Megjelenések

Izrael megkezdte, Amerika pedig befejezte a munkát. A Donald Trump által elrendelt légi csapások nyomán Teheránnak nem sok választása maradt, mint arcát megőrizve, hangzatos szólamokat pufogtatva kihátrálni a konfliktusból. De tényleg szükség volt-e minderre? Valóban akkora veszélyt jelentett-e Irán a térség békéjére, mint azt ellenségei állítják?

A levegőből, bombákkal nem lehet rendszert váltani Iránban – figyelmeztet Sayfo Omar Közel-Kelet-szakértő. Arra pedig Izraelnek és az Egyesült Államoknak sincs sem szándéka, sem kapacitása, hogy egységei a szárazföldön bevonuljanak az országba. Mi történik pontosan Iránban? Lehet-e polgárháború?

Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását, ami komoly figyelmeztetés a világgazdaság számára: ha blokád alá vonják, a globális gazdasági rendszer alapjai remeghetnek meg. Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének írása.

Naponta több ezren várakoznak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának egyiptomi regisztrációs központja előtt. Sokuknak nem jut menekült státusz, viszont innen nincs hova menniük. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatójának helyszíni tudósítása.

A podcastban Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője Csicsmann Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélget a közel-keleti térség egyik legösszetettebb és leginkább alulértékelt jelenségéről: az afgán migránsok iráni jelenlétéről. A beszélgetés kitér az afgánok beilleszkedési nehézségeire, az iráni társadalom változó hozzáállására, és a migrációs politika mint belpolitikai és geopolitikai eszköz alkalmazására.

Újabb mérföldkőhöz érkezett Bosznia-Hercego­vina és az Európai Unió migrációs együttműkö­dése. A felek aláírták azt a státusmegállapodást, amely alapján a Frontex, az EU határ- és partvé­delmi ügynöksége közvetlen műveleteket végez­het a balkáni ország területén. A Migrációkutató Intézet elemzése.

A teljes győzelem és nem egy tűzszünet a cél az izraeli-iráni konfliktust tekintve, ami azt jelenti, hogy Irán nem jut atomfegyverhez – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Az Egyesült Államoknak a konfliktust illető esetleges katonai szerepvállalására vonatkozó kérdésre az elnök azt mondta, hogy egyelőre nem hozott döntést.

Eközben az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások beszűntetésére szólította fel Izraelt Moszkva. Az oroszok szerint nukleáris katasztrófa felé sodorja a világot a zsidó állam. Az ATV Start vendége volt Tárik Meszár, Közel-Kelet szakértő, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Balázsék vendége volt Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője.

Az eddigi legnagyobb légitámadás érte hajnalban Izraelt, közben Teherán lakossága menekül. Trump szerint van esély a megegyezésre, és folytatódhatnak a tárgyalások Teherán és Washington között. Irán lezárhatja a Hormuzi-szorost, amely a világ kőolajszállításának jelentős csomópontja. 

Átalakulóban a földközi-tengeri migráció: a legfőbb célpont újra Görögország. Kréta az Ázsiából, Afrikából és Közel-Keletről származó migránsok egyik legfontosabb európai belépőpontjává vált; többségük a kelet-líbiai főváros partjairól indul útnak, amely több mint 330 kilométerre fekszik a szigettől. Ennek okairól nyilatkozott Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádiónak.

Kuvait nem számított arra, hogy Szaddám Huszein iraki elnök teljes körű megszállásra készül. Az 1990 augusztusában elindított hadműveletet komoly előkészületek előzték meg – a diplomáciai nyomásgyakorláson túl Szaddám egy háromoldalú szövetséggel próbálta bebiztosítani a megszállás nemzetközi támogatottságát. Mi volt a lényege az iraki elnök taktikájának, és ki volt Szaddám „macskamancsa”?

A közel-keleti konfliktus eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett. Az izraeli védelmi minisztérium szerint mintegy 200 harci repülőgépet vetettek be, a légicsapások főként nukleáris, katonai és stratégiai létesítményeket értek. Az offenzíva során több mint húsz magas rangú katonai vezető vesztette életét, emellett az atomprogram több kulcsfontosságú tudósa is az áldozatok között volt.

