Megjelenések

A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze két százaléka tér vissza hazájába. Léphetne ugyan az ügyben az EU, de kicsi az esély erre. Jelenleg az uniós agendában a migráció nem a legfőbb megoldandó kihívás, és ha elő is kerül a kérdés, akkor sokkal inkább a 2026 júliusában érvénybe lépő migrációs paktum foglalkoztatja a tagországokat.

A Szomália északi részén található, félig autonóm Szomáliföld régió új diplomáciai kezdeményezést indított az Etiópiával való gazdasági és energetikai együttműködésének megerősítése érdekében. A helyzetet az Afrikából nemrég visszatért Marsai Viktor elemezte a Láncreakció műsorban.

A kiutasított afgánok kitoloncolásának fokozására kérik az uniós tagállamok az Európai Uniót. A kormányok arra hivatkoznak, hogy a kiutasítottaknak mindössze 2%-a tér vissza hazájába. Arra kérik Brüsszelt, hogy indítsa újra uniós szinten az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) pedig kapjon nagyobb szerepet a visszatérések megszervezésében, valamint a reintegrációs támogatások koordinálásában.

Egy friss felmérés szerint a szíriai menekültek többsége nem akar hazatérni Európából. Közülük sokan sikeresen beilleszkedtek a befogadó ország társadalmába, a többségnek viszont nem sikerült ez. Az amerikai, Donald Trump elnöksége alatt megjelent példa azt mutatja, hogy a tömeges deportálások megkezdése önmagában is önkéntes távozásra késztetheti az országban illegálisan tartózkodó bevándorlókat.

Van abban valami sajátos, hogy Afrika szarvának legjobban működő demokratikus rendszerét és egyik legnagyobb kikötőjét abban az országban találjuk, amit 34 évnyi sikeres működés után sem ismer el senki hivatalosan – miközben egyre többen szeretnének üzletet vagy támaszpontot a stratégiailag kiemelt fekvésű Szomáliföldön.

A Horizont legújabb adásában a 2015-ös migrációs válság óta eltelt egy évtized tanulságairól beszélgetünk Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával – az MKI alapítójával. Szóba kerül, mikor és miért vált a migráció biztonsági kérdésből identitáspolitikai törésvonallá; hogyan formálta a közép-európai nézőpont az európai vitát; miért nem elég a kommunikációs „szigor”, ha közben a jogi és […]

Németország új módszerrel osztaná el a bevándorlókat a tagországok között, amiről viszont a közép-európai országok polgárai hallani sem akarnak. Varsóban október 11-én több mint tízezren vonultak az utcára, hogy tüntessenek az illegális migráció és az uniós migrációs paktum ellen, és az október 3-4. között tartott csehországi választásokat is az illegális bevándorlás elleni közhangulat döntötte el.

A Kilátó 2025. október 16-i adásában Kárpáti János Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével, valamint Csicsmann László közel-kelet szakértővel, a Corvinus egyetem tanárával beszélgetett.

A Magyar Külügyi Intézet és a Migrációkutató Intézet munkatársai az elmúlt tíz év kutatási tapasztalatait és az új tendenciákat összegzik a kiadványban. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a kiadványbemutatón felidézte, hogy 2015-ben Európa és benne Magyarország váratlan kihívással nézett szembe; emberek százezrei indultak el a Balkánon észak felé és érték el Magyarország határait.

5 ország vezetőjével ünnepelte az izraeli-palesztin békekötést Donald Trump amerikai elnök. A túszok átadása megtörtént, de sor kerülhet-e a tűzszünet második fázisára, azaz a Hamasz lefegyverzésére és a gázai átmeneti kormány megalakulására nemzetközi felügyelettel? Sayfo Omar kutatók és szakértők társaságában beszélgetett a tűzszünet tartósságának esélyeiről, a Palesztin függetlenségről, az Ábrahám-megállapodások folytatódásáról, és Izrael megítéléséről.

Jelenleg a kiutasítottak mindössze egyötöd elhagyja el ténylegesen az Európai Uniót. Ezen az arányon szeretnének javítani egy új törvénytervezettel. A belügyi tanács ülése előtt Rétvári Bence államtitkár azt mondta, a migrációs paktumot nem végrehajtani, hanem elfelejteni kell. A műsor vendége a témával kapcsolatban Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A Heti TV október 13-i Pirkadat című műsorában Breuer Péter vendége Sayfo Omár Ádám, a Migrációs Kutatóintézet kutatásvezetője volt. A beszélgetés középpontjában a Trump-féle közel-keleti békefolyamat, Magyarország nemzetközi szerepe, a zsidó–arab együttélés történelmi háttere, valamint Irán, Törökország és a Közel-Kelet jövője állt.

