Magyarország érdeke az, hogy stratégiailag befolyásoljuk az európai közgondolkodást. A magyar kormány ez irányú lépései és a józan észen alapuló, tabudöntő kijelentései ezen a területen eddig példátlanul sikeresek – mondta lapunknak a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója. Orbán Balázs szerint újabb tabudöntések előtt állunk a migrációs válság kezelésében. Hangsúlyozta, Európa és Magyarország kétféle válsághelyzettel áll szemben: az egyik a rövid időn belül történő, magas intenzitású irreguláris migrációs beáramlás jelentette „akut” válsághelyzet, mely jelenleg is fennáll, és kulturális, vallási, biztonsági, gazdasági és politikai konfliktusokat is generál. A másik pedig egy strukturális válsághelyzet, amely sokkal fontosabb, hiszen megoldása az illegális bevándorlást katalizáló, rendszerszintű okok megszüntetését igényli.
A Századvég minapi konferenciáján a kutató a strukturális válsághelyzet elsődleges okaként az európai menekültügyi jogrendszer illegális bevándorlást elősegítő, sőt erősítő hatását jelölte meg. Az európai jogrendszer szerint ugyanis a nemzetközi kötelezettség csak a célországot terheli, ahol a bevándorló a menedékkérelmét benyújtja, ráadásul a menekültügyi jog nem bünteti az illegális bevándorlást, illetve elrendeli a „visszaküldés tilalmát” – mondta. Az ENSZ iránymutatása alapján a menekültmeghatározás során az egyénnek kell bizonyítania jogosultságát, amelynek alapja kizárólag az adott bevándorló „történetmesélése”, ami „egy vicc” – jegyezte meg. Mindezek miatt az illegális migrációt nemcsak azok használják ki, akik jogosultak menekültstátusra, hanem azok is, akiknek ez semmilyen okból nem jár. Orbán Balázs hangsúlyozta, az irreguláris migráció természete megváltozott, a migránsok zömmel fiatal, életerős férfiak, akiknek jóval nagyobb a kockázatvállalási hajlandóságuk, önállóbbak és tudatosabbak, mint a korábbi bevándorlók, és nem egyénként, hanem közösségként érkeznek.
A migrációt segítő strukturális problémák között kiemelte az úgynevezett „nem kormányzati szervezetek” (NGO-k) tevékenységét. Ezek a magukat sokszor kizárólag humanitárius vagy jogvédő civil szervezeteknek nevező csoportok szintén elősegítik az irreguláris migrációt – mondta a kutató, aki hangsúlyozta, a migrációs nyomás 2010 óta folyamatosan emelkedik, és a korábbi hatéves periódushoz képest megháromszorozódott, négy és fél millióra nőtt a menedékkérelmek száma. Látható tehát, hogy a beáramlás nem az elmúlt két évben kezdődött.
Ezzel párhuzamosan az NGO-k „mentési aránya” ötről negyven százalékra nőtt, és növekedett a kapacitásuk is, amellyel az embercsempészek munkáját segítik, akiknek így kevesebb erőforrást kell mozgósítaniuk ahhoz, hogy a migránsokat Európába juttassák. Orbán Balázs több konkrét bizonyítékot tárt elő arra vonatkozóan, hogy az NGO-k konkrét segítséget nyújtanak a törvénytelen bevándorláshoz. Bemutatott egy hetvenhat oldalas, arab nyelvű kézikönyvet, amely az Európába történő illegális belépést segítő alapvető információkat, térképeket, jogi tippeket és trükköket tartalmaz, illetve nyílt törvénysértésre is buzdítja a bevándorlókat.
Emellett a Századvég közreműködésével létrejött Migrációkutató Intézet gyűjtéséből mutatott be egy hasonló, a menedékjogi eljárás és a kérelmezés menetét leíró anyagot, valamint egy térképet. Bizonyos civil szervezetek arra biztatták az illegális bevándorlókat, hogy a hatóságok tájékoztatása nélkül menjenek egy a görög-macedón határon lévő megáradt folyó a térképen megjelölt pontjára, ahol egy általuk kifeszített kötélen tudják átlépni a határt. Ezt követően odacsődítették a nagy nemzetközi médiumokat, hogy ezt az eseményt a bevándorlók heroikus küzdelmeként mutassák be. Ez az embertelen PR-akció több bevándorló életébe került – fűzte hozzá. A kutató szerint mindemellett a kommunikációnak is kulcsszerepe van a válság kezelésében, és ezen a területen „rosszul állunk”, ugyanis jelenleg az NGO-k uralják a kommunikációs csatornák nagy részét, a sajtót és a közösségi médiát. Ezért a kommunikáció területén komoly előrelépésre lenne szükség – hangsúlyozta.
Végkövetkeztetésként hozzátette, nem szabad hagyni, hogy az akut válságot kezelő intézkedések és az ezt övező politikai vita elfedje a strukturális válságot. A megváltozott irreguláris migrációt nem lehet a korábbi logika mentén kezelni, tabudöntögető lépésekre van szükség. Gyökerüknél kell kezelni az illegális bevándorlást előidéző és támogató okokat, köztük a jog-, illetve a kommunikációs rendszer problémáit, az embercsempész-hálózatok, valamint az NGO-k tevékenységét.
