Kiszáradt folyómedrek a Közel-Keleten — Irak, Szíria, Törökország és Irán konfliktusa a víz körül
Dezső Tamás, Pénzváltó Nikolett, Sayfo Omar és Tárik Meszár elemzése
A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése a Tigris és az Eufrátesz folyók vízgyűjtő területét, Törökország, Szíria, Irak (és kisebb részben Irán) vízkonfliktusát vizsgálja. Az egy főre eső elérhető vízmennyiség az említett államokban – a világ számos más országához hasonlóan – folyamatosan csökken, ami az államok közötti és az államokon belüli feszültségek kiéleződésével egyaránt fenyeget.
Az elhúzódó (polgár)háborúkból éppen csak kilábaló Szíria és Irak esetében a vízhiány okozta kihívások különösen nagyok. A szárazság már a szíriai polgárháború 2011-es kitörésében is meghatározó szerepet játszott. A harcok során ráadásul a szemben álló felek nem haboztak saját érdekeik mentén „fegyverként” használni a vizet. Az összecsapásokban megrongálódott vízügyi infrastruktúrát a mai napig csak részben sikerült helyreállítani.
A megfelelő mennyiségű és minőségű víz nem „csupán” ivóvízként létszükséglet, hanem a közegészségügy, az élelmiszer-előállítás és az energiatermelés alapja is. A két országban a vízhiány már ma is milliókat érint, ami – más tényezők mellett – közvetlenül és közvetve (a vízhiánnyal összefüggésben kirobbanó fegyveres konfliktusokon keresztül) is szerepet játszhat a migrációval kapcsolatos döntések meghozásában.
Az elemzés teljes szöveg itt tölthető le.
