Fekete lobogók a Nyugat-Balkánon: Dzsihadisták Szerbia, Bosznia, Albánia, Koszovó és Macedónia területén
Elemzés
A Migrációkutató Intézet 2018. január 25-én megjelent angol nyelvű elemzésében helyi szerzők tanulmányait górcső alá véve mutatja be a nyugat-balkáni muszlim kisebbségek szélsőségesekhez való viszonyát.
Az írásból kiderül, hogy a nyugat-balkáni országok muszlim közösségei természetes közeledést látnak Törökország, a Perzsa-Öböl, vagy éppen Irán balkáni aspirációiban. A helyzetet bonyolítja, hogy Nyugat-Európával szemben a balkáni muszlimok őslakosok, nem első-, vagy másodgenerációs bevándorlók. Nem véletlen, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozó 4 ezer európaiból mintegy 900 fő érkezett a vizsgált térségből.
Szerbiában legfőképpen a Szandzsák és annak központja, Novi Pazar képezi a szélsőséges iszlamisták melegágyát. A gazdaságilag az országon belül is szegénynek számító térségben az elmúlt években mudzsáhid[1] hadsereg szervezésére is kísérletet tettek. A Szandzsákban mintegy 142 ezer muszlim vallású bosnyák él.
Bosznia-Hercegovinában 200-330-ra tehető azoknak az embereknek a száma, akik a közel-keleti konfliktusokban a fegyveres dzsihadisták oldalán harcoltak. A helyzet különösen az észak-keleti térségben aggasztó, ahol a szélsőségesek egész falvakat tudhatnak maguk mögött.
A többségében muszlimok lakta Albániából mintegy 80 ember csatlakozhatott az Iszlám Államhoz. Tirana harcol ugyan a szélsőségesek ellen, de sokatmondó adat, hogy az albániai muszlimok 24%-a szerint a saría isten szent kinyilatkoztatása. A koszovói szalafisták a legjobban beágyazottak a térségben. 2014 és 2016 között több mint 300 koszovói harcolt a szélsőségesek oldalán Szíriában és Irakban. Figyelembe véve az ország létszámát (1,8 millió fő), ez az érték arányát tekintve Európán belül a legmagasabb. 2017-ben több mint 100 embert tartóztattak le a pristinai hatóságok toborzás és terrorista szervezetekkel való kapcsolat miatt. Több koszovói elemző rámutat arra a tényre, hogy a vahhabi[2] térnyerésében a helyi, főleg szaúdi pénzből működő NGO-k nagy szerepet játszanak.
A kérdés Macedóniában is napirenden van. Több, mint 80 ember tért haza Szíriából és Irakból, akik közül a hatóságok letartóztattak vagy börtönbüntetésre ítéltek. Az ország titkosszolgálatának vezetője, Zoran Ivanov leszögezte: „Macedóniában a legnagyobb veszélyt a terrorizmus jelenti.”
A fentiekből kifolyólag Magyarországnak elemi érdeke, hogy az irreguláris migrációt – melynek egyik fő ütőere éppen a Balkánon húzódik – gátolja, és az ország területe ne szolgáljon a szélsőségesek logisztikai központjaként.
A teljes, angol nyelvű elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán: https://migraciokutato.hu/en/2018/01/25/black-banners-in-the-western-balkans-jihadis-in-serbia-bosnia-albania-kosovo-and-macedonia/
[1] A szentnek vélt ügyért harcolók összefoglaló neve.
[2] Muszlim felekezet, mely a 18. században alakult ki.
