Megjelenések

Vargha Márk kutatónk a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában arról beszélt, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal az öt mediterrán frontországgal való egyeztetést követően idén mintegy 2000 fővel növeli személyzetét ezekben az országokban, hogy könnyítsen a migráció jelentette adminisztrációs terhein.

A közel-keleti és az észak-afrikai országokat 2019 utolsó harmadában fellángoló belső és külső konfliktusok jellemezték. Ezek társadalmi hatása — a rendezés elmaradása és a mélyülő gazdaság válság miatti elvándorlás — 2020-ban várhatóan újabb bevándorlási hullámot indíthat Európába — mondta el Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 Ma reggel című műsorában.

Horvátország nem a 7. cikk szerinti eljárások folyamatos napirenden tartásában, hanem lezárásukban érdekelt — nyilatkozta Tóth Norbert a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Abból a szempontból „javult a helyzet”, hogy az úgynevezett iráni rakétacsapás — látható módon — cél tévesztett. Úgy tűnik, hogy mindkét fél „visszafogja magát” — mondta el Prof. Dr. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója az M1 Ma este című műsorában. 

Nem nagyon létezik olyan nemzetközi jogi jogalap, amely alapján Libanon köteles lenne kiadni Carlos Ghosn-t Japánnak — nyilatkozta Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A marxista-szélsőbaloldali irányzatok célja, hogy Európát elszakítsák a keresztény gyökereitől – Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója kommentálta a franciaországi keresztényellenes megmozdulásokat az M1 Unió28 című műsorában.

Vargha Márk kutatónk az M1 Ma reggel című műsorában a nyugat-balkáni migrációs útvonalon tapasztalható helyzetről szóló elemzésünket ismertette. Elmondta, hogy a jobbközép görög kormány több módon próbálja csökkenteni a szigeteken kialakult zsúfoltságot, de hogy sikerrel jár-e, azt lehetetlen megjósolni.

Vargha Márk kutatónk a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában a mediterrán országokban, elsősorban Görögországban, a migránstáborokban uralkodó túlzsúfoltságról szólva elmondta, hogy annak egyik oka, hogy nincs gyorsított eljárás, melynek során, ha megállapítanák, hogy valaki olyan országból érkezett, ahol nincs életveszélyben, azonnal visszaküldhető lenne.

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése az amerikai és iráni kormány közötti feszültség hátterében húzódó okokat vizsgálja. Qaszem Szoleimani megölésével az indulatok rég nem látott mértékben eszkalálódtak. A hatalmi harc origójában jelenleg a szuverenitásáért küzdő Irak áll. Washington igyekszik korlátok közé szorítani Irán utóbbi években látványossá vált közel-keleti térnyerését. Teherán ezzel szemben, magát áldozatként feltüntetve igyekszik […]

Az M1 Ma Reggel műsorában Dr. Marsai Viktor, az MKI kutatási igazgatója a líbiai helyzet kapcsán a nemzetközi beavatkozás körülményeiről beszélt, különös tekintettel a nemzetközileg elismert kormánynak nyújtott török segítségre. A harmadik líbiai polgárháború további eszkalációja ismét megnyithatja a 2017-ben jórészt lezárt líbiai folyosót.

A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése a balkáni migrációs helyzetet vette górcső alá. A nyugat-balkáni útvonalon megjelenő emberek döntő többsége immár nem Szíriából és Irakból érkezik, hanem sokkal inkább afganisztáni és észak-afrikai származású. Emellett a líbiai válság és a mögötte húzódó érdekek, valamint a kelet-mediterrán térség instabilitása tovább növelheti az elvándorlást. Mivel nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal […]

Vajon biztos, hogy bosszút fognak állni a perzsák, lehet-e a vége Irán részéről egy All in, azaz a teljes háború, hagyhatott-e Szulajmáni bármilyen tervet erre az esetre és milyen hatása lehet, egy határozott nyugati fellépésnek? Többek között ezekről a kérdésekről értekezett a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Velkovics Vilmos, műsorvezető és Prof. Dr. Dezső […]

Kászim Szulejmáni iráni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka valóban a legtehetségesebb iráni tábornok volt, az ország második, harmadik legbefolyásosabb embere volt. Szulejmáni az elmúlt tíz évben úgy alakította ki az iráni befolyási rendszert, amilyen soha nem volt talán a perzsa birodalom óta — mondta Prof. Dr. Dezső Tamás, a Migrációkutató […]

Azt hiszem, hogy minden adott ahhoz, hogy ez a tendencia folytatódjon és Görögország továbbra is nagyon nehéz helyzetben legyen — fogalmazott Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese.

