Konfliktusimport: etnikai és vallási viszályok a déli határ mentén
Tárik Meszár elemzése
A Migrációkutató Intézet elemzése a különböző etnikai, vallási és kulturális háttérrel bíró, sok esetben irreguláris bevándorlók közötti konfliktusok okait és hátterét dolgozza fel. Az egyes személyek vagy csoportok egymáshoz való békés vagy ellenséges viszonyulása nem az eltérő állampolgárságukból ered, mivel esetükben a történelmi tapasztalatok, a nemzettudat, az etnikai és vallási hovatartozás is fokozottan számít. Több kutatás és múltbéli esemény is igazolja, hogy a bevándorlók között még a kívánt célországba való eljutást követően is súlyos összetűzések alakulhatnak ki. Ezért a probléma azonosításának érdekében kiemelten fontos, hogy megértsük az egyének vagy csoportok között kialakuló szembenállások történelmi, etnikai vagy éppen vallási hátterét, ugyanis a bevándorlók a legtöbb esetben a kibocsátó országok konfliktusait importálják a befogadó országba, amit csak egy hosszú és következetes integrációs folyamatot követően lehetne megfelelően kezelni. Azonban láthatjuk, hogy ez utóbbi a nyugat-európai bevándorlást támogató országokban csak rendkívül alacsony szinten valósul meg, amit jól bizonyít az a tény is, hogy bizonyos közösségek között (pl. kurd-török) komoly összecsapásokra kerül sor Európa utcáin, mely esetek gyakorta a befogadó társadalom ellenérzéseit váltják ki. Az elemzés külön kitér azokra népcsoportokra, etnikumokra és vallási közösségekre, melyek között az elmúlt évtizedekben több konfrontáció is kialakult az európai nagyvárosokban, vagy éppen a Magyarországhoz közeli vajdasági településeken. Ilyen többek között az afgán-arab, a keresztény-muszlim és a török-kurd ellentét, de tapasztalhatók kisebb súrlódások észak-afrikai és közel-keleti arabok, vagy éppen arabok és kurdok között is.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
