádió vendéga volt. 

Algéria, Marokkóhoz és Tunéziához hasonlóan az irreguláris migrációra, mint súlyos biztonsági kockázatra tekint, ezért 2015 óta a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó migránsokat nagy számban toloncolja ki. Az algériai hatóságok 2024-ben rekordszámú deportálást hajtottak végre. Az Alarme Phone Sahara civil szervezet értesülései szerint több mint 31 ezer embert toloncoltak ki a szomszédos Nigerbe. Megjelent kutatónk, […]

A CDU/CSU uniója fokozná a kitoloncolásokat és a határvédelmet, valamint beutazási tilalmat rendelne el azok számára, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges okmányokkal – mondta vezető elemzőnk, Dócza Edith a Kossuth Rádióban.