Megjelenések

A Heti TV október 13-i Pirkadat című műsorában Breuer Péter vendége Sayfo Omár Ádám, a Migrációs Kutatóintézet kutatásvezetője volt. A beszélgetés középpontjában a Trump-féle közel-keleti békefolyamat, Magyarország nemzetközi szerepe, a zsidó–arab együttélés történelmi háttere, valamint Irán, Törökország és a Közel-Kelet jövője állt.

Az Európai Bíróság újabb döntésével ismét akadályt gördített a tagállamok elé a migrációs politika területén – véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Szerinte a bírósági aktivizmus oda vezet, hogy az Európai Unió gyakorlatilag képtelen lesz hatékony menekültügyi rendszert kialakítani.

A migrációs válság tíz éves jubileuma kapcsán Gönczi Róbert és vendége, Hölvényi György EP képviselő áttekintik az uniós migrációs paktum valódi tétjeit, az EP-ben érzékelhető irányváltásokat, valamint az afrikai fejlesztéspolitika kulcsterületeit. Konkrét példákon keresztül szó esik arról is, hogyan lehet helyben esélyt teremteni, és miért kapott nemzetközi elismerést a Hungary Helps gyakorlati, terepmunkára építő megközelítése.

Október 12-én megkezdte működését az Európai Unió közös digitális határregisztrációs rendszere, amely hozzájárulhat az irreguláris migrá­cióval szembeni fellépéshez. Ám megvannak a korlátai – mondta el az InfoRádiónak a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

2021-ben a tálib hatalomátvétel után milliók menekültek el Afganisztánból, és az embercsempészettel együtt egyre gyakoribbá vált az emberek kizsákmányolása. Eközben a svéd kormány komoly pénzekkel támogatná Szomália kormányát a migránsok visszafogadásáért cserébe, de a svéd pártok szerint a megállapodás korrupciógyanús. Az elmúlt hónapok választási kampányaiban mindenhol felmerült a migráció mint biztonságpolitikai fenyegetés kérdése.

Hatalmas összeget kaptak a szomáliai miniszterelnök köreihez köthető projektek a svéd kormány segélyezési pénzeiből. Cserébe a skandináv ország azt kérte, hogy Szomália fogadja vissza a kiutasított migránsokat. Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a svéd vezetés ezzel precedenst teremt arra, hogy az unión kívüli kibocsátó országok jutalmat kaphatnak állampolgáraik visszafogadásáért.

Két éve október 7-én Izraelt modernkori történetének legsúlyosabb terrortámadása érte, amely után a Gázai övezetben az elmúlt évtizedek legpusztítóbb háborúja bontakozott ki. Több mint 300 ezer otthon semmisült meg, 2,3 millió ember vált belső menekültté. A fegyveres harcok véget értek, ugyanakkor a Hamász lefegyverzése és a túszok szabadon engedése még komoly vitapont a felek között.

Egyre több uniós ország fontolgatja az állandó tartózkodásra nem jogosult szír menedékkérők hazaküldését. A bajor belügyminiszter még az idén megállapodást kötne Szíriával az elutasított menedékkérők kitoloncolásokról, a sort pedig a bűnelkövetőkkel kezdenék. Az európai országok, amelyek befogadtak nagyobb számú szír menedékkérőt, az Aszad-rendszer tavaly decemberi bukásáig nem tekintették biztonságos országnak Szíriát, most már azonban igen.

Kérdés, hogy a miniszterelnök visszatérően iszlám- és arabellenes megnyilvánulásai ellen miért nem tiltakoznak Magyarország diplomáciai és Orbán üzleti partnerei. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője szerint ennek egyik oka, hogy a világon élő 1,7 milliárd muszlim hívő identitásának számos különböző rétege van. Ezek az identitásrétegek pedig az üzleti és diplomáciai életben is úgy érvényesíthetők, hogy […]

A szíriaiak már nincsenek veszélyben hazájuk­ban, ezért egyre több Európai Uniós tagország kezdené meg az állandó tartózkodásra nem jo­gosult menedékkérők hazatérését. A sort a bűnelkövetőkkel kezdenék – mutatott rá legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Szándéknyilatkozatot írt alá Hága és a kampalai kormány, amelynek értelmében Hollandia az afrikai országba szállítaná a kiutasított migránsokat. A projekt magába foglalná egy tranzitközpont felhúzását is. Azt egyelőre még nem határozták meg, hogy az afrikai ország hány főt fogad be, és ezért cserébe milyen mértékű pénzügyi támogatást kap.

Nyugati szempontból sokszor említik a vallást a problémák okának a Közel Keleten. Azt azonban kihagyják, hogy a vallás alapvetően egy társadalom-szervező, pacifikáló erő a hétköznapokban, ami rendet ad. A probléma ott kezdődik, amikor hirtelen kialakul egy konfliktus, ebben az esetben a vallás egy mobilizáló erővé válik, és a harcot is szítja.

A 2015-ös migrációs válság óta eltelt tíz év mérlegét vonták meg Szegeden, ahol az MCC és a Migrációkutató Intézet közösen szervezett nemzetközi fórumot, bevándorláskutatók és szakértők részvételével. A magyar döntés a határzárról akkor heves bírálatokat váltott ki, de mára egyre több ország ismeri el, hogy a határvédelem nélkülözhetetlen eleme a biztonságpolitikának. A szegedi tanácskozáson többször […]

Ahogy növekszik a migráció elutasítása Spanyolországban, úgy nő a Vox párt támogatottsága. Balogh Máté Gergely, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint eltűnhet az üvegplafon a patrióta párt fölül. A kutató elmondta, az utóbbi időben megnőtt Spanyolországban az illegális bevándorlás aránya, és ezzel együtt az emberek hozzáállása is megváltozott a migránsokhoz, „akik nagyrészt Észak-Afrikából érkeznek”.

Speaking to Hungarian Conservative at the MCC–MRI joint summit in Szeged, the Spanish politician highlighted the cultural and security consequences of mass migration, expressed hope in the emerging ‘Generation Remigration’, and reaffirmed Vox’s ambition to play a leading role within the Patriots for Europe alliance.

A Horizont új részében azt járjuk körül, miért érintette másként a 2015-ös migrációs válság Hollandiát, mint Németországot. Nathalie Suarez újságíróval beszélgetünk a holland bevándorlás történeti rétegeiről (gyarmati múlt, vendégmunkások), a társadalmi attitűdök polarizációjáról, a PVV és Geert Wilders jelenségéről, a szólásszabadság körüli törésvonalakról, valamint a lakhatási nyomásról és a munkaerőpiac dilemmáiról.

2025-ből nézve jól látható, hogy az elmúlt években a migrációs válság komoly kihívások elé állította az Európai Unió tagállamait – a munkaerőpiaci változásoktól kezdve a társadalmi integráción át egészen a biztonságpolitikai kérdésekig. Arra keressük a választ, hogy milyen előnyöket és nehézségeket jelent a migráció Európának, és hogyan tudunk közös válaszokat adni ezekre a kihívásokra.

Több millió illegális migráns érkezett Amerikába Joe Biden elnöksége alatt, pedig a nyitott határok politikájával még a baloldalon is sokan nem értettek egyet – mondta Nayla Rush a konferencián, amelyet a migrációs válság 10. évfordulója alkalmából rendeztek Szegeden. A kutató hangsúlyozta, Joe Biden túl messzire ment, de Donald Trump tudta kezelni a helyzetet.

Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a Migrációkutató Intézet által a 2015-ös európai migrációs krízis tizedik évfordulója alkalmából rendezett konferencián újságíróknak azt mondta, ha van akarat, stratégia az illegális migráció megállítására, akkor hozzá lehet rendelni hatékony eszközöket, hiszen a magyar rendszer működik.

Trump leeresztette a vasfüggönyt, évente 33 millió forintot kér egy munkavállalói vízumért. Az amerikai migrációs politika túlmutat a nemzeti kereteken, regionális és globális hatásokat vált ki. Marsai Viktor elemzése a Hír TV műsorában.

Vendégünk Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, aki részletesen elemezte az izraeli dróntámadás következményeit Katarban, valamint a közel-keleti geopolitikai helyzet változásait. A beszélgetés során szó esett az amerikai-katari kapcsolatok alakulásáról, a Hamasz befolyásáról, és a palesztin államiság esélyeiről is. Rendkívül informatív és elgondolkodtató beszélgetés volt!

Soha nem látott embertömegek érkeztek 2015-ben Európába, elsősorban Törökországon, valamint a Földközi-tengeren keresztül. A frontországok migránstáborokat húztak fel, voltak, akik továbbterelték az embereket, Magyarország viszont szögesdrót kerítéssel védte meg határait. Uniós szinten elmaradtak a szigorítások. A Migrációkutató Intézet cikksorozatának első részében azt vizsgáljuk, hogyan alakult az Európai Unió migrációs politikája.

Arról beszélgetünk, miért lett 2015 fordulópont, hogyan változtak az útvonalak és a számok, mit hozott a magyar „fizikai és jogi határzár” kombinációja, és miként turbózta fel az embercsempészetet a közösségi média. Szóba kerülnek a munkaerőpiaci és integrációs adatok, a Nyugat-Balkán helyzete, az EU migrációs paktuma és a következő 5–10 év reális forgatókönyvei is.

Az Egyesült Államok 2025 novemberében megszünteti a venezuelaiak ideiglenes védelmi státuszát (TPS). Eközben Európában már ők adják be a legtöbb menedékkérelmet. A venezuelai migrációs válság az euroatlanti térség egyik kiemelt kihívásává vált. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója lapunknak elmondta, hogy a bevándorló gyerekek számának növekedése a nyugat-európai iskolákban nagyon komoly kihívást jelent.