Megjelenések

„Kritikusan rossz demográfiai helyzettel kell szembenéznie jelen pillanatban Ukrajnának. Ki szoktuk emelni, hogy Ukrajna lakossága elképesztően csökkenni fog és már csökkent is az utóbbi időszakban. Azt mondhatjuk, hogy olyan 20-25 milliós Ukrajnával nézhetünk szembe a háborút követően, de ugye még nem tudjuk mikor lesz a háborúnak vége.” – mondta Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Három nap alatt közel 1500 embert – köztük rengeteg civilt – öltek meg Szíriában idén márciusban, amikor egy felkelésre válaszolva az alavita kisebbség ellen megtorlásba kezdtek a fegyveresek. A Reuters szerint a kormányhoz köthető különböző fegyveres erők is részt vettek a gyilkosságokban. A helyzetre Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint számítani lehetett.

Guatemala és Honduras megállapodásokat kötöt­tek az Egyesült Államokkal, amelyek lehetővé tehetik, hogy olyan, harmadik országokból érkező menedékkérőket fogadjanak, akik egyébként az Egyesült Államokban kérnének védelmet. Az egyez­mények értelmében az érintettek menedékkérel­mét a két közép-amerikai ország bírálja el. A Migrációkutató Intézet elemzése.

A legújabb fejlemény, hogy a német parlament elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a kiegészítő védelemben részesülő migránsok számára két évre felfüggeszthetik a családegyesítést – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője arról is beszélt, hogy a következő fontos lépés a harmadik országbeli állampolgárok gyorsított honosításának eltörlése lehet.

Az elmúlt két évtizedben Irán folyamatosan építette és bővítette afrikai kapcsolatait. Bár Teherán messze nem tartozik a legfontosabb külső szereplők közé a térségben, a fekete kontinensen kialakított hídfői több szempontból is fontosak lehetnek az elkövetkező években.

Bár az útvonalak változtak a 2015-ös válság óta, az Európára nehezedő migrációs nyomás nem enyhül. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az M1 Híradójának vendége volt.

Június 8-án Csád vezetése bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a vízumkiadást az Egyesült Államok állampolgárai számára. A döntés válasz Donald Trump újabb beutazási tilalmára, amelyben tizenkét ország – köztük több afrikai állam – került feketelistára. A csádi lépés nem egy súlytalan diplomáciai gesztus, hanem sokkal inkább a világhatalmakkal szembeni afrikai önrendelkezés és méltóság hangos kinyilatkoztatása.

Látványos légicsapások, ultimátumok és fenyegetések: az elmúlt hét eseményei újra a globális feszültség középpontjába helyezték a Közel-Keletet. Az Irán elleni támadások egy olyan konfliktus körvonalait rajzolják fel, amely messze túlmutat a térségen, globális energiaválságot és diplomáciai patthelyzetet előidézve. A Mandinernek nyilatkozott vezető kutatónk Tárik Meszár.

Izrael megkezdte, Amerika pedig befejezte a munkát. A Donald Trump által elrendelt légi csapások nyomán Teheránnak nem sok választása maradt, mint arcát megőrizve, hangzatos szólamokat pufogtatva kihátrálni a konfliktusból. De tényleg szükség volt-e minderre? Valóban akkora veszélyt jelentett-e Irán a térség békéjére, mint azt ellenségei állítják?

A levegőből, bombákkal nem lehet rendszert váltani Iránban – figyelmeztet Sayfo Omar Közel-Kelet-szakértő. Arra pedig Izraelnek és az Egyesült Államoknak sincs sem szándéka, sem kapacitása, hogy egységei a szárazföldön bevonuljanak az országba. Mi történik pontosan Iránban? Lehet-e polgárháború?

Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását, ami komoly figyelmeztetés a világgazdaság számára: ha blokád alá vonják, a globális gazdasági rendszer alapjai remeghetnek meg. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének írása.

Naponta több ezren várakoznak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyiptomi regisztrációs központja előtt. Sokuknak nem jut menekült státusz, viszont innen nincs hova menniük. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatójának helyszíni tudósítása.