A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatójaként is dolgozó Marsai Viktor úgy vélte, az as-Sabáb Kelet-Afrikán ugyan nem nagyon lát túl, de emlékeztetett, hogy voltak már arra példák, hogy a terrorszervezet volt tagjait tartóztatták le Európában. (fotó: MTI/EPA/Szaid Juszuf Varszame)

„Az elmúlt években teljesen megváltozott az európaiak komfortérzete. Bár az emberek már hozzászoktak ehhez a „látványhoz”, és biztonsági intézkedéseknek köszönhetően béke uralkodik, mégis azt jelzi, hogy továbbra is könnyen sebezhető a térség” — nyilatkozta Speidl Bianka a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

2019. november 20-án délelőtt a Migrációkutató Intézet munkatársai szakmai beszélgetésen vettek részt Hans-Georg Maassennel, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi elnökével. Maassen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vendégeként érkezett Magyarországra. Az egykori titkosszolga kifejtette, óriási problémát okoz, hogy a migrációs hullámmal Németországba érkezett külföldiek 70 %-ának nincsenek hivatalos papírjai, így személyazonosságuk, állampolgárságuk és hátterük megállapítása komoly […]

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója az M1 „Szemtől szembe” című műsorának egyik vendégeként elmondta, hogy a nagy kibocsátó, afrikai országok nem érdekeltek abban, hogy állampolgárjaik visszatérjenek Európából, ugyanis, ha sikerül munkát találniuk, annyit pénzt utalnak haza, hogy az már látszódik az adott ország GDP-jében. Van olyan afrikai ország, ahol a GDP 40 százalékát […]

Az ideiglenes határellenőrzések visszaállításával egyértelműen sérülnek a schengeni vívmányok. A lépéssel ugyanakkor elismerik, hogy a migrációhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok egy része még ma is fennáll — nyilatkozta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 „Világ” című műsorában.

Migrációs szempontból gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy hol helyezik el az érkezőket Boszniában: miközben természetesen emberhez méltó körülményeket kell teremteni számukra, amíg tömegesen bejutnak az országba, valamennyi központ újra és újra meg fog telni. Mivel strukturális problémáról van szó, minden tüneti kezelést az anomáliák újratermelődése fog követni — mondta el Janik Szabolcs igazgatóhelyettes az M1 reggeli […]

Biztonsági szempontból a legsúlyosabb probléma nem a külföldi, hanem a helybeli harcosokkal lesz. Ők az úgynevezett „régimuszlimok”, akiket nem lehet azonosítani, mivel nem volt vízumkérelmük, nem vettek róluk soha ujjlenyomatot, viszont ők voltak az ISIS legkeményebb harcosai. Közülük a migrációs válság idején ezrével jöhettek Európába. Az európai terrortámadásokat nagy számban ilyen hátterű támadók követték el […]

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében Líbia aktuális helyzetével foglalkozik. A biztonsági helyzet egyre kétségbeejtőbb az észak-afrikai országban, ami különösen igaz az ott tartózkodó több százezer külföldire nézve. Míg júliusban a tāǧūrā’-i menekültközpontot ért, több mint 50 ember halálát okozó légicsapás kapcsán egyes szervezetek a központok teljes kiürítése mellett érveltek, addig mára a UNHCR beszámolói szerint […]

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése az Iszlám Állam harcaiban részt vevő idegen (terrorista) harcosok motivációit, illetve harctéri és azt követő tevékenységüket mutatja be részletesen. Az európai (és a nyugati világ Európán kívüli) titkosszolgálatainak komoly fejtörést okoz, és még hosszú távon is gondot fog okozni, hogy nem tudják azonosítani azon idegen, az ő országaikból útra kelő […]

A kitoloncolások felgyorsítása helyes út, de rögös. Ezért nehéz gyors eredményeket felmutatni ebben a kérdésben. Mindenesetre látható, hogy mind Görögországban, mind Olaszországban, más-más okból ugyan, de megjelent az idén hatalomra került kormányok kommunikációjában — nyilatkozta Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet kutatója a Karc FM „Kérdőjel” című műsorának vendégeként.