Megjelenések

Az ukrán-magyar vita megoldásának tárgyalásos lehetőségei kimerülni látszanak — nyilatkozta Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyaroszág! műsorában. (A műsor 08:16-tól hallgatható meg.) (fotó: mandiner.hu)

A Mária Rádióban Dr. Marsai Viktor beszélt az afrikai kontinens kétarcúságáról, a robbanásszerű fejlődéséről, illetve azokról a konfliktuszónákról, ahol megállt az idő, és napjainkban is véres háborúk zajlanak. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója elmondta, hogy a fekete kontinens már rég nem csak a katasztrófák és negatív szenzációk színtere, amihez az 1990-es években hozzászokott a világ: […]

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az origo.hu-nak elmondta, hogy gyakoriak a migránsok és az európaiak közötti álházasságok, nyomozati adatok alapján egyes nyugat-európai államokban a kibocsátó országokból származó személyekkel kötött célzatos névházasságok akár 10 százaléka is lehet ilyen jellegű.

Ha az Egyesült Királyság sikeres lesz az EU-n kívül, könnyen lehet, hogy más tagállamok is követhetik majd — mondta el Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

2050-re a migránsokat és menekülteket kibocsátó országok, így a 28 muszlim ország, Kirgizisztántól Marokkóig, valamint a Száhel-övezet népessége az Európai Unió népességének kétszeresével fog növekedni. Jelenleg az EU-ban 500 millióan élnek — mondta el Prof. Dr. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója a Kossuth Rádió reggeli műsorában. (A beszélgetés 07:50-től hallgatható meg.) (fotó: demogr.mpg.de)

Amíg a kibocsátó országokban Európára mint a problémáik megoldására tekintenek, a kontinensünkre nehezedő migrációs nyomás nem fog enyhülni — hangsúlyozta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető munkatársa a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. (fotó: UNHCR/Roger Arnold)

Az I. Világháborút lezáró, az öt vesztes féllel kötött békeszerződésekben a legnagyobb veszteségek Magyarország szenvedte el — mondta el Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Nagyítás című műsorában. (A beszélgetés 15:16-tól hallgatható meg.)

A görög szigeteken a migrációs nyomás az utóbbi két évben jelentős mértékben növekedett. Ezért kulcsfontosságú, hogy növeljük az EU és Törökország közötti megállapodás hatékonyságát — mondta el Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 Világ című műsorában.

Magyarország az EU és az Egyesült Királyság közötti szoros kapcsolatban érdekelt a Brexit-et követően — mondta el Tóth Norbert a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász az M1 reggeli műsorában.

Több ezer ember van úton a balkáni útvonalakon, ők köztes létben vannak: haza már nem tartoznak, Nyugat-Európa még nem fogadta be őket, miközben hideg van, és megfogyatkoztak anyagi forrásaik. Most már vesztenivalójuk nincs, megpróbálnak tehát átjutni valamilyen módon a határon. Akkor lehet gond, ha a határon feltorlódott emberek száma eléri a kritikus tömeget — mondta […]

A január 28-ai határincidens résztvevői nagy valószínűség szerint Szíriából érkező dzsihadisták — nyilatkozta az M1-nek Speidl Bianka vezető kutatónk.

A növekvő számú antiszemita atrocitások mögött elsősorban iszlamista bevándorló hátterű, illetve neonáci szélsőjobboldali elkövetők állnak – nyilatkozta Veszprémy László Bernát az M1 Ma Este című műsorában.

Az antiszemitizmus jelensége ismét felívelőben van Nyugat- és Észak-Európában. Erről is beszélt Veszprémy László Bernát kutatónk a Holokauszt nemzetközi emléknapján az M1 Ma Reggel című műsorában.  

Vargha Márk kutatónk az M1 Ma este című műsorában elmondta, hogy a két olasz kormánypárt közötti viták állandóak, de nem a migráció kérdése körül zajlanak. Gyökeres fordulat csak akkor lehetséges, ha a jobbközép szövetség kerül hatalomra egy előrehozott választás nyomán országosan is, ehhez azonban meglehetősen sok feltételnek kell teljesülnie.

Az érintett görög szigeteken élők most unták meg végérvényesen, hogy városaik élhetetlenek lettek, gazdasági tevékenységük pedig gyakorlatilag ellehetetlenült — mondta el Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. (fotó: pictures/alliance/AP Photos/A. Barai)

Vargha Márk kutatónk az M1 reggeli műsorában kifejtette a dániai migrációs politika paradigmaváltásának lényegét: az állam hosszú távú beilleszkedés helyett ideiglenes tartózkodást kínál és visszatérést vár el az elmúlt években és a jövőben érkező menekültektől. (fotó: Twitter)

Vargha Márk kutatónk a Karc FM Hangoló című műsorában arról beszélt, hogy Dániában egyrészt a menekültek tartós letelepedését illetően következett be gyökeres változás, másrészt az évtizedek alatt sem integrálódott bevándorlók beilleszkedése terén is növelték az erőfeszítéseket. (fotó: AFP)

Az Iszlám Állam új vezetőjéről szóló hírek a figyelmet arra a kérdésre irányítják, hogy mi lesz az Iszlám Államnak mint a jelenkori dzsihád zászlóshajójának a sorsa, és legfőképpen arra, mit jelent mindez a Közel-Kelet és Európa biztonságára nézve. A tanulmány részletesen bemutatja az Iszlám Állam előző vezetőjének, al-Baghdadi rejtekhelye ellen végrehajtott, sikeres támadást. Elemzi, hogy […]

Lesz-e béke Líbiában, vagy a fegyverszünet csak ideig óráig tart? A török csapatok megérkezése az észak-afrikai országba megnyitotta a tartós fegyvernyugvás lehetőségét? Hogyan hat mindez a bevándorlásra? Kormányszakadást okozott Norvégiában, hogy a hatóságok visszaengedtek egy Iszlám Állammal szimpatizáló nőt. A jobboldali progresszív párt kilépése kisebbségi kormányzást hozhat Oslóban. Ezekről a témákról volt szó a Heti […]

Dánia Svédországgal és Norvégiával együtt azon észak-európai államok csoportjába tartozott, ahol a II. világháborút követően jelentkező munkaerő-hiányt a nyugati világon kívüli területekről történő bevándorlással kívánták orvosolni. A vendégmunkások a konjunktúra elmúlásával azonban nem tértek haza és az országban maradtak, sőt családjaik is követték őket. A különféle fegyveres konfliktusok elől menekülők tovább duzzasztották az idegen nyelvű […]

Egy esetleges szakítás után könnyen lehet, hogy nem elsősorban világnézeti alapon létrejött, hanem inkább regionális kötődésű képviselőcsoportot hoz létre a Fidesz az Európai Parlamentbe — nyilatkozta Tóth Norbert, Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. (fotó: hirado.hu)

A líbiai helyzetet csak akkor tudjuk felvázolni és megérteni, ha megvizsgáljuk a régióban érintett és aktív szereplők érdekeit, stratégiáját. Nem meglepő módon gazdasági motivációkat fogunk elsősorban találni — Janik Szabolcs az M1 Ma este c. műsorában nyilatkozott a líbiai rendezés előmozdítása érdekében megrendezett vasárnapi berlini konferenciáról.

A menekültügyi és migrációs kvóta várhatóan a következő hónapokban is az EU napirendjén marad valamilyen formában — nyilatkozta Tóth Norbert vezető kutatónk az M1 Unió28 című műsorában.  

Kész helyzet elé állították a magyar békedelegációt a győztes nagyhatalmak a párizsi békekonferencián — mondta el Tóth Norbert, Migrációkutató Intézet vezető kutatója, nemzetközi jogász a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. (fotó: hirado.hu)