Megjelenések

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikái szerint jelentősen visszaesett az irreguláris migráció a nyugat-balkáni útvonalon. Az útvonal egyik fő végpontja a szerb–magyar országhatár, amely schengeni külső határként az Európai Unióba történő belépés egyik kiemelt helyszínének számít. Az aktuális illegális migrációs folyamatokról vezető kutatónk Tárik Meszár nyilatkozott.

A nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható visszaesés ellenére a szerb–magyar határon továbbra is tömegesen próbálkoznak átkeléssel az illegális bevándorlók. A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a migránsok stratégiát váltottak: rejtőzködve, kis létszámú csoportokban közlekednek, miközben az embercsempész-hálózatok is újraéledtek a térségben. A hatóságok tapasztalatai helyenként szervezetlenségről, másutt fokozódó aktivitásról árulkodnak.

Bár megoldódni látszik a legújabb közel-keleti háborúskodás, azért sok, egymásnak ellentmondó értesülés lát napvilágot. A konfliktus a meglehetősen ingatag politikai lábakon álló új szíriai vezetés és az ország déli részén élő drúz kisebbség, valamint beduin törzsek között pattant ki a múlt hét végén. Vezető kutatónk, Tárik Meszár nyilatkozott az Indexnek.

Erőre kapó terroristák és nélkülöző százmilliók határozzák meg a Száhelövezetet, Ruanda és Kongó között pedig az amerikai vezetés igyekszik békét teremteni. „A strukturális kiváltó okok, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és az erőforrás-szűkösség régóta jelen vannak, de önmagukban nem elegendők a harcok fenntartásához” – mondja Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Az afganisztáni tálibok már négy éve küzdenek kormányuk nemzetközi elismeréséért. Oroszország most elsőként adta be a derekát. A Kreml különösen nagy reményeket fűz ez energetika, az infrastruktúra, valamint a biztonság területén kialakuló együttműködésekhez. Vajon más országok is követhetik Oroszország példáját?

Irán súlyosan fenyegetést küldött Amerikának. Geopolitikai versengés zajlik Szíria újjáépítéséért. Gázában humanitárius város létrehozását fontolgatják, miközben zajlanak a tűzszüneti tárgyalások.

A déli határzár kerítés építésének 10. évfordulójának kapcsán beszélt a Híradóban az elmúlt évtized migraációs tapasztalatairól Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A Horizont podcast epizódjában Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elemzi a Közel-Kelet átalakuló geopolitikai viszonyait, különös tekintettel az arab országok és Izrael kapcsolataira. Szó esik Jordánia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Marokkó és Egyiptom szerepéről, valamint a szaúdi és iráni dinamika jövőjéről az izraeli-arab kapcsolatok tükrében.

Július 1-től Dánia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Vajon sikerül-e a közösség szintjén is érvényesíteni a híresen szigorú dán migrációs politikát? A Hír TV vendége volt kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

De vajon elegendő lesz a kínai kapcsolat ahhoz, hogy Irán a nemzetközi nyomás ellenére a felszínen maradjon? Vezető kutatónk, Tárik Meszár elemzése.

Minden 25. Németországban élő ember menekült- vagy védelmi státuszú – derült ki a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adataiból. A Fried­rich Merz kancellár vezette koalíció hivatalba lépése óta több ízben szigorította a bevándorláspolitikát, amelynek következő lépése a befogadható menedékkérők számára vonatkozó kvóta bevezetése lehet. A Migrációkutató Intézet elemzése.

A Magyar Külügyi Intézet új podcast-sorozata, a NEXUS első adásában a Közel-Kelet legjelentősebb konfliktuspontjait, különösen az iráni-izraeli konfliktust, a gázai kérdést, az energiabiztonsági kihívásokat, valamint a térségben érdekelt nagyhatalmi motivációkat elemezte más meghívottakkal együtt Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

Zelenszkij szerint a Trumppal folytatott legutóbbi telefonbeszélgetése minden eddiginél eredményesebb volt. Trump felülvizsgálja a Pentagon által leállított fegyverszállításokat. Zelenszkij bejelentette, hogy új szankciós csomagot írt alá, amely az orosz pénzügyi hálózatokat célozza. Az EU vezető tagállamai közös levélben kérik az Európai Bizottságtól, hogy tegyen gyors lépéseket az uniós versenyképesség erősítésére.

