Megjelenések

Az elmúlt egy évben gyökeres külpolitikai irányváltás következett be, az eddig a keleti blokkhoz tartozó Szíria tulajdonképpen a nyugati blokk részévé vált. Ugyanakkor az olcsó orosz gabona és a technológiai függés miatt a Moszkvával való jó kapcsolat is fontos marad az új szíriai vezetés számára. Kérdés, hogy várható-e nagy hazatérési hullám a szíriai menekültek körében.

Kereken egy éve új korszak kezdődött Szíriában. Az Aszad család több mint fél évszázados, Bassár al-Aszad pedig csaknem huszonöt éves uralma kártyavárként omlott össze, amikor az északnyugati Idlib tartományból előretörtek az iszlamista lázadók. Noha Aszad éveken át a dzsihadisták rémével riogatta a lakosságot, fejlevágásokat és vallási diktatúrát jósolva, az elmúlt év eseményei nem igazolták félelmeit.

Prof. Dr. Tarrósy Istvánnal beszélgetünk az afrikai migrációról. Miért marad a vándorlások túlnyomó része a kontinensen belül, hogyan alakultak át a fő útvonalak 2015 óta, és mi áll bizonyos kibocsátó országok kiugró számai mögött? Elemezzük az EU Afrika-politikáját, a „root causes” megközelítést, valamint azt is, hogyan használják egyes afrikai államok geopolitikai eszközként a migrációt.

A brutalitásukról ismert tálibok a korábban meghirdetett amnesztia ellenére sem bánnak kesztyűs kézzel az egykori katonákkal. A 2021 augusztusa óta eltelt időszakban több száz veteránt végeztek ki, és nem riadnak vissza az embertelen kínzásoktól sem. Csak tavaly 209 volt katona esett áldozatul a tálibok kegyetlenségeinek, és legalább 145 embert bebörtönöztek.

Az Európai Bizottság továbbra sem megállítani, hanem menedzselni akarja a bevándorlást. Az új paktum erre alapvetően nem lesz képes, nem fogja érdemben csökkenteni az érkezés számokat. Az egyetlen talán előremutató eleme az a harmadik országokkal való együttműködés, de az, hogy mennyire sikerül rávenni őket az elutasított menedékkérők visszafogadására, ez még a jövő kérdése.

Kiújult a feszültség Izrael és Szíria között. Izrael nyitott a Szíriával való megállapodásra, állítja az izraeli miniszterelnök, de biztonságát illetően nem fog kompromisszumot kötni. Október 7-e után eltökéltek, hogy megvédjék a határokat és a közösséget. Donald Trump közösségi oldalon keresztül figyelmeztette az izraeli minisztert, hogy ne destabilizálja Szíriát és új vezetését.

A rendezvények hatalmas kihívás elé állítják a hatóságokat, és hiába fokozott figyelem, sokszor még így sem tudják megelőzni a tragédiákat. A hétvégén például Weimarban egy 29 éves marokkói férfi késsel fenyegette az embereket a karácsonyi vásárban. A műsor vendége Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Ha a demográfiai válság nem lenne elég, Európa több országában csökken az ukrán menekülteknek nyújtott támogatás. Miközben a menekültek száma nem csökkent, de a visszatérési hajlandóság egyre alacsonyabb, az idei évre becsülhetően 30 százalék körüli értékre csökkent. Ez aggasztó abból a szempontból, hogy mit fog jelenteni az ország újjáépítésénél, ha véget ér a háború.

Körbejárjuk, hogy mi áll az USA rekordmagas bevándorlási számai mögött, miért tört meg 2025-ben az 50 éve tartó növekedési trend, mit hoznak a tömeges deportálások, hogyan alakítják át a változó származási országok az amerikai bevándorlás szerkezetét, és mi várható 2028-ig az USA migrációs politikájában.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint az unió a legkomolyabb befektető a kontinensen, a befolyása mégis csekély, de most megpróbál ezen változtatni. A mostani csúcs kiegyensúlyozottabb és pragmatikusabb volt az előzőekhez képest.

Zohran Mamdani váratlan győzelme alapjaiban rengette meg az amerikai politikai térképet: egy új progresszív modell születik, amely nyíltan szembemegy a Trump-féle nacionalista-populista vonallal. Eközben Washington belső válságok sorával küzd – a menekültügyi konfrontációtól és a rekordhosszú kormányzati leállástól kezdve a Nemzeti Gárda körüli jogi csatározásokon át egészen az Epstein-botrány politikai következményeiig.

A munkáspárti brit kormány a dán modell mintá­jára újraírja a menekültügyi rendszert: megszű­nik a „golden ticket”, vagyis az automatikus lete­lepedés és a családegyesítés lehetősége, a nem együttműködő kibocsátó országokat pedig vízumtilalommal fenyegetik.

