Lezárt határ nyitott kapukkal — Biden első 100 napja és a migráció
Veres Kristóf György elemzése
A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése Joe Biden elnökségének első 100 napját veszi górcső alá a migrációpolitikai intézkedéseket vizsgálva, és arra keresi a választ, hogy milyen tényezők vezettek 2021 tavaszán egy 15 éve nem látott migrációs válság kialakulásához az Egyesült Államok déli határán. Bemutatjuk, hogy miért Közép-Amerikából érkezik az irreguláris migránsok döntő része, illetve hogyan tervezi kezelni a válságot a demokrata elnök. Biden választóinak liberális migrációs intézkedéseket ígért, amelyek nem csak a határvédelemre koncentrálnak, hanem egyrészről szélesre tárják a kaput a legális bevándorlás előtt, másrészről humanitárius elvekre hivatkozva az irreguláris migránsoknak is maradást biztosítanak az Egyesült Államokban. Így beiktatása után azonnal enyhített több Trumphoz köthető, rendkívül szigorú határőrizeti intézkedést, pártja pedig a már az USA-ban élő körülbelül 11 millió irreguláris migránsnak legális státuszt biztosító törvénytervezeteket terjesztett a Kongresszus elé. Ezek az intézkedések azt az egyértelmű üzenetet hordozzák, hogy aki eléri az Egyesült Államokat, az tulajdonképpen ott is tud majd maradni. Ennek, valamint a Közép-Amerikában évek óta fennálló push-factorok következtében Biden elnökségének első 100 napjában rég nem tapasztalt migrációs válság alakult ki az USA déli határán. A Guatemalából, Hondurasból, és El Salvadorból érkező családok és kísérő nélküli gyermekek fogadására nem volt felkészülve az USA intézményrendszere. 2021 januárjában a határőrség még csak 78 000 migránst tartóztatott fel, februárban már 101 000-t, márciusban pedig 172 000-t – köztük 19 000 kísérő nélküli gyermeket –, utóbbi 15 éves rekordot jelent. A déli határon kialakult migrációs válságra jelenleg nem látszik gyors megoldás.
Az elemzés teljes szövege itt tölthető le.
