A migráció visszhangja az arab sajtóban
Elemzés összefoglaló
A Migrációkutató Intézet legutóbbi angol nyelvű elemzése hiánypótló módon azt vizsgálja, hogy az arab nyelvű média miként értékeli a tömeges elvándorlás jelenségét, különös tekintettel a 2015-2016-os migrációs hullámra. A migrációval kapcsolatos, az arab sajtóban megfogalmazott megközelítések egyrészt rámutatnak arra, hogy melyek azok az elképzelések, amelyek veszélyt jelentenek Európára. Másrészt azokra a racionális, migrációkritikus érvekre is felhívják a figyelmet, amelyek a kibocsátó területeken már megjelentek, a Magyarország által képviselt állásponttal összeegyeztethetőek és a válsággal kapcsolatos érdemi párbeszéd alapját képezhetik.
Az elemzés alapját mintegy 300 médiatermék adta, mérvadó hírportálokon (például alJazeera, al-Hayat) megjelent véleménycikkek, olvasói kommentárok, youtube-on megosztott videók, twitter bejegyzések. Az álláspontok hat fő kategóriába sorolhatóak, amelyek mindegyikét a tanulmányban tipikus érveket felsorakoztató idézetek illusztrálják.
A konzervatív, fundamentalista értékelések szerint az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat. Az al-Jazeera katari finanszírozású, a Muszlim Testvériség irányvonalát követő internetes felület, valamint a szalafita Islammessage.com több írásában is megjelenik ez a migrációt küldetésként meghatározó motívum. Egy al-Jazeera-án publikált cikk azt javasolja, hogy a nyugatra vándorolt muszlimok taktikai okokból jó kapcsolatokat kell, hogy kiépítsenek a társadalom többi részével, ugyanakkor őket iszlám szervezetnek kell ellenőrzés alatt tartaniuk.
A szekuláris beállítottságú, migrációpárti, elsősorban egyiptomi és libanoni véleményalkotók szerint a kivándorlás áldás. A Yasur libanoni újság szerzője szerint a migráció lehetőséget ad anyagi javak és tudás megszerzésére. Egy több tízezernyi követővel rendelkező közismert egyiptomi értelmiségi hazájának rossz közegészségügyi viszonyaival szemben a nyugati életforma egészséges jellegét hangsúlyozta migrációra buzdító twitterüzenetében. A bejegyzésére adott kommentek egy része azonban kifejezetten szkeptikus hangvételű.
Megtalálhatók olyan vélemények is, amelyek kritikusak az elvándorlás jelenségével. Az angol nyelvű, Londonban szerkesztett liberális al-Hayat című lapban a libanoni újságíró, Ghassan Charbel tollából megjelent cikk szerint viszont hiú ábránd azt várni, hogy nyugaton minden problémára megoldást lehet találni. Ennek alátámasztására egy libanoni fiatalember, Habib történetét idézi, aki mérnök létére sem kapott képzettségének megfelelő munkát, és inkább a hazatérést választotta, mint a megalázó helyzetek sorozatát, amiben németországi tartózkodása alatt része volt.
A kivándorlással kapcsolatos kudarcélmények okát illetően két táborra oszlanak az írások. Egy részük a nyugati muszlimellenességet hibáztatja, mint például a NagyBritanniában élő liberális szaúd arábiai üzletember által alapított Elaph magazine szerzője. A cikkre adott kommentárok egy része ez esetben is ellentmond az írásban megfogalmazott véleménynek, és a muszlimokat teszi felelőssé, akik egy átpolitizált iszlám nevében fanatikus tetteket hajtanak végre és elzárkóznak a befogadó társadalommal való kapcsolatteremtéstől.
Egy másik kategóriát alkotnak azok a nézetek, amelyek szerint a migráció nem jelenthet megoldást. Egyes véleményvezérek az ezzel ellentétes tapasztalatokkal ellenére még mindig az országok demokratizálásában látják a kiutat. Az algériai Echourouk liberális napilap egy Franciaországban élő algériai újságírót idéz, aki szerint az elvándorlás kényszerűség, a megoldást csakis az adott országok társadalmi valóságának átalakulása jelentheti. A marokkói Maghress szerint illegális útvonalakon elvándorolni olyan áldozatokat követel, amelyek soha nem térülnek meg – ilyen hangok is megtalálhatók az arab nyelvű sajtóban. A youtube-on tömegesen találhatóak olyan személyes beszámolók, amelyek óva intenek az útrakeléstől. Különös figyelmet érdemel egy iraki keresztény újságíró, Sulaqa Boulos Yousef a Kitabat című egyik legnagyobb iraki online újságban kifejtett véleménye, aki szerint a keresztények számára az üldöztetésre nem az elvándorlás a válasz.
Összefoglalásként elmondható, hogy az arab média a migráció jelenségének minden aspektusával foglalkozik, nincsenek tabutémák, ám hangvétele érzelmileg túlfűtött: vagy tragédiaként, vagy isteni kegyelemként értékeli a kivándorlást. A szír sajtó kivételével azonban a kibocsátó országok kormányzatainak felelőssége nincs jelen a diskurzusban. A sajtótermékek elemzéséből megállapítható, hogy az arab nyelvű sajtó az iszlamisták jelenlétét az európai befogadó országokban tényként kezeli. A sajtótermékek vélekedése egyöntetű abban a tekintetben, hogy a kivándorlók túlnyomó többségét csupán a jobb megélhetés iránti vágy vezérli. Egyre többet lehet olvasni a Nyugaton élő bevándorlók integrációjának kudarcáról, amelyért sokan a Nyugatot teszik felelőssé. Ugyanakkor megjelennek azok a vélemények is, amelyek a bevándorlók felelősségét hangsúlyozzák, és kiemelik, hogy az integráció kudarcának oka az elzárkózás és az iszlám konzervatív értelmezése.
Az eredeti, angol nyelvű elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán, ITT.
Kiemelt kép forrása: The National