Miben állt a V4-ek „migrációs tengelye”, és mitől lett precedens értékű az ukrán menekültek befogadása? Szóba kerül a belorusz hibrid hadviselés, az uniós határkerítések körüli kettős mérce, illetve az is, hogy kiürülhet-e Ukrajna – valamint, hogy van-e esélye a kelet-közép-európai migrációs szemléletnek, hogy egyszer valóban egész Európa politikáját formálja.

Európa vesztésre áll a globális kábítószer-kereskedelemmel szemben. Kiderült: a migrációs útvonalakon szervezik a drogkereskedelmi láncokat. A gyorsan fejlődő globális kábítószer-kereskedelem bővül, és egyre inkább összefonódik a migrációval és a szervezett bűnözéssel.

Sérti a tagállamok szuverenitását a migránsoknak a befogadási kvóta alapján történő elhelyezése – hangzott el a Migrációkutató Intézet és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közös rendezvényén, a Hol a Határ? – Nemzeti szuverenitás és uniós hatáskörátlépés a migráció és menekültügy területén címmel megtartott eseményen.

Zohran Mamdani, New York újonnan megválasztott polgármestere győzelmi beszédében először arabul mondott köszönetet választóinak, majd részletezte, kik járultak hozzá mozgalma sikeréhez: „jemeni bodegatulajdonosok, mexikói abuelák (nagymamák), szenegáli taxisofőrök és üzbég ápolók. Trinidadi szakácsok és etióp nénik.”

Az EU menekültügyi és migrációs paktumának részeként bevezetett új „szolidaritási alap” keretében a déli határállamok, mint Görögország és Olaszország, több támogatást kapnak, míg olyan országok, mint Németország és Lengyelország, legalább 2026 végéig elkerülhetik a migránsok befogadását. Az Európai Bizottság régóta várt értékeléséből kiderül, hogy kik kapnak segítséget, és kik járulnak hozzá a „szolidaritási alaphoz”.

Hogyan élte meg a Közel-Kelet a 2015-ös migrációs válságot, mi változott azóta a szíriai háború, a visszatérések és az európai–közel-keleti alkuk terén, és hogyan alakul át a migrációs térkép 2025-re? Szó esik a szírek hazatelepítésének realitásáról, a visszatoloncolások politikai és logisztikai dilemmáiról, valamint a közel-keleti fiatalok jövőképéről – maradni, lázadni vagy elindulni Európa felé?

Politikai nyomásgyakorlás zajlik Brüsszel részéről. A nyugat-balkáni útvonal egyik fő belépési pontjának számító Magyarország semmiféle kedvezményt nem kap az új uniós szolidaritási alapból, miközben az Európai Bizottság terve alól több ország részleges mentességet is kérhetne. A szakértő szerint az új brüsszeli paktum nem lesz képes elrettenteni a csak gazdasági okokból útra kelőket sem.

Közzétette a napokban az úgynevezett migrációs értékelését az Európai Bizottság, amelyből kiderült, hogy jelenleg négy ország áll migrációs nyomás alatt szerintük, így ők férhetnek hozzá jövőre a migrációs paktum részeként igényelhető Szolidaritási Alaphoz. Magyarországnak pedig vagy migránsokat kellene befogadnia, vagy fizetnie kellene. A jelentést és az abból fakadó következményeket értékeljük a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjével.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a borzalmak, amelyeket egyes afrikai országok lakosai az 1990-es években átéltek, amikor Ruandától Szomáliáig dörögtek a fegyverek és keletkeztek a tömegsírok, már csak a történelemkönyvek lapjain élnek tovább. A 2023 áprilisa óta tartó szudáni polgárháború azonban felül tudja írni a legpesszimistább várakozásokat is, és már-már elfeledett középkori brutalitást elevenít fel.

Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus migrációs nyomás alatt áll, ezt állapította meg az Európai Bizottság legújabb menekültügyi és migrációs jelentésében. A Bizottság javaslata szerint az érkezőket az Unió tagállamaiban kell szétosztani, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia azonban nem hajlandó ehhez hozzájárulni. A műsor vendége a témával kapcsolatban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Vasárnap érkezett Jeruzsálembe az amerikai elnök veje és különmegbízottja is, hogy tárgyalásokat folytasson a Gázai övezet jövőjéről. A látogatást hivatalosan nem jelentették be. Az amerikai kormányzat múlt héten egy határozat tervezetet küldött az ENSZ biztonsági tanácsában résztvevő tagállamoknak, a nemzetközi erők Gázai övezetben történő telepítéséről.

Donald Trump és Orbán Viktor pénteki találkozójának értékeléseként Balogh Máté Gergely elmondta, hogy alapjaiban változott meg a magyar-amerikai viszony azzal, hogy Trump visszakerült a Fehér Házba. A két vezető között van egy szimpátia, Trump és az ő jobboldali populista mozgalma Magyarországban ideológiai szövetségest is lát, mellette a megállapodások az USA részére gazdasági előnyökkel is járnak.