ERDOGAN NÖVELHETI A NYOMÁST
A TÖRÖK–OROSZ KÖZELEDÉS HATÁSA A BALKÁNI MIGRÁCIÓS ÚTVONALRA
Az EU–török egyezmény egyértelmű felmondása török részről nem valószínű, viszont a határőrizet lazítása, azaz heti több ezer ember átengedése valószínűsíthető 2017 során. A kelet-balkáni útvonalra nehezedő nyomás tehát állandósulni fog, az Európába érkezők között pedig mind több Szíriából menekülő dzsihadista lehet.
A török külpolitika 2017 elején egyértelműen a török–orosz közeledés és a keleti (közép-ázsiai és kínai) gazdasági kapcsolatok erősítésének irányába mutat. A puccskísérletet követő időszakban Erdogan személyes ambíciói határozzák meg az ország politikai irányvonalát. Az elnöki rendszer bevezetésének és stabil működtetésének feltétele a gazdasági stabilitás, következménye pedig a demokratikus intézményrendszer csorbulása.
Ennek megfelelően azok a kapcsolatok élveznek prioritást, amelyek hozzájárulnak a török gazdaság stabilizálódásához, a demokrácia csorbítását pedig belügynek tekintik. Előreláthatóan 2017 tehát Törökország Oroszország, Eurázsia és Kína felé fordulásának éve lesz, amit a már erősödő gazdasági együttműködések előjeleznek. Az EU feltételrendszere ugyanakkor nem szolgálja az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket, így a viszony további elhidegülése várható.
Az, hogy meddig és milyen feltételekkel éri meg Törökországnak az ütközőzóna-szerep fenntartása, a gazdasági kilátásoktól és a szíriai térnyerés esélyeitől függ.
A KELETI IRÁNYÚ GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
Az elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges társadalmi támogatás elsődleges feltétele a gazdasági stabilitás helyreállítása. A csatlakozási tárgyalások, a külföldi befektetések számának növekedése – 2005 óta ezek száma megközelítőleg hatszorosára emelkedett, és elérte a több mint 15 milliárd dollárt – és az, hogy a török vállalatok könnyen juthattak kölcsönökhöz, pozitívan hatott a török gazdaságra. A külföldi befektetések mintegy 75 százaléka Európából származott. Az EU és Törökország 128 milliárd euró értékű kereskedelmi forgalmat bonyolít, mintegy hatezer német vállalatnak van kirendeltsége Németországban.
Ám az Európai Parlament 2016. novemberi szavazása nyomán a demokrácia és a szabad piacgazdaság működtetésének legfőbb garanciája, az EU-csatlakozás esélyei radikálisan csökkentek, a külföldi befektetők elkezdtek kivonulni az országból, a líra árfolyama pedig jelentősen zuhant. Török elemzők attól tartanak, hogy a folyamatos GDP-csökkenés recesszióba taszítja a gazdaságot.
A feszült EU–török viszony miatt az Oroszországgal való kapcsolatok stabilizálása és a török nacionalistákkal való jó viszony ápolása kiemelten fontossá vált a kormányzat számára.
AZ UNIÓS KAPCSOLATOK ALTERNATÍVÁJA
A török vezetés és tanácsadói azt a véleményt vallják, hogy ha az EU jelenlegi politikája folytatódik, akkor Törökországnak nem éri meg a megállapodás és a csatlakozási aspirációk fenntartása. Erdogan az EU-csatlakozás tervével kapcsolatban népszavazás kiírását is kilátásba helyezte 2017-ben. Szakértők szerint a fokozódó EU-ellenes közhangulat könnyen hozhat negatív eredményt. Ez a forgatókönyv azonban csak akkor vállalható, ha Törökország alternatív gazdasági kapcsolatokat épít ki. Ebbe az irányba már megtörténtek az első lépések. A török és az orosz energiaügyi miniszter október közepén kormányközi megállapodást írt alá a Török Áramlat gázvezeték-beruházás folytatásáról.
A beruházással Törökország kedvezményes áron jut majd orosz földgázhoz, és a vezetéken keresztül Ukrajna megkerülésével Európába is terveznek gázt szállítani. Erdogan novemberben felvetette, hogy Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe. Az ötletet Kína készségesen fogadta.
A gondolat 2013-ban merült fel először, de új lendületet kapott 2016-ban, amikor arról is megállapodtak, hogy a közép-ázsiai országokat, Kínát és Oroszországot tömörítő együttműködés soron következő energiaügyi tanácskozásán Törökország fog elnökölni. Az újrahangolást jelzi az is, hogy Erdogan a közelmúltban javaslatot tett arra, hogy az orosz–török bilaterális kereskedelmi tranzakciókban az amerikai dollárt váltsa fel a rubel és a török líra, amit Moszkva lelkesen fogadott.
