Megjelenések

A nyugat-balkáni régió több államát egyidejűleg sújtotta a júniusi áramkimaradás. A turisztikai idény kezdetekor, egyben a nagy forróságok idején emberéleteket is követelt, hogy a klímaberendezéseket sem lehetett üzemeltetni. Megjelent kutatónk, Dobó Géza írása a corvinak.hu-n.

Egyelőre sem Benjamin Netanjahunak sem a Hamasz vezetésének nem áll érdekében tűzszünetet kötni. A harcok tehát folytatódni fognak – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Kossuth Rádióban. 

Az európai titkosszolgálatok sikerrel szorították vissza a nagy szervezettséget igénylő terrortámadásokat, de a magányos farkasok akciói ellen nincs hatékony védekezési módszer – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Három éve, amikor a tálibok megint átvették a hatalmat Afganisztánban, afgánok milliói hagyták el az országot és érkeztek Németországba is, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be. Legtöbbjük maradását engedélyezték, ám legutóbb arra derült fény, hogy rengeteg afgán tér vissza hazájába nyaralni, és ez idáig a hatóságok sem tudtak róla. Megjelent Dócza Edith Krisztina írása az Index.hu-n.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára. Megjelent kutatási vezetőnk, Sayfo Omar írása a Demokrata.hu-n.

Ügyvédek kérvényezték iraki Kurdisztánban a többnejűségre vonatkozó feltételek liberalizálását. A közelmúltban bevezetett szigorú szabályozás elégedetlenséget váltott ki a férfiak körében, akik azzal érvelnek, hogy muszlimként joguk van a poligámiához. Viszont a nők zöme győzelemként értékeli a többnejűség felszámolására irányuló erőfeszítéseket. Megjelent munkatársunk, Dócza Edith Krisztina cikke az Index.hu-n.

A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala, a Vörös-tenger bejáratát jelentő Ádeni-öböl az elmúlt hónapokban főleg a húszi lázadók kereskedelmi hajók elleni támadásaival került be a nemzetközi sajtóba. Ám a jemeni felkelők akciói mögött most egy régi-új fenyegetés is újjáéledni látszik a térségben: a szomáliai kalózkodás. Megjelent igazgatónk, Marsai Viktor cikke az Index.hu-n.

Vargha Márk vezető elemzőnk az M1 reggeli műsorában elmondta, hogy a nettó migráció évtizedek óta nem látott szintre csökkent Svédországban. Ennek oka pedig nem a nagy volumenű kivándorlás, hanem a kis volumenű bevándorlás volt.

Vargha Márk vezető elemzőnk a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a „besúgótörvény” ragadványnevű jogszabály előterjesztése része a svéd jobboldali kormány azon intézkedéssorozatának, amely az elmúlt évek negatív folyamatait hivatott megállítani a bevándorlás területén.

Párducz Árpád kutatónk az ATV híradójában elmondta, a Szerbiában működő embercsempész csoportok módszerei megváltoztak. Új elsődleges céljuk az ország minél gyorsabb elhagyása, elsősorban Bosznia-Hercegovina irányába.

Párducz Árpád a Kossuth Rádió Ütköző cmű műsorának vendége volt. Kutatónk ismertette a nyugat-balkáni útvonal és a német migrációs politika aktualitásait.

Az új migrációs paktum meghatározza, hogy Magyarországnak a jövőben nyolcezer embert kell tudni kezelni egyszerre a határon lefolytatott menekültügyi eljárásban. Ezt az eljárást három hónap alatt kell lefolytatni, ha viszont ez nem sikerül, a migránsokat be kell engedni Magyarország területére, ami 32 ezer ember megjelenését jelenti évente. A korábbi tranzitzónákhoz képest – ahol egyszerre nagyjából […]

A szudáni polgárháború mára földünk legnagyobb humanitárius válságát idézte elő, ahol 12 millió ember menekült el otthonából és naponta százak halnak éhen – mondta igazgatónk, Marsai Viktor.

Vargha Márk vezető elemzőnk az M1 reggeli műsorában elmondta, hogy az elmúlt években a konzervatív kormányok és az új munkáspárti kormány sem tervezte, hogy a legális bevándorlást érdemben korlátozná a szigetországba, pusztán az illegális bevándorlásról volt heves vita.

Párducz Árpád a Hír TV Híradójában ismertette a svéd és német kormányok migrációs intézkedéseit. Kutatónk kiemelte, mindkét kormány célja az államaikra nehezedő migrációs nyomás csökkentése.

Hagyományos értelemben vett tűzszünet aligha lesz, de Benjamin Netanjahu olyan engedményeket tesz, amiket Washington is sikerkén tud felmutatni – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

A migránsok elkezdtek visszaszállingózni a déli határra, ami arra utal, hogy a szerb hatóságok az eddigiekhez képest kevésbé végzik a munkájukat – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a Kossuth Rádióban.

Várható, hogy féléves nyugalom után újra nőni fog a migrációs nyomás Magyarország déli határán – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar az M1 műsorában. 

Washington nyilatkozata szerint Benjamin Netanjahu elfogadta a tűzsszüneti megállapodást, valójában azonban az izraeli miniszterelnök ennél árnyaltabban fogalmazott – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

A tavalyi évhez képest egyharmadnyival kevesebb illegális bevándorló érkezett eddig Európába, de ez csak átmeneti helyzet – mondta a Mandinernek adott nyilatkozatában kutatási vezetőnk, Sayfo Omar.

Irán nem érdekelt egy Izraellel való közvetlen konfliktus kirobbanásában, de retorikájában erőt kell mutatnia – mondta kutatási vezetőnk, Sayfo Omar a HírTV műsorában.

Vargha Márk vezető elemzőnk az M1 Ma este című műsorában elmondta, hogy a jelenlegi svéd kormánykoalíció eltökélt abban, hogy lépésről lépésre kijavítsa a migrációs és integrációs politika múltban elkövetett hibáit. A rémisztő bandaháborúk gyökerei viszont évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza és kezelésük is hosszú időt vesz majd igénybe, ha egyáltalán sikerül.

Vargha Márk vezető elemzőnk a Hír TV reggeli műsorában elmondta, hogy a kapacitásokról szóló szabályoknál nem vették figyelembe az uniós tagországok gazdasági erejét és azt sem, hogy mit tettek eddig a külső schengeni határok védelméért. A magyar kormány joggal érzi igazságtalannak, hogy hazánk a teljes 30 000-es kapacitás negyedénél is többet kell biztosítson két év […]

Vargha Márk vezető elemzőnk a Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, hogy a határon lefolytatott eljárásról szóló rendelet a migrációs és menekültügyi paktum részeként 2026 júniusában lép hatályba és deklarált célja, hogy a védelemben végül nem részesülők minél hamarabb elhagyják az EU területét, ám ennek a gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban kételyek merülnek fel.