A podcastban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője Csicsmann Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélget a közel-keleti térség egyik legösszetettebb és leginkább alulértékelt jelenségéről: az afgán migránsok iráni jelenlétéről. A beszélgetés kitér az afgánok beilleszkedési nehézségeire, az iráni társadalom változó hozzáállására, és a migrációs politika mint belpolitikai és geopolitikai eszköz alkalmazására.

Újabb mérföldkőhöz érkezett Bosznia-Hercego­vina és az Európai Unió migrációs együttműkö­dése. A felek aláírták azt a státusmegállapodást, amely alapján a Frontex, az EU határ- és partvé­delmi ügynöksége közvetlen műveleteket végez­het a balkáni ország területén. A Migrációkutató Intézet elemzése.

A teljes győzelem és nem egy tűzszünet a cél az izraeli-iráni konfliktust tekintve, ami azt jelenti, hogy Irán nem jut atomfegyverhez – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Az Egyesült Államoknak a konfliktust illető esetleges katonai szerepvállalására vonatkozó kérdésre az elnök azt mondta, hogy egyelőre nem hozott döntést.

Eközben az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások beszűntetésére szólította fel Izraelt Moszkva. Az oroszok szerint nukleáris katasztrófa felé sodorja a világot a zsidó állam. Az ATV Start vendége volt Tárik Meszár, Közel-Kelet szakértő, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Balázsék vendége volt Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője.

Az eddigi legnagyobb légitámadás érte hajnalban Izraelt, közben Teherán lakossága menekül. Trump szerint van esély a megegyezésre, és folytatódhatnak a tárgyalások Teherán és Washington között. Irán lezárhatja a Hormuzi-szorost, amely a világ kőolajszállításának jelentős csomópontja. 

Átalakulóban a földközi-tengeri migráció: a legfőbb célpont újra Görögország. Kréta az Ázsiából, Afrikából és Közel-Keletről származó migránsok egyik legfontosabb európai belépőpontjává vált; többségük a kelet-líbiai főváros partjairól indul útnak, amely több mint 330 kilométerre fekszik a szigettől. Ennek okairól nyilatkozott Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádiónak.

Kuvait nem számított arra, hogy Szaddám Huszein iraki elnök teljes körű megszállásra készül. Az 1990 augusztusában elindított hadműveletet komoly előkészületek előzték meg – a diplomáciai nyomásgyakorláson túl Szaddám egy háromoldalú szövetséggel próbálta bebiztosítani a megszállás nemzetközi támogatottságát. Mi volt a lényege az iraki elnök taktikájának, és ki volt Szaddám „macskamancsa”?

A közel-keleti konfliktus eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett. Az izraeli védelmi minisztérium szerint mintegy 200 harci repülőgépet vetettek be, a légicsapások főként nukleáris, katonai és stratégiai létesítményeket értek. Az offenzíva során több mint húsz magas rangú katonai vezető vesztette életét, emellett az atomprogram több kulcsfontosságú tudósa is az áldozatok között volt.

Az ukrajnai háború kitörése óta 5,2 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában. Miközben a menekültek száma növekvő tendenciát mutat, a kijevi Centre for Economic Strategy (CES) a menekültek körében végzett kutatása szerint egyre kevesebben látnak esélyt arra, hogy valaha is visszatérjenek Ukrajnába. A kutatásról Gönczi Róbert, az MKI elemzője beszélt a Hír TV-ben.

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése szerint hiába a határzár Marokkó és Algéria között, az irreguláris migráció továbbra is virágzik – sőt, egyre veszélyesebb formákat ölt. A háttérben politikai feszültségek, az embercsempészek tevékenysége és az állhat, hogy Marokkó és Algéria eltérő migrációs stratégiát alkalmaz.

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint az új német kormány bevándorláspolitikája szöges ellentéte az előző, Olaf Scholz vezette kormányénak. A határvédelem fokozása után a családegyesítés felfüggesztését és a gyorsított honosítási eljárás eltörlését terjeszti a parlament elé a német kormány.