Megjelenések

Orbán Balázs a külügyminiszteri tanács eredményeiről beszélt a migrációs válság szempontjából.

A 2016-os felmérés után idén újabb eredményekkel jelentkezik a Századvég Alapítvány, amely a Project 28 keretében az Unió mind a 28 tagállamára kiterjedő, reprezentatív és hiánypótló közvélemény-kutatást végez. A helyenként kifejezetten meglepő eredményekről Orbán Balázst kérdezték.

Megjelenés alatt áll az a kötet, amely a Mathias Corvinus Collegium és az MTA Kisebbségkutató Intézet közösen végzett új, a Kárpát-medencei magyar fiatalokra fókuszáló reprezentatív ifjúságszociológiai vizsgálat, a GeneZYs 2015 kutatás eredményeiről, illetve további friss, a témában releváns más vizsgálatról számol be. A témáról Tusványoson is lesz kerekasztal-beszélgetés július 20-án.

Olaszországban a nagy migrációs nyomás miatt magatartási kódexet terveznek bevezetni a Földközi-tengeren keresési és mentési műveleteket végző NGO-k számára. A fejleményeket Janik Szabolcs értékelte az M1-en.

Orbán Balázs értékelte a közép-mediterrán migrációs útvonal jelenlegi helyzetét a Kossuth Rádióban.

Amíg nem változik a „filozófia”, a hozzáállás, addig a 21. századi migrációs folyamatokat nem lehet kezelni.

A balkáni útvonal lezárása óta a közép-mediterrán útvonal vált a legnépszerűbbé, és ugyan szervezetlen, irreguláris migrációnak nevezzük a bevándorlást, emögött mégis komoly szervezettség van.

A hirado.hu-nak nyilatkozva Speidl Bianka vezető kutatónk kiemelte, erőskezű helyi vezető nélkül lehetetlen hatékony megállapodást kötni a migrációs nyomás visszaszorítására a régióban. Csak egy tényleges hatalommal bíró partner biztosíthatja az alkuban foglaltak teljesülését. Kép forrása: EurActiv.com

jelentős szakadék van az unióban élő muszlim közösségek csendes többsége, és aktív kisebbsége között. Előbbiek szeretnének jobban beilleszkedni az uniós társadalmakba, a kisebbség viszont szilárdan hisz a kulturális elkülönülésben és a konfrontációban.  

Az irreguláris migráció csökkentése mint cél egyértelműen megfogalmazódott, vita jelenleg az eszközök kérdése körül zajlik. Ezzel párhuzamosan viszont a mögöttes rétegekben, az európai bevándorláspolitikában továbbra is komoly célviták vannak.

Az integrációs folyamat olyanok esetében is nagyon nehéz, akik már évtizedek, több generáció óta Európában tartózkodnak. Párhuzamos társadalmakat látunk, létrejönnek a gazdasági és társadalmi értelemben vett zárványok. Speidl Bianka vezető kutatónk volt a Kossuth Rádió 180 Perc vendége.

Klopfer Ádám kutatónk az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában felidézte: az olaszországi hotspotok gyakorlatilag megteltek, ezért az olasz kormány bejelentette, hogy nem engedhet be több hajót a kikötőkbe. Kutatónk azt mondta, a földközi-tengeri migrációt embercsempészek, bűnszervezetek irányítják, ezért, hogy az üzlet megmaradjon, kénytelenek új útvonalakat keresni.

A irreguláris migráció mögött szervezettség van, hiszen az utóbbi időben többször kiderült: embercsempész-hálózatok és bizonyos NGO-k is segítik a folyamatokat. Az elmúlt 4 napban például közel 10.000 migráns érte el Olaszország partjait. Ezek hatására mára az olasz politika 180 fokos fordulatot vett és élesen ellenezni kezdte a fenntarthatatlannak tűnő helyzetet.

Speidl Bianka vezető kutatónk a Libanonban és Szíriában végzett terepkutatás eredményeiről beszélt. A közel-keleti keresztények a térségben zajló háborúk legnagyobb vesztesei, a nagyhatalmak nem lépnek fel az érdekükben, a szervezett segítség pedig messze alulmúlja a szükségleteket.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a befogadásra kijelölt ország “nem felel meg” a bevándorlóknak. Lettországban például legutóbb hiába kaptak több mint 300-an menedéket, tovább mentek Svédország vagy Németország felé – mondta a Karc FM reggeli műsorában Horváth-Sántha Hanga. Intézetünk vezető kutatója szerint nemcsak a gazdasági juttatásokat nézik, hanem azt is, hol élnek honfitársaik. Nem lehet ugyanis […]

Az irreguláris migráció aktuális kérdéseiről beszélt Horváth-Sántha Hanga az Egyenes beszéd c. műsorban.

Az áldozatok közt vannak európaiak, kopt keresztények, síiták és egyéb etnikai és vallási hátterű személyek; nők, férfiak és gyermekek egyaránt. Az immár négy földrészen előforduló merényletek globális erőfitogtatásként is értelmezhetők, mellyel azt is üzeni az Iszlám Állam, hogy az általuk kiterjesztett hadszíntéren bárki lehet legitim célpont.