Az embercsempész-maffiák okozta kihívások a Nyugat-Balkánon és Magyarországon
Tárik Meszár, Párducz Árpád és Dobó Géza elemzése
A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése a nyugat-balkáni útvonalon, és azon belül Szerbiában található embercsempész bűnözői csoportok tevékenységét, a hatóságok ellenük folytatott harcát, valamint a krízis lehetséges megoldásait tárja fel. A nyugat-balkáni migrációs útvonalon érintett országok hatóságaira jelentős nyomás nehezedik az embercsempészek részéről, akik szervezetten és gyakran szövevényes hálózatokon keresztül működve próbálják meg átjuttatni a bevándorlókat az Európai Unió területére. Tevékenységük nemcsak a nyílt terepen, hanem a közösségi média különböző felületein, például a Facebookon is zajlik, ugyanis az embercsempész-csoportok aktívan szervezkednek és kommunikálnak az interneten, és ezáltal új kihívások elé állítják az illetékes hatóságokat. A tavalyi évben a nyugat-balkáni és európai uniós államok leterhelt hatóságai kisebb hatékonysággal tudták felvenni a küzdelmet a csempészhálózatok ellen. A szerb rendőrség adatai alapján 2022-ben 191%-kal emelkedett meg az illegális határátlépések száma a 2021-es adatokhoz képest. Emellett jelentősen lerövidült az irreguláris bevándorlók befogadóközpontokban töltött ideje is. A 2020-ban és 2021-ben mért átlagos 30-36 nap helyett 2022-ben átlagban csak 16 napot töltöttek a szerb állam által működtetett befogadóközpontokban. A fennmaradó időben az egyre szervezettebbé és erősebbé váló embercsempész-csoportok szolgáltatásait vették igénybe. Továbbá az elemzésben még szó esik a tavalyi év legfőbb trendjeiről, a migrációs útvonalak változásairól, az elmúlt időszak erőszakos cselekményeiről és azok visszhangjáról, valamint az illegális fegyverkereskedelemről is.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
