Gyorselemzés 2018/8: Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai Németországban

2018. február 13.

Gyorselemzés 2018/8: Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai Németországban

Gyorselemzés 2018/8: Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai Németországban

Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai Németországban

Elemzés 

 

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében megvizsgálta a németországi migrációs helyzetet a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, áttekintve a legfontosabb munkaerőpiaci, gazdasági és közbiztonsági vonatkozásokat. Az elsőszámú európai célországnak tekinthető Németországba 2015-ben és 2016-ban több mint 1,2 millióan érkeztek, mely nyomán a bevándorló hátterű népesség 18,6 millióra nőtt 2016-ban. A migrációs krízis látványos negatív következményekkel járt a fogadó országban. A rendelkezésre álló adatok alapján minden előzetes várakozástól elmarad a Németországba érkezettek munkaerőpiaci integrációja: 2017 tavaszán a menekültstátuszban részesítettek foglalkoztatási rátája csupán 18% volt, miközben a munkanélküliség körükben meghaladta az 50%-ot. A sikertelen gazdasági integrációt egyértelműen a megfelelő képzettség, szakmai tapasztalat és nyelvtudás hiánya magyarázza: egyes felmérések szerint a németországi menedékkérők harmada legfeljebb alapfokú oktatásban részesült korábban. Mindeközben Németország csillagászati összegeket áldoz a menedékkérők ellátására és a védelemre jogosultak integrálására. Bár 2016-ban közel 22 milliárd eurót költöttek e célokra, a fiskális megtérülés esélye még középtávon sem reális. A bűnügyi statisztikák alapján kijelenthető, hogy a németországi közbiztonság romlása és a tömeges migráció között egyértelmű ok-okozati kapcsolat áll fenn, mely nem csupán a beáramlás volumenhatásából ered. 2016-ban az összes bűnelkövető 8,6%-a tartozott a menedékkérőket is tartalmazó „bevándorlók” kategóriájába, miközben a teljes népességen belüli arányuk csupán 2% volt. A fenti adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy Németország esetében a harmadik országból érkezett bevándorlók integrációja (mind gazdasági, mind egyéb szempontok alapján) eddig sem volt sikertörténet, az elmúlt években érkezettek viszont a korábbiakhoz képest is súlyosabb kihívást jelentenek az ország számára.

 

Átalakuló Németország

Németország évszázadok óta bevándorló országnak számít. Az elmúlt években ugyanakkor jelentős ütemben gyorsult a migrációs hátterű népesség arányának növekedése: 2016-ban 18,6 milliót ért el a számuk, ami a 82,5 milliós teljes népesség 22,5%-át jelenti.[1] E folyamat jelentős katalizátorának tekinthető a 2015-ös migrációs hullám: a bevándorló hátterűek száma egyetlen év alatt 1,46 millió fővel nőtt (+8,5%). A közelmúlt eseményei nyomán 2011-hez képest 51%-kal emelkedett a közel-keleti gyökerekkel rendelkezők aránya, akik így 2016-ban már 2,3 millióan tartózkodtak Németországban.

2010-től érezhetően nőtt a Németországba érkezők száma. A 2015-ben kirobbant migrációs válság egyik sajátossága, hogy a tényleges menekültek (vagyis azok, akik később valamilyen védelmi státuszban részesültek) és gazdasági migránsok egyaránt nagy számban érkeztek Európába, többségük Németországba.[2] Ebből következően a migrációs volumen jó indikátorának tekinthető a benyújtott menedékkérelmek száma. Ez alapján 2010 után érdemben és dinamikusan nőtt a Németországba érkezettek száma, és e tendencia különösen 2014-től vált látványossá. 2015-ben és 2016-ban összesen több mint 1,2 millió menedékkérelmet nyújtottak be az országban.

1. ábra: Németországban benyújtott menedékkérelmek száma

Gyorselemzés 2018/8: Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai NémetországbanForrás: Eurostat (letöltve: 2018.02.11.)

A 2015-2016-ban Németországba érkezettek kétharmada férfi, és minden második menedékkérő a 18­–34 éves korosztályba esik, többségük pedig az iszlám vallást követi. Bár teljes körű adatok nem állnak rendelkezésre, különböző felmérések készültek az aktuális migrációs hullámban érkezettek képzettségére vonatkozóan. Az Európai Parlament által készíttetett tanulmányban hivatkozott lekérdezés szerint a németországi megkérdezettek 35%-a semmilyen formális oktatásban nem vett részt korábban, vagy legfeljebb alapfokú oktatásban részesült, 41% pedig csak középfokú képzést kapott.[3] Az említett tanulmányban hivatkozott másik felmérés szerint csupán minden ötödik megkérdezett (18%) járt főiskolára vagy egyetemre.[4] A német szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal (BAMF) egy korábbi felmérése szerint a 2015-ben Németországba érkezettek csupán 2%-a beszélt valamennyire németül.[5] Az elérhető statisztikák és különböző felmérések alapján kijelenthető, hogy a migránsok/menedékkérők jellemzően fiatalabbak, és lényegesen alacsonyabb képzettséggel, kevesebb munkatapasztalattal rendelkeznek az őslakosságnál, illetve csupán elvétve beszélnek valamennyire németül.

