A Migrációkutató Intézet „Hotspotok Afrikában? Vitatott ötletből realitás” című elemzése azt veszi szemügyre, hogy az európai államok egyre jobban körvonalazódó, Párizsban kikristályosodó, átfogó stratégiája milyen lépésekben testesült meg eddig, és mi következhet ebből a jövőre nézve.
Megállapíthatjuk, hogy a hosszú távú kedvezőtlen trendek (túlnépesedés, államiság kihívásai stb.) ellenére egyes helyi erőfeszítésekkel jelentősen csökkenteni lehetne az Európába irregulárisan érkezők számát. A líbiai stabilizációra tett – eddig mérsékelt eredményekkel járó – kísérletek mellett az európai államok az arab országtól délre, a Száhel-övezetben igyekeznek kiépíteni új védelmi vonalakat Niger, Csád, Etiópia és más államok bevonásával. Ez a folyamat már legalább egy éve elkezdődött az EU és az egyes tagállamok bilaterális szerepvállalásaival; ennek egyik fontos eleme lett például a német kormányzat által a 2017-es G-20 találkozóra meghirdetett Marshall-terv Afrika számára.
Mára a magyar kormány által már jóval korábban felvetett, külső hotspotok kérdés is az európai gondolkodás középpontjába került. A Szaharától délre, a Száhel-övezetben kialakítandó hotspotok ügye az augusztusi párizsi csúcstalálkozón kapott szélesebb támogatást.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
