Megjelenések

A közép-ázsiai országokban élők számára sokáig Oroszország volt az Eldorádó. A gazdasági nehézségek elől milliók vándoroltak oda, hogy aztán hazautalásaikkal családjaikat segíthessék. Az ukrajnai háború, majd a 2024. tavaszi, Moszkva melletti bevásárlóközpont elleni terrortámadás azonban sok mindent megváltoztatott. Megjelent Gönczi Róbert elemzőnk cikke az Index.hu-n.

Bár a megbékélés Szíriának és Törökországnak is érdeke, annak megvalósulásához még sok feltételnek kell teljesülnie – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Hit Rádió műsorában.

Törökország az Észak-atlanti szövetségeseknek azon kevés tagjai közé tartozik, aki már kezdetek óta a béke mellett állt ki. Kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a HírTV vendége volt.

Párducz Árpád az M1 Ma Ese vendége volt. Kutatónk ismertette a főbb migrációs útvonalak helyzetét.

Erdogan elnök békejobbot nyújtana Bassár al-Aszadnak és hazaküldené a szíriai menekülteket. A szír elnök azonban a török csapatok kivonását követeli Észak-Szíriából. A helyzet nehezen feloldható – fogalmazott az M1 műsorában kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Azzal, hogy az az iráni legfőbb vezető, Khamenei Ajatollah engedélyezte a végül győzelmet arató reformer elnökjelölt indulását, azt kívánja üzenni a Nyugatnak, hogy Irán készen áll a tárgyalásra – montda kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a TrendFM-en.

Árad a kokain és az egyéb drogok Magyarországtól délre. A nyugat-balkáni bűnözői csoportok Jugoszlávia felbomlása után sikeresen építették ki kokainszállítási útvonalaikat Európa és Dél-Amerika között. A hatóságok a szárazföldön és a tengeren is küzdenek a csoportok ellen, ám az eredmény eddig felemás. Megjelent kutatónk, Párducz Árpád cikke az Index.hu-n.

Az iráni reformer elnök sikere azon múlik, hogy a főbb hatalmi erőpontokat uraló konzervatívok mekkora mozgásteret adnak neki – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a HírTV-ben.

Iránban július 5-én reformpárti elnököt választottak meg Maszúd Pezeskián személyében, aki a kampányában a gazdasági reformok, a korrupció elleni harc és a fiatalok jogainak bővítése mellett érvelt, továbbá célul tűzte ki a nemzetközi kapcsolatok javítását és az emberi jogok védelmét- írta vezető kutatónk, Tárik Meszár.

Riasztóan megnőtt az embercsempész-tevékenység Románia fekete-tengeri partvidékén. A korábban élénk turizmusáról ismert dobrudzsai régió nyugalmát Közel-Keletről és Közép-Ázsiából érkező migránsok és menekültek zavarják. Megjelent elemzőnk, Gönczi Róbert írása az Index.hu-n.

Peking elsőként ismerte el a tálib kormányt, melynek nyomán Kína Afganisztán egyik legfontosabb partnere lett. A tárgyalások jellemzően a kereskedelmi együttműködésről, a befektetési lehetőségekről és a segélyezés kérdéseiről folynak, de Kína Afganisztán-stratégiája ezeken messze túlmutat. Megjelent elemzőnk, Kovács Blanka cikke a 24.hu-n.

Irán egyetlen reformpárti jelöltje a viszonylagos homályból a legtöbb szavazatot szerezte meg az iráni elnökválasztás első fordulójában. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár cikke az Index.hu-n.

Párducz Árpád kutatónk a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ismertette Lengyelország és a balti államok koncepcióját az EU külső határainak megerősítésére. Rámutatot azonban, hogy korántsem biztos az Európai Unió pénzügyi támogatása.

Párducz Árpád a Kossuth Rádió Nap Kérdése című műsorában ismertette az új német állampolgársági törvényt. Kutatónk kiemelte, az ellenzéki jobboldali pártok komoly kritikát fogalmaztak meg a törvénnyel kapcsolatban.

Párducz Árpád kutatónk az InfoRádióban a Lengyelországot és balti államokat érő migrációs nyomást, illetve az arra adott kormányzati válaszokat ismertette.

Párducz Árpád kutatónk az M1 Ma Reggel című műsorában elmondta, Lengyelország és a balti államok uniós forrásokból erősítenék meg határvédelmüket, azonban a támogatás még korántsem biztosított.

Párducz Árpád a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége volt. Kutatónk az új német állampolgársági törvény változtatásait és az azokra adott politikai reakciókat elemezte.

Dobó Géza kutatónk a déli országhatár szerbiai oldalán végzett terepkutatást. Tapasztalatairól a 24.hu-n megjelent cikkében számolt be.

A Hezbollah katonai erejét több mint 150 ezer különböző típusú és hatótávolságú rakéta alkotja. A militáns csoport szerint olyan rakétái vannak, amelyek Izrael minden területét eltalálhatják. Megjelent vezető kutatónk, Tárik Meszár írása az Index.hu oldalán.

Az Iráni Iszlám Köztársaságban most tartják az előrehozott elnökválasztást, miután Ebrahim Raiszi elnök május 19-én életét vesztette egy helikopter-balesetben Irán Kelet-Azerbajdzsán tartományában.  Megjelent kutatónk, Kmeczkó Sára írása az Index.hu-n.

Elnökválasztást tartanak ma Iránban, Ebrahim Raiszi májusi halálával ugyanis megüresedett az államfői szék, amelyért – két jelölt visszalépése után – négy jelölt fog indulni. A perzsa ország leendő elnökére nem kevés feladat vár, olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a migráció, a nemzetközi szankciók, valamint a gazdasági helyzet okozta nehézségek. Tárik Meszár nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Átfogó könyv jelent meg egy Magyarország számára is fontos régióról. Tárik Meszár vezető kutatónk, a kötet szerzője a Mandinernek adott interjút.

Tárik Meszár vezető kutatónk az InfoRádiónak adott telefonos interjút. Munkatársunk elmondta, hogy a gazdaság és migráció mellett maga az állam vezetése is kiemelt kérdés volt az öt elnökjelölti vita során, amit az elmúlt hetekben tartottak. Kifejtette, hogy a legnagyobb figyelmet talán a gazdaság kapta, ugyanis Irán komoly inflációval néz szembe, magas a munkanélküliség, a fiatal […]

Noha a nemzetközi sajtóban ritkán hallani Kenyáról, a kelet-afrikai ország a napokban mégis címlapokra került: tüntetők tömege ostromolta meg a parlament épületét a fővárosban, Nairobiban, ám az adóellenes demonstráció erőszakba fulladt. A megmozdulás során a tüntetők közül többen életüket vesztették, a hadsereget is bevetették. Igazgatónk, Marsai Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjút.