Megjelenések

Bosznia-Hercegovina részéről a jövőben felmerülhet valamilyen fizikai határzár építése a montenegrói és szerbiai határszakaszán, illetve a repatriálások megkezdése is elkerülhetetlenné válhat — mondta el Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a boszniai migrációs helyzetről beszélt az M1 „Ma reggel” című műsorában.

A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében a Törökország által Észak-Szíriában indított katonai beavatkozás hátterét tekinti át. A 2019. október 9-én elindított Béke Forrása Hadművelet a Közel-Kelet vonatkozásában ismét felkorbácsolta az indulatokat az EU-tól az Egyesült Államokon át az Arab Ligáig. A török hadművelet hivatalos célja, hogy a 450 km széles és 30 km mély ún. „Biztonságos […]

A biztonsági helyzet folyamatosan romlik Líbiában. Különösen igaz ez az országban tartózkodó több százezer fekete-afrikai migránsra nézve. Míg júliusban a tadzsúrai menekültközpontot ért, több mint 50 ember halálát okozó légicsapás kapcsán sokan a központok teljes kiürítése mellett érveltek, addig mára a UNHCR beszámolói szerint az a paradox helyzet állt elő, hogy a migránsok fizetnek azért, […]

A Frontex legfrissebb adatai szerint érdemben nőtt az EU-ba irányuló illegális migráció a Földközi-tenger medencéjében: szeptemberben 14%-kal többen (17 200) érkeztek augusztussal összevetve, így idén már 88 200 személyt regisztráltak (ez éves alapon 19%-kal elmarad a tavalyitól). Az emelkedés mögött egyértelműen a Törökország-Görögország szakasz megugró érkezésszáma (11 500, +16%) áll. 2019 első kilenc hónapjában 50 […]

A kvótakérdés időről időre, hol erősebben, hol gyengébben mindig napirenden marad az Európai Unióban tekintve, hogy a menekültügyekkel foglalkozó EU-s adminisztráció hisz abban, hogy a migránsokat kvóta szerint szükséges elosztani, miközben leghangosabb kvótatámogató országok hajtják végre legkevésbé a kvótadöntéseket — mondta el Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” […]

Dél-Afrikában a külföldiek elleni támadások legfőbb oka, hogy nagyon magas a munkanélküliek aránya. Miközben van egy nagyon erős középosztály és egy pörgő gazdaság, mégis rendkívül sok vesztese van ennek a gazdasági folyamatnak. A munkanélküliség mintegy 30 százalékos, és ezzel párhuzamosan a becslések szerint 5-7 millió külföldi munkavállaló van az országban, akik leginkább a kontinensről érkeztek […]

A máltai megállapodás, amelyből nem biztos, hogy még idén jogszabály lesz, csak azokra a migránsokra vonatkozik, akiket valamilyen hajó mentett meg a Földközi-tengeren. Ugyanakkor az Olaszországba érkező bevándorlók túlnyomó többsége gumicsónakokon érkezik, rájuk nem vonatkozik a tervezett kvótamechanizmus — nyilatkozta Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető munkatársa a Kossuth Rádió „Európai idő” című műsorában.

A korábbi terrorszervezetek, mint például az al-Káida, mind fedésben működtek. Az Iszlám Állam viszont 2013-2014-ben kiállt a napfényre, területeket foglalt el, és létrehozott egy olyan médiabirodalmat, amelyen keresztül a radikális iszlám hitet elkezdte terjeszteni, és százmilliókhoz jutott el — mondta el Prof. Dr. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója az M1 „Ma este” című műsorában.

A Máltán elfogadott önkéntes kvótával több probléma is van: egyrészt alkalmas arra, hogy az Észak-Afrikában várakozók meghívásként értelmezzék, másrészt továbbra sem bírja a tagállamok többségének támogatását. Arról nem is beszélve, hogy még ha elfogadjuk is hatékony, legitim megoldási javaslatként, akkor sem orvosolja a görög vagy a spanyol migrációs problémát — Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet […]

Miközben az új, tisztán baloldali kormány egyértelműen befogadó migrációs politikát folytat elődjével összevetve, az új koalíciós partner, a Demokrata Párt a kezdeti jelek szerint még az Öt Csillag Mozgalomnál is megengedőbbnek mutatkozik a bevándorlást illetően. Ez egyébként később akár feszültségeket is okozhat a kormánykoalíción belül — mondta el Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető munkatársa […]

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében az olaszországi migrációs helyzetet tekinti át, különös tekintettel az egyes kormányok intézkedéseire. Miközben a dél-európai frontország a 2010-es évek közepétől komoly mértékű migrációs nyomással szembesült Afrika irányából, az első szigorító intézkedésekre egészen 2017-2018-ig várni kellett. Bár a tengeri határok hagyományosan nehezebben védhetők, a Matteo Salvini belügyminisztersége idején kibontakozó szigorítások megmutatták, […]