Mindazonáltal a török export 50 százaléka jelenleg az EU-ba irányul, míg Oroszországba csupán 2 százalék, az orosz, illetve keleti kapcsolatok volumenének és stabilitásának kialakítása pedig csak fokozatosan történhet.
KURDKÉRDÉS, HADSEREGREFORM ÉS SZÍRIA
Belpolitikai szempontból a parlamenti erőviszonyok miatt az Igazság és Fejlődés Pártjának szüksége van a Nemzeti Cselekvés Pártjának a támogatására, hogy áprilisban kiírhassák a népszavazást az alkotmánymódosításról. Az együttműködés érdekében a kormányzatnak határozott politizálást és eredményeket kell felmutatnia a kurdkérdésben és az ezzel szorosan összefüggő szíriai fronton.
Szíriában Törökország célja mindenekelőtt egy autonóm kurd politikai entitás létrejöttének megakadályozása. Erdogan 2012 óta törekszik egy ütközőzóna létrehozására Észak-Szíriában, a török határ mentén. A szír menekülteket erre, a török és a szír ellenzék ellenőrzése alatt álló területre kívánja visszatelepíteni, egy 45 000 négyzetkilométeren, a török építőipar kivitelezésében felépített városba.
A projektet az EU beleegyezésével és anyagi támogatásával szeretné megvalósítani, amint azt egy 2016. márciusi beszédében megfogalmazta.
NATO-SZKEPTIKUS VEZETŐK TÚLSÚLYBAN
Az EU azonban nem meghatározó erő a szíriai hadszíntéren, ezért a kulcs itt is az orosz–török érdekek közelítése. A felkelők szerint Aleppó esetében Erdogan egyezséget kötött Putyinnal: a város feladásáért cserébe a kormányzóság kulcsfontosságú, keleti területein szabad mozgásteret kapott. Az orosz–török kompromisszum egyértelmű jele, hogy a török miniszterelnök-helyettes január közepén bejelentette: országa már nem tekinti a szíriai rendezés feltételének Aszad távozását. 2017. január 23-án kezdte meg működését a szíriai türkmén milícia Dzsarablúsz körzetében, amelynek tagjai esküjükben Allahot, Törökországot és Erdogant éltették.
A magát rendőrségnek tituláló szervezet járműveit arab és török felirattal látták el. Ez egyértelműen érzékelteti a török befolyás erősödését az Ankarának kulcsfontosságú északnyugat-szíriai türkmén és arab vegyes lakosságú területen. Fontos tény az is, hogy a puccskísérlet nyomán átszervezett hadseregben a NATO-szkeptikus vezetők kerültek túlsúlyba, akiket „eurázsianistáknak” neveznek. Ezek a főtisztek nemcsak Erdogan feltétlen támogatói, de Putyinnal is határozottan szimpatizálnak. Az Ankara és Moszkva közötti stratégiai közeledést az is ösztönözte, hogy az Obama-adminisztráció kifejezetten támogatta a kurdokat.
Trump elnöksége idején e támogatás mértékében történhet változás, ám ennek részleteit csak a Pentagon új stratégiája fogja felfedni, amelynek kidolgozására a szervezet 30 napot kapott az új elnöktől.
IDÉN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ A HATÁRŐRIZET LAZÍTÁSA
Az EU és Törökország egymásrautaltsága továbbra is kétségtelen. Azonban az európai befektetői bizalom meggyengülése, Törökország a közép-ázsiai országokkal, valamint Oroszországgal és Kínával való kapcsolatainak erősödése, a török kormányzati rendszer átalakítása, a hárommillió menekült jelenléte miatt egyre növekvő társadalmi feszültségek az ingatag egyensúly felborulásához vezethetnek.
Ennek komoly lökést adhat a török–orosz álláspontok közelítése Szíriában. Az EU–török egyezmény egyértelmű felmondása török részről nem valószínű, viszont a határőrizet lazítása, azaz heti több ezer ember átengedése valószínűsíthető 2017 során.
A kelet-balkáni útvonalra nehezedő nyomás tehát állandósulni fog, az Európába érkezők között pedig mind több Szíriából menekülő dzsihadista lehet.
A szerző vezető kutató, Migrációkutató Intézet
Kiemelt kép forrása: The European Post