Munkaerőpiaci integráció – lesújtó adatok

A Malteser nemzetközi segélyszervezet 2017-es migrációs jelentése külön alfejezetben foglalkozik a legfontosabb kibocsátó országokból (Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szíria és Szomália) érkezők németországi munkaerőpiaci integrációjával.[6] A szerzők a szövetségi munkaügyi hivatal adatait vizsgálva megállapítják, hogy a 2010–2015-ös időszakban 30–40% között alakult az említett országokból Németországba érkezők munkanélküliségi rátája, azonban az elemzésben hivatkozott legfrissebb (2017 áprilisi) adat már 50,2%-ot mutat, ami hatalmas értéket jelent. 2017 júniusában 490 000 menekült volt regisztrálva a német munkaügyi szerveknél, közülük 181 000 minősült munkanélkülinek (a többiek valamilyen támogatott programban vettek részt, de lényegében nekik sincs állásuk). Lesújtó képet mutat a menekültstátuszban részesítettek mindössze 18%-os foglalkoztatási rátája, mely lényegesen elmarad a teljes külföldön született németországi populáció átlagos 46,7%-os értékétől (2017 április adatok).

2. ábra: Kiválasztott németországi munkaerőpiaci mutatók (2017 április)

Gyorselemzés 2018/8: Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai Németországban   Forrás: Malteser Migration Report 2017 (46–49. o.) saját szerkesztés

A kiábrándító foglalkoztatási adatok mögött a védelemben részesítettek rendkívül alacsony képzettsége és hiányzó nyelvtudása húzódik meg: egy 2017-ben készített felmérésben a németországi cégek egyértelműen ezekkel magyarázták, hogy miért nem alkalmaznak menekülteket, migránsokat.[7] A munkanélküliként regisztrált menekültek 65%-a semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezik.

Csillagászati kiadások

A menedékkérők és migránsok ellátása hatalmas összegeket emészt fel a legnagyobb célországokban (elsősorban Ausztriában, Németországban és Svédországban). A migrációs válság kirobbanásának évében Németország éves GDP-jének körülbelül 0,5%-át költötte a felmerülő kiadások fedezésére.[8] 2016-ban abszolút és relatív értelemben is nőtt a német költségvetés leterheltsége: a Malteser jelentésében hivatkozott becslések szerint összesen 21,7 milliárd eurót költöttek a menedékkérők és migránsok ellátására és integrációjára. Egy, a nemzetközi sajtóban 2016-ban napvilágot látott (és nem cáfolt) német pénzügyminisztériumi dokumentum mintegy 94 milliárd eurós összesített kiadási szinttel számolt 2020-ig.[9] Az említett összegek teljesen reálisak: az OECD például átlagosan 10 000 eurós kiadással számol menedékkérőnként az érkezés évében.[10] A hatalmas összegekért cserébe csupán néhány tizedes GDP-bővülésre számíthat Németország (és egyébként az EU egésze is). Ráadásul ez is szinte kizárólag abból fakad, hogy az állam ellátást és szociális transzfereket nyújt az érkezetteknek (kiszorítva ezzel például magas megtérülésű, produktív beruházásokat). Még középtávon sem mutatkozik reális esély arra, hogy fiskális értelemben megtérüljenek a migrációhoz kapcsolódó óriási kiadások.

Növekvő bűnözés

A rendelkezésre álló szövetségi bűnügyi statisztikák alapján az elmúlt években érezhetően nőtt a bűnözés Németországban. 2016-ban összesen közel 6,4 millió bűncselekményt regisztráltak, ami 0,7%-os emelkedést jelent 2015-tel összevetve.[11] Az említett esetszám 2,36 millió gyanúsítotthoz társul, ami bő két évtizedes távlatban több mint 15%-os bővülést jelent.[12] Miközben a német állampolgárságú gyanúsítottak száma csökkent az elmúlt években, a külföldieké jelentősen megugrott 2014-ről 2015-re. Két évtized alatt számuk közel 40%-kal emelkedett.

