Régi probléma új köntösben? A szerb migrációs politika
Kovács Blanka és Párducz Árpád elemzése
Habár a nyugat-balkáni régió legnagyobb mozgásai a hidegháborúhoz, valamint a délszláv háborúhoz köthetők, az elmúlt évtizedek fegyveres konfliktusai és válságai változó intenzitású, de folyamatosan jelen lévő migrációs nyomást helyeztek a Nyugat-Balkán országaira. A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése a földrajzi adottságainak köszönhetően a nyugat-balkáni migrációs útvonal szempontjából kulcspozícióban fekvő Szerbia migrációs politikáját mutatja be. Az elemzés emellett választ ad az országban tartózkodó nagyszámú afgán, illetve pakisztáni bevándorló jelenlétére is.
Napjainkban az Európai Unió tagállamainak megerősített határvédelmi intézkedései miatt bevándorlók tízezrei ragadtak hosszabb időre a térség országaiban. A régióban rekedt bevándorlók többségének Szerbia és az ország fővárosa, Belgrád egyfajta utolsó állomást jelent az Európai Unió elérését megelőzően. A téma fontosságát mi sem mutatja jobban, mint a hazánk déli határánál tapasztalható illegális határátlépési kísérletek számának nagyfokú emelkedése. Az idei év migrációs statisztikáit áttekintve látható, hogy a COVID-19 járvány eredményezte visszaesés helyébe a migrációs útvonalak kihasználtságának nagymértékű növekedése lépett. A szerb migrációs elképzelések és szakpolitikák ismerete nagymértékben elősegíti Magyarország déli határszakaszának biztonságát.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.