Egyházi kötődésű informális befogadóközpontok Olaszországban Vargha Márk elemzése A Migrációkutató Intézet elemzése Olaszországgal foglalkozik. A Meloni-kormány azzal érvel az ismét magas hőfokon izzó vitában, hogy az olaszok lassan évtizede viselik az irreguláris bevándorlás terheit. Az olasz állam azonban nincs teljesen magára hagyva a problémával, a migráció menedzseléséből ugyanis a civil szervezetek is kiveszik a részüket. A tanulmány hat, a római katolikus egyházhoz kötődő civil szervezet vagy önkéntescsoport által működtetett befogadóközpontot mutat be. Olaszországba 2014 óta nagy számban áramlanak be főként…

Politikai, gazdasági és szociális krízisek Irakban és Iránban Tárik Meszár és Kovács Blanka elemzése A Migrációkutató Intézet elemzése két szomszédos közel-keleti ország, Irak és Irán belpolitikai, gazdasági és társadalmi kríziseit, és az ezen államokból való elvándorlás jelenségét vizsgálja. Ha Irakot vesszük szemügyre, akkor elég csak megemlíteni a több mint egy évig húzódó iraki kormányalakítást és a körülötte zajló konfliktusokat, vagy a hónapról hónapra rekordokat döntő olajbevételek ellenére is egyes társadalmi rétegeknél tapasztalható alacsony életszínvonalat, a szolgáltatások akadozását, az éghajlatváltozás…

Csúcsforgalom a nyugat-balkáni útvonalon — nemzetközi együttműködés hat nyugat-balkáni tranzitország migrációs politikájában Dobó Géza elemzése Az Európai Unió területére történő szabálytalan határátlépések száma az elsősorban Észak-Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsia távolabbi országaiból érkezők részéről folyamatosan növekszik. A négy fő áramlási irány közül a legnagyobb mértékű forgalomnövekedés a nyugat-balkáni útvonalat érinti. A hat nyugat-balkáni állam: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia a legnagyobb forgalmú tranzitországok ezen a migrációs útvonalon. E tranzitországokkal az Európai Unió és egyes tagállamai, illetve egyéb migrációs célországok,…

Időzített bomba — versengés a vízkészletekért Közép-Ázsiában? Kovács Blanka elemzése Riasztó ütemben növekszik a vízkészletekért folyó verseny Közép-Ázsiában, amely tovább fokozza a feszültséget az egyébként is instabil régióban. A vízfelhasználás mértéke a közép-ázsiai államok 1991-es függetlenedése óta gyorsan nőtt, és fenntarthatatlan szintet ért el. Az öntöző- és vízvezetékrendszerek állapota kétségbeejtő, és az aszályok is csökkentették a rendelkezésre álló vízmennyiséget. A helyzetet súlyosbítja, hogy Közép-Ázsia klímája gyorsabban melegszik, mint a globális átlag. A régióban a szélsőséges iszlamista csoportok jelenléte után…

Népességrobbanás és fokozódó konfliktusok — migrációs tapasztalatok Közép-Ázsiából Gönczi Róbert elemzése Az aktuálpolitikai és társadalmi kihívásoktól hemzsegő közép-ázsiai régió évről-évre egyre kiemelkedőbb jelentőséggel bír Magyarország számára a „keleti nyitás” politikája kapcsán. Nagyhatalmi geopolitikai játszmák, évtizedes háborúktól sújtott szomszédok, állandó élelmezési- és vízbiztonsági kérdések, valamint népességrobbanás: ezek jellemzik az orosz és kínai érdekszféra közé rekedt hatalmas földrajzi területet, melyet öt posztszovjet köztársaság, Kazahsztán, Üzbegisztán. Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán tölt ki. A Migrációkutató Intézet munkatársai augusztus során terepmunkára utaztak az Oroszországtól délre…