Az Európai Bíróság újabb döntésével ismét akadályt gördített a tagállamok elé a migrációs politika területén – véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Szerinte a bírósági aktivizmus oda vezet, hogy az Európai Unió gyakorlatilag képtelen lesz hatékony menekültügyi rendszert kialakítani.

A migrációs válság tíz éves jubileuma kapcsán Gönczi Róbert és vendége, Hölvényi György EP képviselő áttekintik az uniós migrációs paktum valódi tétjeit, az EP-ben érzékelhető irányváltásokat, valamint az afrikai fejlesztéspolitika kulcsterületeit. Konkrét példákon keresztül szó esik arról is, hogyan lehet helyben esélyt teremteni, és miért kapott nemzetközi elismerést a Hungary Helps gyakorlati, terepmunkára építő megközelítése.

Október 12-én megkezdte működését az Európai Unió közös digitális határregisztrációs rendszere, amely hozzájárulhat az irreguláris migrá­cióval szembeni fellépéshez. Ám megvannak a korlátai – mondta el az InfoRádiónak a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

2021-ben a tálib hatalomátvétel után milliók menekültek el Afganisztánból, és az embercsempészettel együtt egyre gyakoribbá vált az emberek kizsákmányolása. Eközben a svéd kormány komoly pénzekkel támogatná Szomália kormányát a migránsok visszafogadásáért cserébe, de a svéd pártok szerint a megállapodás korrupciógyanús. Az elmúlt hónapok választási kampányaiban mindenhol felmerült a migráció mint biztonságpolitikai fenyegetés kérdése.

Hatalmas összeget kaptak a szomáliai miniszterelnök köreihez köthető projektek a svéd kormány segélyezési pénzeiből. Cserébe a skandináv ország azt kérte, hogy Szomália fogadja vissza a kiutasított migránsokat. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a svéd vezetés ezzel precedenst teremt arra, hogy az unión kívüli kibocsátó országok jutalmat kaphatnak állampolgáraik visszafogadásáért.

Két éve október 7-én Izraelt modernkori történetének legsúlyosabb terrortámadása érte, amely után a Gázai övezetben az elmúlt évtizedek legpusztítóbb háborúja bontakozott ki. Több mint 300 ezer otthon semmisült meg, 2,3 millió ember vált belső menekültté. A fegyveres harcok véget értek, ugyanakkor a Hamász lefegyverzése és a túszok szabadon engedése még komoly vitapont a felek között.

Egyre több uniós ország fontolgatja az állandó tartózkodásra nem jogosult szír menedékkérők hazaküldését. A bajor belügyminiszter még az idén megállapodást kötne Szíriával az elutasított menedékkérők kitoloncolásokról, a sort pedig a bűnelkövetőkkel kezdenék. Az európai országok, amelyek befogadtak nagyobb számú szír menedékkérőt, az Aszad-rendszer tavaly decemberi bukásáig nem tekintették biztonságos országnak Szíriát, most már azonban igen.

Kérdés, hogy a miniszterelnök visszatérően iszlám- és arabellenes megnyilvánulásai ellen miért nem tiltakoznak Magyarország diplomáciai és Orbán üzleti partnerei. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint ennek egyik oka, hogy a világon élő 1,7 milliárd muszlim hívő identitásának számos különböző rétege van. Ezek az identitásrétegek pedig az üzleti és diplomáciai életben is úgy érvényesíthetők, hogy […]

A szíriaiak már nincsenek veszélyben hazájuk­ban, ezért egyre több Európai Uniós tagország kezdené meg az állandó tartózkodásra nem jo­gosult menedékkérők hazatérését. A sort a bűnelkövetőkkel kezdenék – mutatott rá legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Szándéknyilatkozatot írt alá Hága és a kampalai kormány, amelynek értelmében Hollandia az afrikai országba szállítaná a kiutasított migránsokat. A projekt magába foglalná egy tranzitközpont felhúzását is. Azt egyelőre még nem határozták meg, hogy az afrikai ország hány főt fogad be, és ezért cserébe milyen mértékű pénzügyi támogatást kap.

Nyugati szempontból sokszor említik a vallást a problémák okának a Közel Keleten. Azt azonban kihagyják, hogy a vallás alapvetően egy társadalom-szervező, pacifikáló erő a hétköznapokban, ami rendet ad. A probléma ott kezdődik, amikor hirtelen kialakul egy konfliktus, ebben az esetben a vallás egy mobilizáló erővé válik, és a harcot is szítja.

A 2015-ös migrációs válság óta eltelt tíz év mérlegét vonták meg Szegeden, ahol az MCC és a Migrációkutató Intézet közösen szervezett nemzetközi fórumot, bevándorláskutatók és szakértők részvételével. A magyar döntés a határzárról akkor heves bírálatokat váltott ki, de mára egyre több ország ismeri el, hogy a határvédelem nélkülözhetetlen eleme a biztonságpolitikának. A szegedi tanácskozáson többször […]