Demográfia és migráció: a muszlim világ népességrobbanásának okai és következményei
Dezső Tamás elemzése
Az Európát sújtó migrációs válság legfontosabb oka a muszlim világ Közép-Kelettől a Közel-Keleten át egészen a Maghrebig (Észak-Afrikáig), vagyis Tádzsikisztántól Marokkóig terjedő övezetét jellemző társadalmi és gazdasági feszültség. Ennek a válságnak volt a drámai megjelenési formája mindaz a fegyveres konfliktus (az ’arab tavasz’-tól az Iszlám Államig), amely menekültek, majd migránsok millióit indította útnak Európa felé. A fent említett drámai fejlemények hátterében elsősorban az a drámai demográfiai robbanás áll, amely alapjaiban változtatta meg a három vizsgált régió képét. Az ENSZ adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált régiók 28 muszlim államának népessége az elmúlt 70 évben az 1955-ös 193 416 897 főről 2018-ra 879 038 864 főre nőtt. Ez az átlagos 454 %-os népességnövekedés felkészületlenül érte a régió országait. Ezzel azonban a folyamat nem ért véget. Az amúgy is feszültégekkel teli, és kivándorlók millióit útnak indító három régióban a népességnövekedés tovább folytatódik. Az ENSZ (Department of Economic and Social Affairs, Population Division) előrejelzése (közepes változat) szerint a három régió népessége 2020 és 2050 között 1 282 578 210 főre fog nőni. Ez az újabb 403 539 346 fős növekedés tovább fogja súlyosbítani a három muszlim régió, és sajnos Európa gondjait. Ez a népesség fog – ha a Szubszaharai-Afrika népességnövekedését is számításba vesszük – 2050-re egy EU méretű népességgel, 500 millió fővel tovább nőni. Ez a további robbanásszerű népességnövekedés elviselhetetlen terhet fog jelenteni az érintett régiók muszlim államai számára és további kivándorlási hullámokat fog útnak indítani.
A teljes elemzésért kattintson IDE.
Kiemelt kép forrása: Observer