Megjelenések

Donald Trump amerikai elnök nem tesz le arról, hogy kitelepítse a palesztinokat a térségből, amit csak erőszakkal tudna csak meg tenni. A témában vezető kutatónk, Tárik Meszár nyilatkozott a TrendFM-nek.

Zoran Milanovicot úgy választották közel 75 százalékos fölénnyel ismét államfővé, hogy a köztársasági elnökválasztást nyolc hónappal megelőző parlamenti választásokon még a miniszterelnöki széket célozta meg. De kicsoda a horvát politikai élet szókimondó fenegyereke? Erre a kérdésre igyekszik választ adni kutatónk, Dobó Géza.

Franciaország más gyarmatosító hatalmaktól eltérően hosszú ideig fenntartott állandó katonai jelenlétet Afrikában, regionális csendőrként működve, támogatva a veszélybe került kormányokat és visszaverve a dzsihádisták támadásait – mondta igazgatónk, Marsai Viktor a Mandinernek adott nyilatkozatában.

Már közvetlenül a beiktatását követően Donald Trump az USA legnagyobb kereskedelmi partnereivel: Kanadával, Mexikóval és Kínával szembeni kőkemény vámok kiszabását helyezte kilátásba. Sőt, a kereskedelmi háború már Trump választási kampányában is kiemelt helyen szerepelt. Időközben az Egyesült Államok északi és déli szomszédját −legalábbis egyelőre – ugyan mentesítette a megvámolástól, viszont az Európai Unióval szemben is […]

Két hónappal ezelőtt ért véget az Aszad család fél évszázados uralma Szíriában. Az eddigi mérleg felemás – mondta kutatási vezetőnk az Mí műsorában.

Az elmúlt héten az irreguláris bevándorlás megállításáról, valamint az Európai Unió biztonságának növeléséről tárgyaltak Varsóban az uniós belügyminiszterek. Elemzőnk, Gönczi Róbert az InfoRádió vendéga volt. 

Algéria, Marokkóhoz és Tunéziához hasonlóan az irreguláris migrációra, mint súlyos biztonsági kockázatra tekint, ezért 2015 óta a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó migránsokat nagy számban toloncolja ki. Az algériai hatóságok 2024-ben rekordszámú deportálást hajtottak végre. Az Alarme Phone Sahara civil szervezet értesülései szerint több mint 31 ezer embert toloncoltak ki a szomszédos Nigerbe. Megjelent kutatónk, […]

A CDU/CSU uniója fokozná a kitoloncolásokat és a határvédelmet, valamint beutazási tilalmat rendelne el azok számára, akik nem rendelkeznek az ehhez szükséges okmányokkal – mondta vezető elemzőnk, Dócza Edith a Kossuth Rádióban.

Évről évre kevesebb iraki örmény keresztény vesz részt az ortodox karácsonyi szertartásokon. A kirkuki templomban január 6-án a közösségből csupán egy maroknyi ember gyűlt össze, hogy szenteste napján ünnepelje Jézus születését. Az észak-iraki városban mindössze 30-35 család maradt. Megjelent vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

A német szövetségi kormány a képzett menekültek letelepítését megkönnyíti, a többieket pedig kitoloncolná – mondta vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban.

Új korszak kezdődött Szíriában: a jelentős gazdasági reformok bevezetésén túl, diplomáciai nyitással próbálják felszámolni nemzetközi elszigeteltségüket, miközben a belpolitikában konzervatív irányvonalat követnek. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a növekedés.hu-n.  

Egyre több, korábban rendkívül liberális bevándorlási politikával bíró európai tagállam döntött úgy 2024-ben, hogy szigorít – és ez várható Németországban is az előrehozott választásokat követően – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert.

Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalma december elején ért véget, de azóta is potyognak ki a csontvázak a szekrényből. Titkosrendőrség, megtorlások, vegyi támadások és a hírhedt Szednaja börtön. Megjelent vezető elemzőnk, Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Az új szíriai vezetés számára kiemelten fontos a gazdasági stabilitásnak a helyreállítása és a maga nemzetközi legitimációjának a megerősítése. Ez komoly adu lehet Európa kezében, ha ráhatással akar lenni a folyamatokra – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a HírTV Láncreakció c. műsorában.

Már idén márciusban bejelentheti az Európai Unió azoknak a „visszatérési csomópontoknak” a tervét, melyek az egykori magyar tranzitzónák elvét alkalmaznák – mondta elemzőnk, Gönczi Róbert.

Miért ilyen gyors az elfogadása egy olyan lázadócsoportnak, amely egyébként konkrétan a terrorista szervezetek listáján szerepelt mindeddig? Kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Mandinernek adott nyilatkozatában röviden vázolta, miben is más a HTS, mint a többi iszlamista csoport, amely részt vett a polgárháborúba süllyedt országban a vérontásban.

2024 során Izrael szétzilálta a Hamászt és megroppantotta a Hezbollahot. A két szervezet szinte valamennyi, katonai műveletekért felelős vezetőjét elvesztette és jelentős vérveszteséget szenvedett el. Irán meggyengült, az Aszad-rezsim bukásával az utánpótlás útvonalát is elvesztette, mindemellett pedig belföldön is egyre többen neheztelnek rá. A szervezet nemcsak az izraeli támadások miatt vonta ki erőit a Litáni […]

Az Irakban bevezetett alkoholkorlátozások a fogyasztási szokások átalakítása mellett különösen hátrányosan érinthetik azokat a kisebbségi közösségeket, amelyek megélhetése nagyrészt az alkoholforgalomhoz kötődik. Ezen túlmenően a tiltások az illegális piacok, köztük a kábítószer-kereskedelem térnyerését is elősegítik, ami tovább súlyosbíthatja a régió problémáit. Megjelent Tárik Meszár írása az Index.hu-n.,

Mindenki Ukrajnáról és Gázáról beszél. Miért nem beszélnek Szudánról, ahol milliók éheznek, és talán százezrek haltak meg? Ez megint csak a hipokrita nyugati hozzáállás mintapéldája – panaszkodott a szerzőnek egy etióp professzor az októberi addisz-abebai látogatása során. Megjelent igazgatónk, Marsai Viktor írása az Index.hu-n.

2024. november 27-én, szerdán hajnali négy órakor életbe lépett az Izrael Állam és a libanoni Hezbollah közötti tűzszüneti megállapodás. Az alábbiakban ennek részleteit, valamint az arra adott iráni reakciókat vizsgáljuk. Megjelent Kmeczkó Sára kutatónk írása a corvinak.hu-n.

A gázai háborún és a Hezbollah libanoni állásait érintő izraeli offenzívákon túl, Szíriában is hatalmas átalakulások zajlanak. Mindezek az események a világ egyik leginstabilabb régiójának hatalmi átrendeződését vetítik előre. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása a Növekedés.hu-n.

Csatlakozna a NATO-hoz Ciprus – jelentette be nemrégiben Nikosz Hrisztodulidisz. A szigetország elnöke tisztában van azzal, hogy amerikai segítség nélkül erre aligha van esély. De vajon az Egyesült Államok felrúgná-e az Ankarával fenntartott barátságát Ciprusért? Ahhoz ugyanis, hogy bővüljön a védelmi szövetség, a már tag Törökország beleegyezésére is szükség van, mely ezt nem nézi jó […]

A tálibok 2021-es hatalomátvételüket követően számos brutális büntetést visszahoztak, beleértve a korbácsolást és a megkövezést is. A megreformált oktatási rendszerben is helyet kapott a testi fenyítés. Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Bármilyen rezsim is kerül most hatalomra Szíriában, abban lesz érdekelt, hogy védje a keresztényeket és fenntartsa velük a jó kapcsolatot – jelentette ki kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a hirado.hu-nak adott nyilatkozatában.