Az ukrajnai háború kitörése óta 5,2 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában. Miközben a menekültek száma növekvő tendenciát mutat, a kijevi Centre for Economic Strategy (CES) a menekültek körében végzett kutatása szerint egyre kevesebben látnak esélyt arra, hogy valaha is visszatérjenek Ukrajnába. A kutatásról Gönczi Róbert, az MKI elemzője beszélt a Hír TV-ben.

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése szerint hiába a határzár Marokkó és Algéria között, az irreguláris migráció továbbra is virágzik – sőt, egyre veszélyesebb formákat ölt. A háttérben politikai feszültségek, az embercsempészek tevékenysége és az állhat, hogy Marokkó és Algéria eltérő migrációs stratégiát alkalmaz.

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint az új német kormány bevándorláspolitikája szöges ellentéte az előző, Olaf Scholz vezette kormányénak. A határvédelem fokozása után a családegyesítés felfüggesztését és a gyorsított honosítási eljárás eltörlését terjeszti a parlament elé a német kormány.

A klímaváltozás, a globális dekarbonizációs törekvések és a fosszilis energiahordozóktól való függés hosszú távú fenntarthatatlansága új irányokat kényszerít a nemzetállamokra. Ebben a folyamatban a történelmileg a világ egyik legnagyobb olajexportőreként ismert Szaúd-Arábia váratlanul, de tudatosan vált a megújuló energia egyik legaktívabb szereplőjévé. Tárik Meszár, az MKI vezető kutatójának írása.

Kutatási vezetőnk, Sayfo Omár beszélt az iszlám vallás és a klímaváltozás történelmi és társadalmi kapcsolódási pontjairól. A történelmi áttekintés után példákon keresztül mutatja be, hogy a vallás interpretációja és a politikai befolyás gyakorlása között szoros összefüggés van – és hogy a radikalizmus nem önmagában jön létre, hanem társadalmi, klimatikus és politikai válságok következményeként.

Ukrajnát három év alatt több mint ötmillió ember hagyta el a háború következményeként. A migráció nemcsak humanitárius, hanem demográfiai és gazdasági válságot is előidézhet, különösen, ha a menekültek jelentős része végleg külföldön marad. A visszatérésre egyre kevesebben számítanak, és a nemzetközi támogatás is fokozatosan apad. A Migrációkutató Intézet elemzését szemlézte a Magyarnemzet.hu.

„Egy kalkulált politikai lépést láthatunk Geert Wilders részéről, ami várhatóan meg fogja erősíteni a Szabadságpárt (PVV) pozícióját, és ezzel sokkal erőteljesebben léphet fel Hollandia például a migrációs és menekültügyi paktummal szemben a közeljövőben” – mondta a Migrációkutató Intézet elemzője arról, miért alakította úgy a politikai eseményeket Hollandia bevándorlásellenes pártja, hogy az a kormány felbomlásához vezessen.

Hogyan alakul Afrika jövője a globális erőterek árnyékában? Miért vált Szomália geopolitikai frontvonallá, milyen szerepet játszik Kenya a régió biztonságában, és mi zajlik valójában Dél-Afrikában a „fehér népirtás” narratíva körül? A FIX TV vendége volt Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, akivel az afrikai kontinens kulcstérségeinek biztonságpolitikai és geopolitikai folyamatait elemezték.

A béke nem vetne véget a kivándorlásnak, sőt valószínűleg még többen hagynák el Ukrajnát, különösen, ha az ország csatlakozna az EU-hoz. Ez azonban komoly problémákat okozhat az Európai Unióban és Magyarországon – mondta el a Mandinernek Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

„Rendkívül izgalmas este volt Lengyelországban. Ne felejtsük el, hogy tegnap még tartott egy győzelmi sajtótájékoztatót Trzaskowski, amire figyelmeztette is a 95-ös lengyel elnökválasztásnak a győztese, hogy talán ez még túl korai volt.” A Napindító című műsor vendége volt a Migrációkutató Intézet elemzője, Gönczi Róbert.

Olajkitermelési megállapodást írt alá Oroszország az Afganisztánt vezető tálibokkal, és még egy olajfinomítót is építenek a közép-ázsiai országban. A felek diplomáciai kapcsolatai is rohamléptekben fejlődnek, a tálibok már nagykövetet küldenének Moszkvába. De tényleg összebútorozik a két régi ellenség? Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjének írása.