„A migránsok az európai városok és életforma miatt akarnak itt letelepedni. Ahogy egy szenegáli bevándorló mondta: »Barcelonát látni és meghalni«. Mindeközben azonban a bevándorlási nyomás miatt éppen ez az áhított életforma s az ezt biztosító környezet zilálódott szét.” — Adbessamad Belhaj és Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársai „Városi ütközetek” címmel közöltek elemzést a mandiner.hu […]

Az idei év szeptemberének végéig több migráns érkezett Törökországból Görögországba, mint tavaly egész évben, de ez távolról sem jelenti azt, hogy az EU-Törökország megállapodás megbukott volna — mondta el Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió „Ütköző” című műsorában.

„A nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozása létfontosságú a közép-európai tagállamok számára.” Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető munkatársa a Kossuth Rádió „Európai idő” című műsorának volt a vendége.

Görögország számára kifizetődőbb — és talán könnyebben kivitelezhető is — lenne a tengeri határainak megvédése, mint a migrációhoz kapcsolódó kihívások utólagos menedzselése — mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában.

Európában ma azt tapasztaljuk, hogy két civilizáció feszül egymásnak ugyanabban a földrajzi térben. Ha az iszlám civilizáció a glóbusz egyik pontján létezik és a keresztény vagy nyugati civilizáció a másik pontján, akkor számos együttműködés lehetséges. A 21. század már az együttműködések kora kellene, hogy legyen. Mindenkinek ez az érdeke. De a jó szomszédság alapja a […]

2018-ra újabb rekordot (27 millió főt) ért el Afrikában a belső menekültek, nemzetközi menedékkérők és elismert menekültek összesített száma. Ez az egy évtizeddel korábbi adat háromszorosa, és évi 1,5 millió fős növekedést jelent. Ezzel a rátával 2037-re már kétszer ennyi, mintegy 54 millió afrikai menekülttel számolhatunk, akik egy része a kontinensen kívül próbál majd boldogulni […]

A Törökországból Görögországon keresztül, az Európai Unióba történő migrációról beszélt Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában. Elmondta, hogy az utóbbi néhány hónapban ismét jelentősen emelkedett az illegálisan belépni kívánók száma.

Saját jelentőségén túlmutat Trócsányi László esete — mondta el Tóth Norbert vezető kutató. A Migrációkutató Intézet munkatársa volt az egyik beszélgetőpartner a Kossuth Rádió „A nap kérdése” című műsorában.

Minél előbb stabilizálni kellene Líbiát az illegális migráció visszaszorítása érdekében – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Janik Szabolcs hozzátette: minden segítség jól jön a líbiai egységkormányának, mivel márciusban a tobruki ellenkormányt támogató Halífa Haftar tábornok offenzívát indított az egységkormány székhelye, Tripoli ellen. Mint mondta, a napokban Olaszország már bejelentette, hogy az illegális bevándorlás feltartoztatása érdekében szorosabbra fűzi […]

Vargha Márk kutató a Németországban elutasítot menedékkérőként élő csecsen bűnöző esete kapcsán a kitoloncolás nehézségeiről beszélt az M1 esti műsorában. Elmondta: a megoldás egyik iránya az érkezők számának határvédelemmel történő radikális csökkentése, a másik pedig a származási országokkal kötendő, EU-szintű visszafogadási egyezmények megkötése.

Ismét felerősödött a migrációs nyomás a balkáni útvonalakon a nyár beköszöntével – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1-en pénteken. Hozzátette: 2018-ban csak Bosznia-Hercegovinába 30 ezer illegális bevándorló érkezett, és jelenleg is több ezren szeretnének Nyugat-Európába eljutni az országból. A migrációt élénkítő, kibocsátó országokkal kapcsolatban azt mondta, Szíriának már nincsenek „embertartalékai”, és inkább Líbia miatt kell aggódni. Líbiában […]

A Kossuth Rádió reggeli műsorában kutatónk, Vargha Márk arról beszélt, hogy az időjárás javulásával áprilishoz képest mindhárom nagy mediterrán ország irányába fokozódott a bevándorlás. Kulcsfontosságú, hogy ezek az országok milyen üzenetet küldenek a migránsoknak, a júliusi  görögországi parlamenti választás egyik nagy kérdése is az, hogy a kormányzásra leginkább esélyes Új Demokrácia szigorít-e a Szíriza engedékeny politikáján.

A közel-keleti keresztények üldöztetése Európa erkölcsi és szellemi válságát is jelzi, hiszen a kontinens nem csupán tehetetlen, de nem is érzi úgy, hogy cselekednie kéne – mondta a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 reggeli műsorában. Speidl Bianka kiemelte, hogy sem az EU külpolitikájában, sem az európai közbeszédben „nincs helye” a keresztények védelmének, noha a […]