A Malteser 2017. évi migrációs jelentése szerint a németországi bűnözés szintjének közelmúltbeli emelkedése egyértelműen a nem német állampolgárságú gyanúsítottak számának bővüléséhez köthető: 2016-ban a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak 40%-a nem rendelkezett német állampolgársággal. Tekintve, hogy a külföldi állampolgárok a németországi népesség csupán 10,5%-át teszik ki, ez a szám szignifikánsan magasnak tekinthető. 2015-ben 1 000 németre 60 olyan bűncselekmény jutott, amit nem német állampolgárok követtek el – ezzel szemben a németek által elkövetett bűncselekmények vonatkozó arányszáma csak 20 volt. A bűnügyi statisztikákból kiderül, hogy a nem német gyanúsítottak valamennyi bűncselekménytípusnál erőteljesen felülreprezentáltak. A szövetségi statisztikákban külön kategóriában szerepelnek a „bevándorlók”, mely magában foglalja többek között a menedékkérőket is. Sokatmondó, hogy az e csoportba tartozók összes gyanúsítotton belüli aránya a 2015-ös 5,7%-ról 2016-ban 8,6%-ra emelkedett, miközben a németországi össznépesség csupán 2%-át tették ki.

3. ábra: A nem német állampolgárságú gyanúsítottak aránya bűncselekmény-kategóriák szerint (2016)

Gyorselemzés 2018/8: Egyre jobban láthatók az integráció kudarcai Németországban

Forrás: német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) (letöltve: 2018.02.12.) saját szerkesztés

*Nem tartalmazza a külföldi állampolgárokra vonatkozó jogszabályok megsértőit

Megjegyzés: a vastag szürke vonal a külföldi állampolgárok teljes népességen belüli arányát jelöli

 

A fenti adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy Németország esetében a harmadik országból érkező bevándorlók integrációja (mind gazdasági, mind egyéb szempontok alapján) eddig sem volt sikertörténet, az elmúlt években érkezettek viszont a korábbiakhoz képest is súlyosabb kihívást jelentenek az ország számára.


[1] https://www.destatis.de/DE/PresseService/Presse/Pressemitteilungen/2017/08/PD17_261_12511.html (letöltve: 2018.02.11.)

[2] Ez a megállapítás különösen a 2015-ben és 2016 elején érkezetteknél helytálló – a későbbiekben (elsősorban Afrikából) Európába érkezők többsége nem háború sújtotta régiókból jött a kontinensre, hanem a jobb gazdasági lehetőségek okán.

[3] Regina Konle-Seidl: Integration of Refugees in Austria, Germany and Sweden: Comparative Analysis. Európai Parlament, 2018. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/614200/IPOL_STU(2018)614200_EN.pdf (letöltve: 2018.02.11.)

[4] A helyzet a valóságban még rosszabb lehet, tekintve, hogy az ilyen felmérések minden esetben önbevalláson alapulnak.

[5] Anna-Katarina Rich: Sozialstruktur, Qualifikations – niveau und Berufstätigkeit. BAMF, 2016. http://www.bamf.de/SharedDocs/Anlagen/DE/Publikationen/Kurzanalysen/kurzanalyse3_sozial-komponenten.pdf?__blob=publicationFile (letöltve: 2018.02.10.)

[6] Facts instead of Sentiment – Malteser Migration Report 2017

[7] Nicole Gürtzgen, Alexander Kubis, Martina Rebien: Geflüchtete kommen mehr und mehr am Arbeitsmarkt an. IAB, 2017. http://doku.iab.de/kurzber/2017/kb1417.pdf (letöltve: 2018.02.11.)

[8] Regina Konle-Seidl: Integration of Refugees in Austria, Germany and Sweden: Comparative Analysis. Európai Parlament, 2018. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/614200/IPOL_STU(2018)614200_EN.pdf (letöltve: 2018.02.11.)

[9] https://www.reuters.com/article/us-europe-migrants-germany-costs/german-government-plans-to-spend-93-6-billion-euros-on-refugees-by-end-2020-spiegel-idUSKCN0Y50DY (letöltve: 2018.02.10.)

[10] Who bears the cost of integrating refugees? OECD, 2017. https://www.oecd.org/els/mig/migration-policy-debates-13.pdf (letöltve: 2018.02.11.)

[11] https://www.bka.de/DE/AktuelleInformationen/StatistikenLagebilder/PolizeilicheKriminalstatistik/PKS2016/pks2016_node.html (letöltve: 2018.02.12.)

[12] Facts instead of Sentiment – Malteser Migration Report 2017

Kiemelt kép forrása: BBC