Miért nem lehet tisztán látni, mi történt Iránban? Mi lehet az igazság? Kell-e eszkalálódó, a világ más területeire kiterjedő válságtól tartani az egyébként is instabil Közel-Kelet kapcsán? Mi a helyzet most Szíriában, Jemenben, Ománban? A bonyolult összefüggések és a különböző érdekkülönbségek közepette Omar Sayfót, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjét kértük, segítsen megérteni, mi történik az Arab-félszigeten.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője beszélget Dobrowiecki Péterrel, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetőjével Lengyelország helyzetéről. A vendégek elemzik Lengyelország és az EU viszonyát, a lengyel–ukrán kapcsolatok átalakulását, valamint a Belaruszból érkező hibrid migrációs fenyegetésre adott válaszokat is. Hogyan alakítja mindezt a migráció, és miért nem tud kibontakozni a lengyel–magyar együttműködés Brüsszelben?

Sono trascorsi dieci anni dalla costruzione delle barriere che hanno di fatto fortificato il confine Est dell’Unione europea – Per superarlo, sempre più persone si affidano a organizzazioni criminali di trafficanti di esseri umani – La rotta balcanica nel frattempo è molto meno battuta

„Kritikusan rossz demográfiai helyzettel kell szembenéznie jelen pillanatban Ukrajnának. Ki szoktuk emelni, hogy Ukrajna lakossága elképesztően csökkenni fog és már csökkent is az utóbbi időszakban. Azt mondhatjuk, hogy olyan 20-25 milliós Ukrajnával nézhetünk szembe a háborút követően, de ugye még nem tudjuk mikor lesz a háborúnak vége.” – mondta Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője.

Három nap alatt közel 1500 embert – köztük rengeteg civilt – öltek meg Szíriában idén márciusban, amikor egy felkelésre válaszolva az alavita kisebbség ellen megtorlásba kezdtek a fegyveresek. A Reuters szerint a kormányhoz köthető különböző fegyveres erők is részt vettek a gyilkosságokban. A helyzetre Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint számítani lehetett.

Guatemala és Honduras megállapodásokat kötöt­tek az Egyesült Államokkal, amelyek lehetővé tehetik, hogy olyan, harmadik országokból érkező menedékkérőket fogadjanak, akik egyébként az Egyesült Államokban kérnének védelmet. Az egyez­mények értelmében az érintettek menedékkérel­mét a két közép-amerikai ország bírálja el. A Migrációkutató Intézet elemzése.

A legújabb fejlemény, hogy a német parlament elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a kiegészítő védelemben részesülő migránsok számára két évre felfüggeszthetik a családegyesítést – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője arról is beszélt, hogy a következő fontos lépés a harmadik országbeli állampolgárok gyorsított honosításának eltörlése lehet.

Az elmúlt két évtizedben Irán folyamatosan építette és bővítette afrikai kapcsolatait. Bár Teherán messze nem tartozik a legfontosabb külső szereplők közé a térségben, a fekete kontinensen kialakított hídfői több szempontból is fontosak lehetnek az elkövetkező években.

Bár az útvonalak változtak a 2015-ös válság óta, az Európára nehezedő migrációs nyomás nem enyhül. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az M1 Híradójának vendége volt.

Június 8-án Csád vezetése bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a vízumkiadást az Egyesült Államok állampolgárai számára. A döntés válasz Donald Trump újabb beutazási tilalmára, amelyben tizenkét ország – köztük több afrikai állam – került feketelistára. A csádi lépés nem egy súlytalan diplomáciai gesztus, hanem sokkal inkább a világhatalmakkal szembeni afrikai önrendelkezés és méltóság hangos kinyilatkoztatása.

Látványos légicsapások, ultimátumok és fenyegetések: az elmúlt hét eseményei újra a globális feszültség középpontjába helyezték a Közel-Keletet. Az Irán elleni támadások egy olyan konfliktus körvonalait rajzolják fel, amely messze túlmutat a térségen, globális energiaválságot és diplomáciai patthelyzetet előidézve. A Mandinernek nyilatkozott vezető kutatónk Tárik Meszár.